MAGYAR NYELV mint második nyelv

tanterv

kétnyelvű szlovén-magyar gimnázium

Učni načrt je določil SSRSSI na 35. seji 20.4.2000.

TARTALOM:

I. A tantárgy meghatározása

II. Tantárgyi követelmények

1. A tantárgy céljai

1.1. Általános célok

1.2. Funkcionális és oktatási célok

1.2.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása osztályonként

1.2.1.1. Beszédértési készség

1.2.1.2. Olvasásértési készség

1.2.1.3. Beszédkészség

1.2.1.4. Írásbeli készség

1.2.1.5. Nyelvi és nyelvtani ismeretek

1.2.1.6. Témakörök

2. Követelmények

III. Módszertani útmutató és tantárgyközti koncentráció

1. Beszédértési készség fejlesztése

2. Olvasásértési készség fejlesztése

3. Beszédkészség fejlesztése

4. Írásbeli készség fejlesztése

5. Tantárgyközti koncentráció

IV. Tudásfelmérés és értékelés

V. Személyi feltételek

VI. Tárgyi feltételek


I. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

A magyar nyelvnek a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén különleges státusa van. A magyar anyanyelvű diákoknak ez az ún. első nyelve, a szlovén anyanyelvű diákoknak pedig az ún. második, illetve környezetének nyelve. A szlovén anyanyelvű diákok nemcsak az iskolában, a tanítás folyamatában ismerkednek meg vele, hanem mindennapi életük szerves része a magyar kisebbség nyelvével, kultúrájával, magyar nyelvű médiájával való érintkezés. Magyarország közelsége, egyre vonzóbbá válása kereskedelmi, gazdasági és turisztikai vonatkozásban is indokolja e nyelv tanulását.

A tantárgy keretében elsősorban kommunikáció központú nyelvoktatás folyik, de a diákok betekintést kapnak a magyar irodalomba és művelődéstörténetbe is.

A tantárgy óraszáma 1. és 2. osztályban 140 óra, 3. és 4. osztályban 105 óra. A magyar nyelv mint második nyelv a választható érettségi tantárgyak közé tartozik.

II. TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

1. A tantárgy céljai

1.1. ÁLTALÁNOS CÉLOK

A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a velük együtt élő nemzetiség nyelve iránt.

A diákokban tudatosodik, hogy a magyar nyelvnek is éppoly fejlett nyelvi rendszere és gazdag kifejezéskészlete van, mint bármely más élő nyelvnek.

A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, s megközelítik anyanyelvi szintű használatát.

A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységekhez, elsősorban a mindennapi élethez szükséges nyelvi kommunikációs képességet, a kulturált nyelvi magatartást.

A diákok megismerkednek alapvető magyar irodalmi művekkel, betekintést nyernek a magyar kultúrába.


1.2. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

Funkcionális célok:

A diákok beszélt művészi és nem művészi szövegeket hallgatnak/néznek meg és fogadnak be.

  • Beszélgetéseket, beszédgyakorlatokat hallgatnak/néznek meg, kiszűrik az információkat és a lényeges mozzanatokat.

  • Fejlesztik a kritikus, logikus gondolkodás, a következtetés és értelmezés készségét.

    A diákok írott művészi és nem művészi szövegeket olvasnak és fogadnak be.

  • Fejlesztik a kritikus, logikus gondolkodás, a következtetés és értelmezés készségét.

  • Iskolai és házi olvasás során fejlesztik az értő olvasás és az érthető (jó intonációjú, jó ritmusú) és értelmes felolvasás készségét.

    A diákok beszélgetéseket folytatnak, (monologikus és párbeszédes) beszédgyakorlatokat készítenek és adnak elő.

  • Fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét.

  • Elsajátítják a helyesejtés és nyelvhelyesség követelményeit, megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel beszélnek.

  • Elsajátítják a beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartást.

    A diákok különböző műfajú szövegeket írnak.

  • Fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét.

  • Elsajátítják és alkalmazzák a szövegszerkesztés követelményeit, a műfajnak megfelelő stílusjegyeket.

  • Fejlesztik helyesírási és nyelvhelyességi készségüket.

    A diákok gazdagítják szókincsüket, illetve fejlesztik pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességüket.

    Oktatási célok:

    A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelvet.

    A diákok megismerik és használják az alapvető nyelvészeti kifejezéseket.

    A diákok megismerik a magyar nyelv helyesejtésének és helyesírásának rendszerét.

    A diákok megismerkednek a magyar irodalom néhány jelentős alkotásával; általános és irodalmi műveltségüket olvasással, színházlátogatással, tanulmányi kirándulásokon való részvétellel gazdagítják.

     

    1.2.1. A FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA (osztályonként)

    1.2.1.1.BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

    1. osztály

    2. osztály

    3. osztály

    4. osztály

    A diák törekedjen a magyar nyelven folyó óravezetést megérteni.

    Értse meg a jól artikuláló, normál beszédtempójú anyanyelvi beszélőt, ill. hanghordozót a hétköznapi élet tanult tárgyköreiben, a tanult lexika és nyelvtan alapján elvárható szinten. Tudja az ismeretlen elemek jelentését szövegösszefüggés segítségével a szövegből kikövetkeztetni.

    A beszédértési készség fejlesztését szolgáló hanganyagok és videofilmek túlnyomórészt autentikus anyagok legyenek.

    Ismerkedjen meg egyszerű, autentikus szövegekkel, tudja megoldani a hallás utáni értési gyakorlatokat.

    Ismerkedjen meg néhány egyszerűbb művészi szöveggel.

    A mindennapi témák mellett általánosabb témák és egyszerűbb művészi szövegek lényegét is értse meg.

    A mindennapi témák mellett általánosabb, elvontabb témák lényegét is értse meg és értelmezze a diák.

    Tudja értelmezni a beszélő szándékát. Tudja kiszűrni az autentikus szövegek lényegét, a szükséges   információkat

    Egyszerűbb kulturális utalásokat és művészi szövegeket tudjon értelmezni.

    A diák érzékelje a stílus és a regiszter sajátosságait.

    Tudjon beszélgetni anyanyelvű beszélőkkel mindennapi és általános témákról.

    Tudjon értelmezni művészi szövegeket.


    1.2.1.2.OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

    1. osztály

    2. osztály

    3. osztály

    4. osztály

    A diák értsen meg olyan mindennapi témákról szóló szövegeket, amelyek ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmaznak, szűrje ki belőlük a lényeget, illetve a számára fontos információt.

    A diák ismerjen és értsen meg újságcikkeket, folyóiratcikkeket, ismeretterjesztő szövegeket és néhány eredeti irodalmi alkotást (novella, vers).

    A diák tudja a mindennapi élet feladatainak megoldásához szükséges autentikus szövegeket

    (étlap, menetrend, ismertető) hatékonyan használni.

    Tudjon a diák különbséget tenni tény és vélemény között. Tudja érzékelni a szöveg szándékát.

    Fejlődjön ki a diákban az igény az önálló olvasásra.

    Igazodjon ki hosszabb szövegekben is. Ismerje fel a kulturális utalásokat.

    Fejlődjön ki a kritikai érzéke az olvasottakkal kapcsolatban.

    Tudja az ilyen szövegeket értelmesen felolvasni.

    Tudjon érthetően - jó intonációval, jó ritmusban - felolvasni már gyakorolt szöveget.

    Tudjon jó kiejtéssel, helyes intonációval szövegeket értelmezően felolvasni.

    Ismerje fel a szöveg retorikai felépítettségét, ezt felolvasáskor érzékeltesse.

    Házi olvasmányként dolgozzon fel több rövid történetet, illetve novellát.

    Házi olvasmányként dolgozzon fel egy-két novellát, egy-két verset, egy regényrészletet és néhány újságcikket.

    Házi olvasmányként dolgozzon fel néhány ismeretterjesztő szöveget, néhány elbeszélést és egy regényrészletet.

    Házi olvasmányként dolgozzon fel néhány ismeretterjesztő szöveget, néhány elbeszélést és egy kisregényt.

    Ajánlott házi olvasmányok:

  • Versek a tankönyvekben tárgyalt költőktől.

  • Elbeszélések, ill. novellák:

    Mikszáth Kálmán: A Péri lányok szép hajáról, Timár Zsófi özvegysége; Móricz Zsigmond: Szegény emberek; Kosztolányi Dezső: A kulcs, Fürdés, Esti Kornél (kilencedik fejezet); Csáth Géza: Apa és fiú; Déry Tibor: Szerelem; Sánta Ferenc: Sokan voltunk.

  • Kisregények:

    Mikszáth Kálmán: A gavallérok; Móricz Zsigmond: Pillangó, Az Isten háta mögött; Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Fejes Endre: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem; Sarkadi Imre: Gyáva.

    4. osztályban kötelező házi olvasmány a kijelölt érettségi téma.

    1.2.1.3. BESZÉDKÉSZSÉG

    1. osztály

    2. osztály

    3. osztály

    4. osztály

    A diák tudjon a mindennapi beszédhelyzetben az anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel, hangsúllyal és intonációval a memorizált nyelvi elemeket felhasználva beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni.

    A diák tudjon társalogni általánosabb témáról is.

    Gyakorolni kell az irányított beszélgetést (szituációs beszélgetések) is.

    Fejlődjön a diák vitakészsége ismert és általánosabb témákról.

    Tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.

    Tudja kifejezni véleményét.

    Tudja a mindennapi élet alapvető feladatait (bemutatkozás, telefonbeszélgetés) a nyelv segítségével végrehajtani.

    Tudjon néhány perces kiselőadást tartani. Készíthetnek csoportfeladatokat is (rádióműsor, osztályújság).

    Vásárlás, ételrendelés, utazás, útbaigazítás.

    Tudjon a diák több beszélőből álló csoport társalgásában kulturáltan részt venni, kezdeményezni, udvariasan véleményt, ellenvéleményt közölni, társalgást befejezni.

    Tudja beszédszándékait (tetszés, nemtetszés, érzelem, vélemény kifejezése és ezek iránt érdeklődés, információkérés és -adás) kifejezni.

    Események elbeszélése, vélemények ismertetése és értékelése, meggyőzés, lebeszélés, indoklás, cáfolat. A már elsajátított beszédszándékok árnyaltabb kifejezése.

    Tanácsadás, érvelés, valószínűség, valószínűtlenség, óhaj, kívánság, feltétel kifejezése.

    Adekvát nyelvi viselkedés a hétköznapi élet beszédhelyzeteiben.

    Tudjon valós témáról vagy képről összefüggően beszélni, történeteket elmondani, személyeket, tárgyakat leírni, jellemezni.

    Felkészülési idő nélkül tudjon a diák a mindennapi élet témaköreiről és az ő érdeklődésének megfelelő témákról, valamint nyelvi szintjének és életkorának megfelelően általánosabb témákról beszélni.

    Kiejtésében ne forduljanak elő értést akadályozó hibák.

    A normától csak kissé térjen el kiejtése.

    1.2.1.4. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

    1. osztály

    2. osztály

    3. osztály

    4. osztály

    A diák tudjon a tanult témákban összefüggő szöveget szerkeszteni, tudja megoldani írásbeli feladatait.

    Tudja a diák saját véleményét kifejteni és indokolni, valami mellett vagy ellen érvelni írásban.

    Tudjon információt adni és kérni.

    Tudjon embereket és tárgyakat jellemezni, leírni írásban.

    Tudjon a mindennapi élettel kapcsolatos eseményekről egyszerű beszámolót, naplót írni.

    Ismerje az elbeszélő, a leíró és az értekező fogalmazás szerkezetét (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

    Ismerje és alkalmazza a diák a fogalmazás különböző műfajait, a szerkesztés szabályait. Legyen birtokában a megfelelő szóhasználat, stílus, regiszter használatának.

    Használja biztonsággal az összetett mondatszerkezeteket, ügyeljen a szöveg kohéziójára.

    Tartalmilag legyen érdekes az írása.

    Ismerje a magánlevél és képeslap formáit.

    Tudjon önéletrajzot, rövid idegenforgalmi tájékoztatót és hivatalos levelet fogalmazni.

    A diák tudjon kérvényt, hivatalos levelet, önéletrajzot és hirdetést írni.

    Használja a kétnyelvű szótárt.

    Tudjon a diák egynyelvű szótárt használni.

    Tudjon ismeretlen szlovén szöveget magyar nyelvre fordítani.

    Tudjon újságcikkeket, ismeretterjesztő szövegeket szlovén nyelvről magyar nyelvre fordítani.

    Tudjon házi olvasmányairól megadott szempontok szerint beszámolni.

    Tudjon a házi olvasmányokról önállóan írásban beszámolni.

    Tudjon a diák ismert művészi szövegről megadott szempontok alapján esszét írni.

    A készségek mind a négy területét (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, írásbeli készség) a következő műfajok megismerésével és ezek sajátosságainak alkalmazásával fejlesztjük:

    - jellemzés, leírás, elbeszélő fogalmazás, értekezés;

    - reklám, tévé/rádióhír, tudósítás, riport, interjú;

    - kérvény, meghívó, igazolás, bizonylat, meghatalmazás, idegenforgalmi tájékoztató, adásvételi szerződés, apróhirdetés, önéletrajz, magán- és hivatalos levél, képeslap, beszámoló, napló.

    - iskolai irodalmi esszé.

    1.2.1.5. NYELVTAN

    1. osztály

    2. osztály

    3. osztály

    4. osztály

    az ige és ragozása

    a tárgyas és az alanyi ragozás (jelen és múlt idő)

    kijelentő, felszólító és feltételes módú igék ragozása jelen és múlt időben

    a kijelentő és felszólító módú rendhagyó igék

      (-s, -sz, -z, -t végűek; hisz, visz, tesz, vesz, eszik, iszik) jelen és múlt idejű ragozása

    tud, akar, szeret+ -ni

    az ikes igék jelen időben

    -lak, -lek (jelen és múlt idő)

    a van létige és tagadása (jelen, múlt és jövő időben)

    a szokott ige használata

    a műveltető igék felszólító és feltételes módja

    a ható igék jelen és múlt idejű kijelentő módja

    a főnév (egyes és többes szám), a ragos főnév

    a melléknév és fokozása

    a számnév és fajtái, ragos számnevek (-a, -e, -án,      -én, -szor, -szer, -ször)

    a személyes névmás és különböző határozóragos alakjai, a visszaható névmás, a kölcsönös névmás, a birtokos névmás, a mutató névmás

    a határozott névelő

    a főnévi igenév

    a melléknévi igenév fajtái

    a határozói igenév

    az igekötők és funkciójuk, írásuk

    határozószók (hely)

    névutók (hely-, idő-, ok-, és részeshatározó kifejezése)

    a van ige melléknévi igeneve

    az által névutó

    A megszerzett tudás begyakorlása, az esetleges hibák korrekciója.

    A határozóragok:

    helyhatározóragok (-ból,

          -ből, -ban, -ben, -ba, -be,

         -ról, -ről, -n, -on, -en, -ön,

        -ra, -re, -tól, -től, -nál, -nél,

        -hoz, -hez, höz, -ig)

    időhatározó-ragok (-kor,

         -ig / -t, -ra, -re, -nta, -nte,

        -nként)

    módhatározóragok ( -an,

        -en, -ul, -ül)

    eszköz- és társhatározóragok (-val,

         -vel)

    célhatározóragok (-ért)

    okhatározórag (-ért)

    részeshatározó-rag (- nak, -nek)

    a -ként rag

         (állapothatározó)

    Birtokviszony kifejezése főnevek és névmások esetében; az -i birtokjel

    Az -ék csoportnévképző

    főnévképzés igéből, főnévből és melléknévből

    melléknévképzés

    (főnév +-i, -s, -talan, -telen,

    -atlan,- etlen;

      ige + - talan,

    -telen, -atlan, -etlen)

    a kicsinyítő képzők (-ka, -ke, -cska, -cske)

    a -nyi képző

    szócsaládok

    A határozók:

    hely-,

    idő-,

    mód-,

    eszköz- és társ-,

    ok- és cél-,

    részes-,

    irány-,

    eredet- és eredményhatározó.

    az állítmány és fajtái

    az alany és fajtái

    a tárgy; a tárgy és az állítmány kapcsolata;

    a határozott és a határozatlan tárgy

    a határozók:

    a helyhatározó

    az időhatározó

    a módféle határozók (mód, fok, mérték, eszköz, társ, ok, cél)

    az állapotféle határozók

    (állapot, számállapot, társ, eredet, eredmény)

    az egyéb határozók (részes, hasonlító)

    a jelzők: minőség, mennyiség, kijelölő, birtokos és értelmező

    Vonzatok

    rokon értelmű szavak

    ellentétes jelentésű szavak

    azonos alakú szavak

    többjelentésű szavak

    A mellé- és alárendelő szószerkezetek

    Alárendelő összetett mondatok (időhatározói, okhatározói, célhatározói).

    Az egyszerű mondat fajtái szerkezet szerint.

    Az egyszerű mondat fajtái a beszélő szándéka szerint, minőség szerint.

    Az összetett mondat fajtái szerkezet szerint (alá- és mellérendelő összetett mondatok).

    Nyelvhelyességi ismeretek.

    Szövegtani ismeretek.

    1.2.1.6. TÉMAKÖRÖK

    1. osztály

    2. osztály

    3. osztály

    4. osztály

    Bemutatkozás

    a család

    az iskola, a diákok élete Szlovéniában és Magyarországon

    az ősz, szüret

    a tél, téli ünnepek, téli sportok

    a tavasz, húsvét

    a nyár, nyaralás

    levélírás

    szabadidős tevékenységek

    autóvezetés

    orvosnál

    sport

    a szülőföld

    rokoni kapcsolatok

    esküvői és lakodalmas szokások

    utazás, vendéglátás, vendégszeretet, turisztika

    vásárlás, vásár, pénz, bankok

    a szőlő és a bor

    környezetvédelem

    egészséges életmód

    az ember és az idő

    az ember és a környező világ

    a barátság

    a boldogság

    férfi és nő kapcsolata

    a játék, a játékosság

    a szabadság

    olimpiai játékok

    a beszéd és a nyelv

    magyarországi borok

    a tudomány és a technika fejlődése

    néhány magyar tudós arcképe

    az anyanyelv és a világ nyelvei

    Európa nevezetességei

    (Bécs, Velence, Róma)

    színháztörténet

    a könyvnyomtatás és sajtó

    az anyanyelv

    a művészet

    az ember és az alkotás

    a Balaton

    Lendva művelődéstörténete

    Lendva-vidéki fazekasság

    Magyarország földrajzi nevezetességei

    Budapest nevezetességei

    Bartók Béla és Kodály Zoltán

    európai és magyar művelődéstörténet

    az ókori görög és római kultúra

    jelentős európai és magyar történelmi események

    nemzeti ünnepek

    Mátyás-monda

    ifjúsági regényrészlet szerzője

    ifjúsági regényrészlet, szerzője

    az ókori görög és római irodalom (szemelvények)

    az európai, a magyar és a szlovén romantika

    (Prešeren- és Petőfi-   

    versek)

    közmondások, szólások

    költők vallomása a szülőföldről

    az évszakok a művészetben

    írók, költők a barátságról

    magyar költők édesanyjukról

    apák és fiúk a magyar költészetben

    költők, írók a játékról

    szerelmes versek

    írói vallomások az anyanyelvről

    istenes versek

    költők, írók a szabadságról

    ars poeticák

    2. KÖVETELMÉNYEK

    A minimális követelményeket kövéren nyomtatott írás jelöli.

    III. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

    1. BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    A nyelvi kommunikációban a beszédértésnek is legalább olyan nagy szerepe van, mint önmagunk kifejezésének. A diákot arra kell felkészíteni már a nyelvtanulás kezdetétől (akár a szintjüknél nehezebb eredeti vagy nyelvtanulási célra készült szövegek alkalmazásával is), hogy a szövegkörnyezet és egyes kulcsszavak elegendő támpontot nyújtanak a szöveg lényegének megértéséhez. A beszédértési készség fejlesztéséhez a diák ne az összefüggésből kiragadott mondattöredékekre figyeljen (nem nyelvtanilag, lexikailag feldolgozandó a szöveg!), hanem az egész globális megértése.

    E készség fejlesztésénél a tanárnak a következőket kell alkalmaznia:

    a beszédértési gyakorlatok előtti előkészítést,

    a hallás utáni megértés gyakorlása közben utasítja/irányítja a diákot,

    a gyakorlatok megoldása utáni tevékenységeket.

    A beszédértési gyakorlatok előtti előkészítés

    A tanár még a magnó/videó bekapcsolása előtt magyar nyelven (a diákok nyelvi szintjének megfelelően) felkészíti a diákokat a szöveg befogadására, éspedig:

    ismerteti a szöveg műfaját,

    a szöveg tartalmára vonatkozó általánosabb megállapításokat,

    képanyagot mutat be,

    ismerteti az ismeretlen szavakat,

    irányítja a témával kapcsolatos beszélgetést (pl. a cím alapján vagy a szövegből kiragadott néhány szó alapján, képanyag alapján),

    a szöveg kulcsmondatait (kulcsinformációit) nem megfelelő sorrendben tünteti fel, a diák próbálja helyes sorrendbe állítani,

    hasonló témáról olvas.

    1.2. A beszédértési gyakorlat közben

    A diák többször hallgassa meg a szöveget. A meghallgatások között a tanár irányítja a diák tevékenységét. Feladattípusok:

    a szöveg legfontosabb (műfaj, téma, idő, hely, szereplők) információira vonatkozó kérdések

    a tanár állításokat mond, melyről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak

    feleletválasztós kérdések (teszt)

    tények lejegyzése (táblázatok hiányzó elemeinek kitöltése, pontokban foglalja össze az eseményt)

    utasítás alapján oldja meg a feladatokat (képátalakítás, rajzos diktálás, térképolvasása: rajzolás, útvonal bejelölése

    hallás utáni kitöltés:

    a diák pótolja a hiányzó szavakat/mondatokat

    szerepjáték - a tanár leállítja a magnót, a diák folytatja (monológ, párbeszéd) a történetet / újrahallgatva összehasonlítja sajátját a felvétellel)

    A kihagyott szövegrészletet a diák (2. meghallgatáskor) megpróbálja kiegészíteni, majd összehasonlítja csoporttársai megoldásaival, ill. az eredetivel.

    a csoportok (saját magnó) a szöveg meghallgatása után kérdéseket tesznek fel a többi csoport beszédértésének tesztelésére

    szövegrészlet alapján értelmezik a szöveget (téma, hely, idő, viszony ...)

    A beszédértés gyakorlása után

    A hallás utáni gyakorlatok elvégzése után a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra nyílik módjuk.

    Ilyen gyakorlatok lehetnek, pl.:

    Címválasztás,

    a történet továbbszövése, más szemszögből való elmesélése,

    elbeszélő történet párbeszéddé alakítása és fordítva,

    vázlatpontok készítése a szövegről,

    vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről.

  • 2. OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

  • Az olvasásértési készséget fejlesztő gyakorlatok a diákot felkészítik különböző műfajú autentikus szövegek olvasására és megértésére. A tevékenységek során a diákok egynyelvű, ill. kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot vagy más segédeszközt használnak.

    A tanár feladata, hogy különböző olvasási stratégiákat sajátíttasson el a diákokkal.

    A diákok inkább némán olvassák el a teljes szöveget, hiszen a szöveg megértése a cél. A hangos felolvasás a megértés rovására mehet, míg a mondatonkénti tagolás szétdarabolja a szöveg egységét, és nem teszi lehetővé az ismeretlen kifejezések jelentésének kikövetkeztetését a szövegkörnyezetből. A helyes ejtés elsajátítása érdekében néha hangos olvasás ajánlatos.

    A diák a kitűzött célnak megfelelően választja meg az olvasási stratégiát, amely lehet:

    A) a szöveg egészének gyors, globális áttekintése

    B) bizonyos részletek, kulcsinformációk megtalálása

    C) a szöveg értelmezése, értékelése.

    Az olvasásértési készség fejlesztésének három fázisa van:

    2.1. Olvasás előtti tevékenység

    2. 2. Olvasás közbeni tevékenység

    2. 3. Olvasás utáni tevékenység

    2.1. Olvasás előtti tevékenységek

    A szöveg feldolgozását előzze meg a szövegre való ráhangolás fázisa. A szöveg címe, a hozzátartozó képek, a szövegből kiemelt néhány szó alapján a diákok találgathatják, hogy miről fog szólni a szöveg. A diákok figyelmének irányítására és a megértés későbbi ellenőrzésére a szöveg elolvasása előtt adjunk feladatokat vagy megfigyelési szempontokat, és ne csak utólag tegyünk fel kérdéseket.

    A tanár például az alábbi lehetőségek közül választhat:

    1. A szöveget már egy ismert szöveg elemeinek felidézésével mutatja be.

    2. Ismerteti a szöveg kulcsszavait.

    3. Képanyag, illetve megadott cím alapján a diákok önállóan alkotnak szöveget.

    4. A szöveg témájára vonatkozó képanyagot mutat be; a diákok kifejezik benyomásaikat, érzelmeiket, véleményüket.

    5. A szöveg lényeges elemeit nem megfelelő sorrendben ismerteti; a diákok helyes sorrendbe állítják őket.

    Ha a tanárnak módja van rá, a szövegeket a szokástól eltérő formában is “tálalhatja”, pl.:

  • a legépelt szöveget mondatokra, bekezdésekre vágja szét,

  • bizonyos szavakat szinonimákkal helyettesítve sokszorosítja a szöveget,

  • a szöveget szavak kihagyásával gépeli le,

  • mindenfajta központozás nélkül leírt szöveget ad a diákok kezébe,

  • a szöveg kulcsmondatát minden jelzés nélkül kihagyja - annak helyét és tartalmát a diákoknak kell az elolvasás után kitalálniuk.

    2.2. Olvasás alatti tevékenységek

    A tanár olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a diák gyorsabban megértse a magyar nyelvű szöveget, annak ellenére, hogy az több ismeretlen kifejezést tartalmaz. A diákokat ebben segíti:

  • a szöveghez tartozó képanyag;
  • dátumok, számok, tulajdonnevek;
  • kulcsszavak és ismétlődő szavak stb.

    Leggyakoribb feladattípusok:

    1. Néhány előre megadott kérdés a szöveg legfontosabb információira vonatkozóan.

    2. Állítások, melyekről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak.

    3. Feleletválasztós teszt a szöveg tartalmáról.

    4. A tanár szándékosan hibás állításait a diákok kijavítják.

    5. Bizonyos szövegek esetében elegendő egy rajzot készíteni (pl. útvonal, családfa stb.), amit a diákok kiegészítenek.

    6. Táblázatok hiányzó elemeinek kitöltése.

    7. Az információk helyes sorrendbe állítása.

    8. Szókihagyásos mondatok/szöveg üres helyeinek kitöltése.

    9. Két vagy több szöveg összehasonlítása, a hasonlóságok és eltérések keresése.

    10. A szöveg műfajának, témájának, rendeltetésének felismerése; a stílusréteg legalapvetőbb sajátosságainak felismerése.

    A rekonstrukció vagy kiegészítés során a diákok felfedezik a szövegkörnyezet fontosságát és a szöveget összetartó elemekre vonatkozó törvényszerűségeket.

    2.3. Olvasás utáni tevékenységek

  • A szöveg elolvasásával és a gyakorlatok megoldásával nem ér véget a szöveg feldolgozása. A szövegfeldolgozást záró gyakorlatok során a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra (benyomás, vélemény, érzelem) nyílik módjuk, Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők:

  • a történet továbbszövése és/vagy előzményeinek kitalálása,

  • a történet más szemszögből való elmesélése,

  • elbeszélő történet párbeszéddé való átalakítása és fordítva,

  • a szöveg dramatizálása,

  • vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről.

    A megismert szövegek a nyelvtani ismeretek begyakorlására és a szókincs bővítésére is alkalmasak.

    3. BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    A magyar nyelv mint második nyelv tanításának /tanulásának egyik legfontosabb célja, hogy a megtanult nyelvi formákat a diák saját gondolatainak és érzelmeinek kifejezésére valódi élethelyzetekben alkalmazni tudja.

    Mivel a másik nyelven való önkifejezés megfogalmazása nehézséget okoz/hat a diákoknak, a tanárnak bátorítania kell őket a magyar nyelven folyó beszélgetésre. A szóbeliség a nyelvtanulás folyamán kulcsszerepet játszik (kommunikációra épülő nyelvoktatás). A tanárnak törekednie kell, hogy a tanórákon a beszélgetések ne legyenek kényszeredett (kérdés-felelet, diákok közti vita kiprovokálása), ill. túlságosan szabad, a keretet áthágó beszélgetések. A beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok zöme játékos feladat legyen. A hagyományos társalgási témák mellett választhatnak szokatlan, esetleg abszurd szituációkat is, amelyek megmozgatják a diákok fantáziáját, s önkifejezésre késztetik őket. Így a diákok bekapcsolódnak és részt vesznek a beszélgetésben, kialakul egy egészséges versenyszellem, megtanulnak győztesként, esetenként vesztesként kikerülni egy-egy szituációból.

    A beszélgetés lehet kötetlen vagy irányított beszélgetés.

      A kötetlen beszélgetést is meg kell tervezni, pl. a tanár a beszéd során feladatokat oszt ki, a gyakorlatra szánt időt meghatározza, versenyhelyzetet teremt stb.

    Az irányított beszélgetés során a tanár meghatározott nyelvi formák használatát várja el a diákoktól. Az irányított beszélgetést szolgáló feladatok közt igen fontos a kérdésfeltevés gyakorlása, hiszen ez a kommunikáció folyamán éppen olyan fontos, mint a válaszadás.

    A játékosság legtöbbször a verbális kommunikációra épül, de a nemverbális kommunikáció elemeit is alkalmazhatjuk (gesztus, arcjáték, mozgás, pantomim stb.). A verbális játékokhoz tartoznak a szerepjátékok különböző fajtái és az előre megírt jelenetek előadása.

    3.1. Párbeszéd

    A párbeszéd a mindennapi szóbeli kommunikáció egyik legfontosabb eleme, ezért nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlására.

    A tanár a diákokkal mindig ismertesse a kommunikációs folyamat tényezőit, s a diák ebből kifolyólag tudjon a beszédhelyzethez alkalmazkodni.

    A párbeszéd eljátszásának módjai:

    irányított párbeszéd (nyelvi fordulatok, nyelvi ismeretek gyakorlása)

    helytelen sorrendű párbeszéd rendezése

    párbeszéd bővítése/tömörítése

    a párbeszéd “átírása”

    3.2. Szerepjáték

    A játék különböző formái a diákok életkorának és érdeklődésének megfelelően végigkísérik őket az oktatási folyamatban.

    A játékban való részvétel és a versengés szerves része a társasjátékoknak. A közös játékban a diákok megbeszélik a játékszabályokat, a játék menetét, a játék teremtette izgalomban a diákok megtanulnak versenyezni, bizonyítani, győzni és veszteni.

    A játékok többsége verbális kommunikációra épül.

    A szerepjátékban a diák vagy saját magát vagy egy képzelt személyt alakít egy kitalált helyzetben. Ebből kifolyólag megtervezésük legyen átgondolt és alapos, a tanári utasítások egyértelműek és pontosak.

    A szerepjátékok menete:

    1. A körülmények bemutatása/magyarázata, szereposztás, feladatok meghatározása

    2. Kivitelezés (pármunka, csoportmunka)

    3. A kivitelezés elemzése

  • a diákok önértékelése

  • a játékban résztvevők kommentárja

    4. A diákok az elvégzett munkákat és szereplést értékelik.

    A szerepjátékok fajtái:

    1. Információcsere: személyek, érdekek bemutatása, mindennapi életre vonatkozó ismeretek

    2. Szerepjáték előre megírt forgatókönyv alapján; a tanár elkészíti a forgatókönyvet, a diákok szerepet választanak

    3. Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás

  • ismeretlen személlyel (buszon, üzletben ...)

  • meghatározott céllal (a hiányzás igazolása, jókívánság kifejezése...)

    4. Szituációs játékok

    5. Különböző tevékenységek (nemverbális kommunikáció, társasjáték)

     

    Monologikus megnyilatkozás

    A kommunikáción alapuló nyelvtanulás során gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a diákok nyilatkoznak önmagukról, elvárásaikról, örömeikről és gondjaikról, egyúttal megismerik társaikat, és elmélyítik embertársukkal való együttérzési készségüket.

    Ezt a célt szolgálják pl. az alábbi tevékenységek:

    Önismeret (játék, kérdőív, interjú)

    Leírás és mesélés

    történet tartalmának elbeszélése

    irányított vagy irányítás nélküli szóbeli szövegalkotás (megadott szavak vagy adatok alapján)

    Vita (a tanár meghatározza a felkészülési időt, a diákok kifejtik saját állásfoglalásukat).

    Projektmunka

    A projektmunka keretében minden diáknak lehetősége van saját képpeségeinek megfelelően közreműködnie. A tanárnak koordináló szerepe van.

    A projektmunka elkészítésének mozzanatai:

    bevezetés: a tanár bemutatja a témát, a vizuális és egyéb eszközöket,

    felkészülés a projektmunkára: a diákok ötleteket gyűjtenek, érdeklődésüknek megfelelően csoportokat alkotnak,

    pármunka: tervezés, a munka felosztása, a projektmunka bemutatásának módja; az első szakaszban a tanár vezeti és irányítja a munkát, majd a diákok önállóan dolgoznak,

    a projektmunka plenáris bemutatása,

    az elvégzett tevékenység értékelése: a diákok végzik, a tanár összefoglalja.

    4. AZ ÍRÁSBELI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    Az írásbeli készséget fejlesztő gyakorlatok általában a szöveg előzőleg már elhangzott szóbeli tárgyalására alapoznak. A diákok először szókapcsolatokat, rövidebb szövegeket alkotnak, tehát a fokozatosság elvének kell érvényesülnie.

  • Mivel csak gyakorlással sajátítják el a diákok az írásbeli készséget, sok különböző feladatot kell számukra készíteni. Az irányított tevékenységként bevezetett gyakorlásnak idővel szabad, alkotó tevékenységgé kell kinőnie magát.

    Írásbeli készséget fejlesztő tevékenység irányítása:

    szövegminta tárgyalása ® a szövegmintához kapcsolódó gyakorlat ® új szöveg alkotása® értékelés® javítás

    az alkotott szöveg® összehasonlítása hasonló szöveggel, ill. szövegmintával® értékelés® javítás® újabb szövegalkotás

    4.1.Az írásbeli készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok néhány példája:

    mondatalkotás: a diákokat rászoktatjuk a megfelelő szavak kiválasztására, a helyes nyelvhasználatra, a helyesírási szabályok betartására

    (a diákok rendezik, kiegészítik a mondatokat, puzzle, ...)

    hiányos szöveg kiegészítése: a tanár hiányos szöveget közöl, a diákok kiegészítik a hiányzó adatokkal

    rövidebb leírások és tartalmak: általában szóbeli tevékenység előzi meg: beszéd/meghallgatás/sűrített tartalom

    szövegalkotás megadott adatok/kifejezések felhasználásával (kötőszók használata)

    szövegminta bemutatása, amely segítségével a diákok megismerkednek a szöveg (pl. életrajz) szerkezetével és tartalmával


    Az irányított és kreatív írás néhány példája:

    szövegalkotás adott utasítások szerint (kulcsszavak segítségével); a diákok e tevékenység során elsajátítják a szöveg szerkezetét

    meghatározott szándékkal, ismert címzettnek szóló szöveg alkotása (magánlevelezés)

    ismert személy jellemének megváltoztatása (tanár, iskolatárs, történelmi személy)

    reklámklipp szövegének alkotása ( meggyőzés, lelkesítés)

    versírás

    esszéírás

    Nagyon fontos, hogy a tanár fokozatosan vezesse rá a diákokat a nehezebb feladatok megoldására.

    5. Tantárgyközti koncentráció

      A magyartanár a tanmenet készítésekor informálódjon a rokon tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, szlovén nyelv és irodalom, művészettörténet) céljairól és tartalmáról.

    IV. TUDÁSFELMÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

    A külső értékelést az érettségi vizsga jelenti,  a vizsga szerkezetét és követelményeit a mindenkori Érettségi követelményrendszer (tudáskatalógus) írja elő.

    A belső értékelés lehet részleges és komplex.

    Részleges értékelésen az egyes képességeknek és a nyelvészeti kifejezések használatának folyamatos ellenőrzését és értékelését értjük.

    A komplex értékelés során a komplexebb tevékenységeket és az átfogóbb tartalmakat ellenőrizzük és értékeljük.

    V. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

    A gimnáziumokban egyetemi végzettségű középiskolai magyartanárok taníthatnak.

    VI. TÁRGYI FELTÉTELEK

    A magyar nyelv mint második nyelv tantárgy oktatása szaktanteremben történjen. A tanításhoz szükséges taneszközök: magnó, írásvetítő, diavetítő, tévé, videó, számítógép.

    A magyar nyelv mint második nyelv oktatása - ha adottak a feltételek - max. 18 fős csoportban történjen.