A
tantervet készítették:
László
Hermina, középiskolai magyartanár
Pisnjak Mária, magyar nyelvi főszaktanácsadó
3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK
3.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
3.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
4.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK
4.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
4.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
A Magyar nyelv és irodalom alapvető közismereti tantárgy a Lendvai Kétnyelvű Középiskola 3 éves szakiskolai programjainak mind iskolai, mind duális formájában. A tantárgy keretében a diákok elsősorban szóbeli és írásbeli kommunikációs készségüket fejlesztik, külön hangsúllyal a szakmai élet beszédhelyzetein.
A tantárgy feladata ezen kívül a diákok olvasóvá nevelése, amit rendszeres és változatos olvasással valósít meg. Az olvasóvá neveléssel párhuzamosan feladata az embernevelés.
Feladata továbbá a diákok általános műveltségének gazdagítása, a szakközépiskolába való átmenetelhez, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges anyanyelvi tudás- és képességrendszer kialakítása, a tanulási képesség, az együttműködési és a problémamegoldó képesség fejlesztése.
Külön feladata a diákok nemzeti tudatának erősítése, a más kultúrák iránti befogadókészség, illetve a mindenféle mássággal szembeni tolerancia fejlesztésével párhuzamosan.
A tantárgy tudatosítja a magyar nyelv különleges helyzetét, azt, hogy a Szlovén Köztársaság kétnyelvű területein a magyar a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a kétnyelvű Muravidéken élő magyaroknak anyanyelve, a Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve.
A tantárgy szakít a hagyományos kronologikus irodalomtanítással, valamint az ismeretközlő nyelvtanítással, ehelyett a nyelvi nevelést, az olvasóvá nevelést és az embernevelést tűzi ki céljául.
A tantárgy összóraszáma 210 óra, ami évfolyamonként 70 órát (40 óra nyelvi nevelés és 30 óra irodalmi nevelés) jelent.
1. A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nyelv iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük (egyik) elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja.
Tudatosodik bennük a magyar nyelv különleges helyzete, az, hogy ez a nyelv egyben nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és általános műveltségnek is az alapja.
2. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.
A tájnyelvet és a rétegnyelvek elemeit csak a beszédhelyzetnek megfelelően használják, a helyzetnek megfelelően a (regionális) köznyelv használatára törekednek.
3. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket.
Megismerik és betartják a kulturált nyelvi magatartás szabályait. Képesek saját véleményük kifejtésére, mások véleményének meghallgatására, tiszteletben tartására.
Felkészülnek a szakmai élet nyelvi kihívásaira, az ilyen jellegű beszédhelyzetekre.
Fejlesztik szövegértési, gondolkodási és rendszerező képességüket, problémamegoldó és együttműködési készségüket.
Fejlesztik szóbeli és írásbeli szövegalkotási készségüket, megfelelve a műfaji, nyelvhelyességi követelményeknek.
4. A diákok az irodalomtanítás során érdeklődő és nyitott olvasókká válnak. A klasszikus és szórakoztató irodalmi művek olvasásakor gazdagítják és alakítják a világról és önmagukról való godolkodásukat, értékrendjüket.
Az irodalmi művek kapcsán kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, toleranciát tanulnak mások véleményalkotásával szemben.
5. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és -történeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.
6. A diákok irodalom iránti befogadói képességüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik (kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).
7. A diákok megismerik egyes irodalmi művek (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációit.
8. Az irodalmi művek olvasása és értelmezése révén tudatosodik bennük a nemzeti és az egyetemes kultúrához való tartozás.
Funkcionális célok:
Oktatási célok:
1. A diákok a szövegelemzéskor felfogják a műfaji sajátosságokat, s azokat szövegalkotáskor alkalmazzák.
2. A diákok értik és alkalmazzák az alapvető nyelvtani fogalmakat.
3. Fejlesztik helyesejtési és helyesírási képességeiket.
4. Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és másutt a világon.
Fejlesztési követelmények: önbizalom-erősítés; történetmondási és meggyőző képesség fejlesztése; az igényes és a helyzethez illő szóhasználat gyakoroltatása; a mondat- és szövegfonetikai eszközök, a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása; rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés; a beszéddallam, a hangsúly, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet érzékelése és megfelelő alkalmazása.
1. Mindennapi, közéleti és hivatalos szövegek meghallgatása/megtekintése és alkotása
A diákok mindennapi, közéleti és hivatalos szövegeket hallgatnak meg/tekintenek meg és alkotnak.
| I. |
II. |
III. |
|
|
|
A diákok:
2. Ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegek meghallgatása/megtekintése és alkotása
| I. |
II. |
III. |
|
|
|
A diákok:
A *-gal jelölteket kötelező alkotni.
Fejlesztési követelmények: a szó szerinti, az értelmező, a kritikai olvasás képességének fejlesztése; szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése és megválaszolása; a manipuláció felismerése; rendezett, tagolt írásmód kialakítása; szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési készség fejlesztése; a szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése.
1. Mindennapi, közéleti és hivatalos szövegek olvasása és alkotása
| I. |
II. |
III. |
|
|
|
A diákok:
A *-gal jelölteket kötelező alkotni.
2. Ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegek olvasása és alkotása
| I. |
II. |
III. |
|
|
|
A diákok:
A *-gal jelölteket kötelező alkotni.
A diákok a szövegalkotás és szövegfeldolgozás kapcsán:
| I. |
II. |
III. |
| Felderítenek olyan ok-okozati viszonyokat, amelyek nincsenek beleírva a szövegbe. Velük kapcsolatosan következtetéseket vonnak le. Kiderítik az író/a feladó célját, szándékát. |
||
| Gyakorlással felelevenítik és elmélyítik az általános iskolában szerzett nyelvtani ismereteiket: |
||
|
|
|
| Használják az értelmező kéziszótárt és a szinomaszótárt. |
||
| Fejlesztik helyesírási készségüket, felismerik és kijavítják saját és mások szövegében a hibákat, használják a helyesírási szótárt. |
||
| Gyakorolják a helyesejtés szabályait, mások és saját beszédében felismerik és kijavítják a helyesejtési hibákat. |
||
1. A diákok a szövegelemzéskor felfogják a tárgyalt szövegtípus műfaji sajátosságait, s azokat szövegalkotáskor alkalmazzák.
2. A diákok értik és alkalmazzák az alapvető nyelvtani fogalmakat:
| I. |
II. |
III. |
| beszélő/feladó hallgató/fogadó nyelvi és nem nyelvi kommunikáció hang, magánhangzó, mássalhangzó betű, kezdőbetű szó, szószerkezet, mondat, szöveg jelentés, rokon, ellentétes; azonos alakúság helyesírási alapelvek: kiejtés, szólemzés, hagyomány, egyszerűsítés a szövegtípusok nevei |
a szövegtípusok nevei alapszófajok, viszonyszók, mondatszók aktív és passzív szókincs jövevényszó, idegen szó, szólás mondatfajták tömegkommunikáció többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv |
margó, sor- és szóköz, bekezdés tulajdonnév összetett szó rövidítés írásjelek, idézés koherencia szerkezet nyelvtani és jelentéstani kapcsolóelemek beszédhelyzet téma |
3. Bövítik helyesejtési és helyesírási ismereteiket.
| I. |
II. |
III. |
|
||
| alapelvek alapvető helyesírási szabályok (betűrend, elválasztás, tulajdon- és köznevek, egybe- és különírás, keltezés) |
|
|
|
||
4. Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és másutt a világon.
| I. |
II. |
III. |
| Megismerik a magyar nyelv státusát Szlovéniában és az anyaországban. |
Megismerik és felfogják a többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv fogalmakat. |
Megismerik a többi magyar kisebbséget és szórványt. Felismerik az anyanyelv jelentőségét és gyakorolják a más nyelvek iránti toleranciát. |
| Törekszenek a (regionális) köznyelv használatára, saját és mások beszédében kijavítják a tájnyelvi kiejtési és egyéb hibákat. |
||
FUNKCIONÁLIS CÉLOK
1. A diákok irodalmi műveket olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk.
2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket; értelmezik az olvasottakat/látottakat/hallottakat, s ezáltal fejlesztik önismereti készségüket és toleranciát tanulnak.
3. A diákok irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban szöveget alkotnak:
(élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek; kreatív jellegű szöveget alkotnak; fogalmazást írnak.
4. A diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.
5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film).
OKTATÁSI CÉLOK
1. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik egy-egy korszak legalapvetőbb jellemzőit.
2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait.
3. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik azokat a legalapvetőbb irodalomelméleti és irodalomtörténeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.
Fejlesztési követelmények:
| I. osztály |
II. osztály |
III. osztály |
| 1. A diákok irodalmi műveket olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk. Szövegeket olvasva megismerik az irodalmi és a nem művészi szövegek kifejezésmódja közti különbséget. Felismerik, hogy az irodalmi mű világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. |
||
| Gyakorolják az értő olvasást, valamint a folyékony felolvasást. |
||
| 2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, értelmezik és értékelik a műveket. |
||
| A diákok a házi olvasmányok kapcsán kérdésekre válaszolnak, jellemeznek; kifejtik benyomásaikat, véleményüket az olvasottakról. |
||
| 3. A diákok szóban mutatnak be irodalmi műveket. |
||
| Tanári irányítással (kérdések alapján) készítenek tartalomismertetést, jellemzést készítenek. |
Nagyobbrészt önállóan készítenek (élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést készítenek; tanári irányítással értelmeznek. |
|
| A diákok olvasmányélményeik és egyéb élményeik alapján írott szövegeket alkotva bizonyítják íráskészségüket. |
||
| Fogalmazást, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek, kreatív jellegű szöveget (címadás, történet folytatása, előzméynek elmondása, hangnem- és nézőpontváltás) alkotnak. |
||
| Naplót írnak. |
||
| 4. Memoriter: a diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő. |
||
| 2 vers, 1 prózai mű részlete |
2 vers, 1 próza- és/vagy 1 drámarészlet |
|
| 5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film), ismerkednek a filmmel. |
||
| I. osztály |
II. osztály |
III. osztály |
| 1. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik egy-egy korszak legalapvetőbb jellemzőit. |
||
| Tanári irányítással felismerik őket. |
Tanári irányítással felismerik és leírják őket. |
Nagyobbrészt önállóan felismerik és leírják őket. |
| 2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jellemzőbb mozzanatait. |
||
| Tanári irányítással vázlatot készítenek, kiemelik a lényeget. |
Nagyobbrészt önállóan készítenek vázlatot, fogalmazzák meg a lényeget. |
|
| 3. A diákok megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és irodalomtörténeti fogalmakat; tanári irányítással felismerik és definiálják őket. |
||
| I. osztály |
II. osztály |
III. osztály |
mese, novella, regény
|
|
|
A kronologikus irodalomtanítás helyett a tömegkultúrán nevelkedett tanulók előképzettségét, életproblémáit, szükségleteit figyelembe vevő, az olvasóvá válást segítő, nagyobbrészt 19. és 20. századi, főleg epikus műveket tartalmazó témaköröket javaslunk feldolgozásra.
A témakörök feldolgozása kötelező, a tanár viszont az ajánlott irodalmi alkotások és filmek közül a tanulócsoporthoz alkalmazkodva szabadon választhat, kötelező viszont a kurzív írással jelölt szövegek megismerése.
Az I. és a II. osztályban évente 4–5 elbeszélést, 3–4 prózai mű/dráma részletét és néhány verset kell feldolgozni.
A III. osztályban 2 elbeszélést, 1 drámarészletet, 1 prózai mű részletét és az Örökségünk című témakör keretében javasolt költőktől legalább egy-egy verset kell megismerni .
A feltüntetett óraszámok informatív jellegűek, a fennmaradt órákat aktuális (kulturális) kérdések megvitatására, dolgozatírásra, számonkérésre fordíthatjuk.
| Témakörök, tartalmak |
Fogalmak, szempontok a szövegfeldolgozáshoz |
Ajánlott irodalmi művek, filmek |
| 1. Beilleszkedés és kívülmaradás |
nézőpont, nézőpontváltás, értelmezés reális világ, fantasztikum jelkép, motívum előreutalás és késleltetés mese, meseregény, regény agresszió, bűnbak, előítélet Biblia, Ó- és Újszövetség, evangélium, passió, példázat |
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (r.) J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (részlet/film) Hajnóczy Péter: Ki a macska? Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (r.) W. Golding: A legyek ura Biblia (r.) |
| 2. Indítékok és következmények |
erkölcsi döntések, emberi méltóság keretes szerkezet, utalások, hangnemváltás nézőpont novella |
M. Kennedy: Gyilkosság magánszorgalomból A. P. Csehov: A gonosztevő Kosztolányi Dezső: Tréfa Csáth Géza: A kis Emma Szabó István: A lázadó Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok Móricz Zsigmond: Judith és Eszter Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, A kis csizmák |
| 3. Sikerek és kudarcok |
életutak, siker, kudarc, tehetség, manipuláció regény, teleregény, szappanopera |
Jókai Anna: Szép, kerek, egész Jobbágy Károly: Suhog a pálca Raffai Sarolta: Tévelygő nemzedék Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr c. film (r.) |
| 4. Különös állatok, különös emberek |
irodalom és önismeret sztárok, rajongók identitás, másság, empátia autonómia, kultusz, manipuláció vers, próza; versbeszéd – hétköznapi beszéd, költői kép állatmesék, irónia különc, érdekes ember |
Baudelaire: Az albatrosz Petőfi: A kutyák dala, A farkasok dala Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó La Fontaine: A tücsök meg a hangya Phaedrus: A farkas és a bárány Makine: Amour-parti szerelmesek Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (r.) Michael Ende: Momo (r.) |
| Témakörök, tartalmak |
Fogalmak, szempontok a szövegfeldolgozáshoz |
Ajánlott irodalmi művek, filmek |
| 1. Nevetés és irodalom |
vicc, anekdota, humor, irónia, gúny, groteszk, abszurd dráma, vígjáték, tragédia, konfliktus, monológ, a komikum fajtái |
Petőfi: Csokonai Arany János: A fülemüle Esterházy Péter: Haza az alacsonyban (r.) Molière: Az úrhatnám polgár (r.) Karinthy-humoreszkek Hašek: Švejk (r.) Weöres Sándor: Majomország Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (r.) Örkény István: Tóték (r.) |
| 2. Klasszikusok filmen |
irodalom és film irodalmi nyelv, filmnyelv; snitt beállítás, jelenet, forgatókönyv |
Szabadon választott, irodalmi alkotás alapján készült film |
| 3. A meggyőzés művészete |
tény, vélemény irónia, groteszk |
Örkény István: Ki a gyilkos? Esterházy Péter: Akartok-e rabok lenni? Márai Sándor: A nikotinról, Az emberi közönségességről |
| 4. Szerelem |
szóképek: metafora, hasonlat, megszemélyesítés,
rím, ritmus |
Csorba Piroska versei |
| 5. Konfliktusok |
magatartástípusok |
Lázár
Ervin: A nagyravágyó feketerigó |
| Témakörök, tartalmak |
Fogalmak, szempontok a szövegfeldolgozáshoz |
Ajánlott irodalmi művek, filmek |
| 1. Erőszak és kiszolgáltatottság |
szándék és tett dráma életigenlés, elidegenedés realizmus erőszakfilmek (western, akciófilm, horrorfilm, thriller, katasztrófafilm) |
Tar Sándor: Boldog karácsonyt Katona József: Bánk bán (r.) Radnóti Miklós: Hetedik ekloga, Erőltetett menet Kosztolányi Dezső: Édes Anna Stendhal: Vörös és fekete (r.) Szabadon választott filmrészlet |
| 2. Az ember titkai |
az értékek utáni sóvárgás szimbolikus ábrázolásmód identitás, szerep és személyiség realizmus napló, parabola romantika |
Lázár Ervin: A kékinges József Attila: Tiszta szívvel Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben Stendhal: Vörös és fekete (r.) Radnóti Miklós: Ikrek hava (r.) Max Frisch: Az andorrai zsidó Jókai Mór: Kárpáti Zoltán (r.) |
| 3. Örökségünk |
reformkor himnusz, óda, életkép, helyzetdal, tájvers, ars poetica, látomás elbeszélő költemény lélekábrázolás, tájleírás lírai önportré Nyugat identitás, hazafiság, nacionalizmus, internacionalizmus Curriculum vitae |
Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Egy estém otthon, A XIX. század költői, Egy gondolat …, A puszta, télen, Nemzeti dal Arany János: Toldi estéje (r.), Letészem a lantot, A tölgyek alatt Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, A Hortobágy poétája, Magyar jakobinus dala József Attila: Curriculum vitae, Születésnapomra, Tiszta szívvel, Mama, Anyám Radnóti Miklós: Nem tudhatom |
| 4. Mire jó az irodalom? |
az irodalom mint terápia önazonosság ballada zsarnokság, diktatúra mesegyűjtemény napló |
Arany János: Szondi két apródja Ladányi Mihály: Irodalomóra Ezeregyéjszaka meséi Grimm-mesék (A békakirály) Széchenyi naplója egy mai középiskolás naplója |
A tantárgy keretében mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés szövegek köré szerveződik. A diákok művészi és nem művészi szövegeket fogadnak be és alkotnak, s ezáltal bővítik ismereteiket, fejlesztik képességeiket. Javasoljuk a nyelvi és az irodalmi nevelés (részben) integrált tanítását. Ennek ellenére a célokban és a módszertani útmutatóban – áttekinthetőség céljából a kettő külön-külön van jelen. Hangsúlyozzuk, hogy az integrált tanítást csak javasoljuk, kivitelezése azonban nem kötelező. A nyugat-európai anyanyelvi tantervekben pl. ez a kettősség egyáltalán nincs jelen, hanem integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képzés folyik.
A tanterv egyik nagy újítása a kronologikus irodalomtanítással való szakítás. Ennek az a célja, hogy a diákoknak életközelbe hozzuk az irodalmat, ne pedig elriasszuk őket attól. Ezért nemcsak kánonszerű szövegek tárgyalását javasoljuk, hanem a populáris irodalom, továbbá a film, a tévé és más formák bevonását is.
Az éves terv (tanmenet) elkészítésekor a tanárok igyekezzenek lazán ütemezni, hogy maradjon idő az aktuális kulturális élmények, a fiatalokat foglalkoztató kérdések megtárgyalására is.
Fontos, hogy a tanórai légkör olyan legyen, amelyben mindenkinek van kedve megnyilatkozni. Az eredményes munka célja és feltétele egyben az egymás személyiségének elfogadása, az eltérő vélemények, ízlések iránti tolerancia, a kíváncsi érdeklődés. A tanár hagyja beszélni és beszélgetni diákjait, a munkát úgy tervezze és szervezze meg, hogy maga csak irányítója, tanácsadója legyen a tevékenységeknek. A diákok csak akkor lesznek képesek megfigyelni, összehasonlítani, rendszerezni, ha maguk végzik ezeket a tevékenységeket, s a szóbeli beszédkészség is csak beszéltetéssel fejleszthető.
A magyartanítás egészét hassa át a pozitív ösztönzés, hiszen legfontosabb célja az anyanyelvhez és az irodalomhoz való pozitív viszony kialakítása.
A nyelvi nevelés egyik elsődleges célja a kulturált nyelvi magatartás kialakítása. Ennek a megvalósítása mindhárom évfolyamot, szinte minden órát végigkíséri. Ezért sose sajnáljunk erre időt „pazarolni”, hiszen a diákokban tudatosodnia kell, hogy szakmai életük sikerességéhez nem elegendő, ha jól ismerik és végzik szakmájukat. Szükséges az is, hogy a kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs helyzetekben (üzletfelekkel, partnerekkel) eredményesek legyenek. Ennek további feltétele a szaknyelv ismerete. Az éves tervünket, óravázlatainkat igyekezzünk úgy tervezni, hogy mindig az adott tanulócsoport igényeihez és képességeihez igazítsuk a célokat és tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy pl. a tárgyalt szövegtípusokat témájuk és rendeltetésük tekintetében a tanulócsoportnak megfelelően válogatjuk. Pl. amikor kereskedőknek tanítjuk az állásinterjút, magától értetődően egy eladói állás betöltésekor elhangzott interjút hallgatunk meg és ilyet alkottatunk, hiszen a diákokat a munkaerőpiac követelményeinek megfeleleően szeretnénk felkészíteni. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége. Ezen kívül szorosan együtt kell működnie a szaktanár kollégákkal, egyrészt azért, hogy ő jól tudjon tervezni, másrészt azért, hogy ők jobban tudják a magyar nyelvet mint tanítási nyelvet fejleszteni.
A nyelvi és integrált órákon igyekezzünk a kooperációs és problémamegoldó képességeket is fejleszteni, amelyek a harmadik évezred munkaerőpiacának egyik alapfeltételei. Ezért úgy tervezzük meg a tanórai tevékenységet, hogy minden egyes diák tudjon és merjen megnyilvánulni, együttműködni. Az oktatási formákat (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) a tevékenység természetétől függően válasszuk meg, ha lehet, a pár- és csoportmunkát részesítsük előnyben.
A tanterv mind a négy terület (hallgatás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztését egyformán fontosnak tartja. A tárgyalt szövegek közt fontos szerepet kapnak a diákok későbbi szakmai életével összefüggő szakszövegek. Ezek válogatásakor igyekezzünk nem folyamatos szövegeket (táblázatok, grafikonok, ábrák) is gyűjteni, hiszen felmérések mutatják, hogy ezek értése igen gyenge, ami valószínűleg annak a következménye, hogy az eddigi nyelvtanításban nem voltak jelen. A szakma sikeres végzésének pedig az ilyen jellegű szövegek értése is a feltétele. Évente legalább 20-25 órát szánjunk a szövegekkel való munkára (befogadás és alkotás).
Külön gondot jelent a hallott nem művészi szövegek feldolgozása, mert nem áll rendelkezésünkre ilyen szövegtár. A tanár elsősorban saját leleményességére számíthat: a szükséges szövegtípusokat rádió- ás tévéműsorokból tallózhatja, vagy önmaga, illetve mások együttműködésével készíthet ilyen felvételeket. A kijelölt szövegtípusok alkotása kötelező, ezekre azonban fokozatosan szoktassuk rá diákjainkat. Az első osztály első hónapjaiban 2-3 perces szóbeli megnyilvánulásokra ösztönözzük őket, amelyekre előzőleg felkészülnek.
Mivel a tanulás egyik legfontosabb eszközrendszere az értő olvasás, diákjainkkal minél többet olvastassunk. A kiválasztott szövegek rövidek, kevésbé igényesek legyenek, hogy ne vegyük el a diákok kedvét az olvasástól. Értésüket igyekezzünk minél változatosabb feladatokkal mérni. A feldolgozásnak több módja is van, ezeket mindig a szöveg jellegével összhangban válasszuk meg. Mindenféleképpen a következő területeken ajánlatos a diákok jártasságát fejleszteni:
A szövegfeldogozást általában az idevágó ismeretek felfrissítésével kezdjük, a befejező momentuma pedig többnyire szövegalkotás. Az írásbeli szövegalkotás, illetve az írott szöveg feldolgozása során a helyesírási készségeket is fejlesszük. Nagyon valószínű, hogy diákjaink gyenge helyesírási képességekkel rendelkeznek. A nyelvi nevelésben az ismeretszerzéssel szemben részesítsük előnyben a képességfejlesztést, így a helyesírást is. Arra azonban ügyeljünk, hogy az írásbeli szövegalkotás értékelésekor a helyesírás, amely könnyen mérhető, ne befolyásolja a kelletténél jobban az osztályozást, hiszen ezekben az esetekben fontosabb a műfaji és tartalmi megfelelőség.
A nyelvi képzés célja az is, hogy eligazodást nyújtson a modern média és az internet világában a különböző szövegtípusok között. Ezért éljünk a lehetőséggel, és a rendelkezésre álló idő és a csoport érdeklődése függvényében ilyenekkel is foglalkozzunk.
Az irodalmi nevelés a nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését, valamint az embernevelést szolgálja (gondolkodni, beszélni, olvasni és írni tanít).
Célja az olvasóvá nevelés is, ezért a legalapvetőbb tevékenység az olvasás, amelyet a tanárnak jól elő kell készítenie (pl. érdeklődéskeltés a történet elejének vagy végének ismertetésével; a diákok nyelvi szintjének megfelelő szövegválasztás). Műismeret nélkül nem kerülhet sor a a műalkotás befogadására.
A tanár igyekezzen felismertetni, hogy az irodalom segít az önmagunkról való gondolkodásban, a minket körülvevő világban való eligazodásban. A választott irodalmi alkotások által segítse hozzá a tanulókat egymás személyiségének elfogadására és az eltérő vélemények iránti tolerancia kialakítására.
A tanár munkája során a fokozatosság elvét tartsa szem előtt.
A hosszabb novellákat (írásokat) otthoni olvasásra javasoljuk. Ha a tanár jól tervezi a munkát (pl. időben kijelöli a hosszabb olvasmányt, s azt érdeklődést keltve tárgyalja), idővel rászoktathatja a tanulókat az olvasásra.
A témakörök feldolgozását a felsorolt sorrendben javasoljuk (lehet másképp is), a tanár viszont a tanulócsoport szintjéhez és érdeklődéséhéz alkalmazkodva választhat az ajánlott irodalmi alkotások és filmek közül, szem előtt tartva azt, hogy nem a megtanított ismeretek mennyisége a fontos, hanem a feladatok elvégzése közben fejlesztett képességek és elsajátított nevelési tartalmak.
A tanárnak olyan légkört kell teremtenie az órán, hogy a tanulónak legyen kedve megnyilatkozni. Az órákon a leggyakoribb tevékenység a beszélgetés (közös, párban vagy csoportban) legyen, és semmiképpen se kerüljön sor hosszabb tanári előadásra. Minden önállóan elvégzett munkát közös megbeszélésnek, értékelésnek kell követnie.
A beszédkészség fejlesztésével a tanulók önbizalmát is fejlesztjük. Ezért az órán a tanulók szerepeljenek, a tanár csak irányítsa a beszélgetést, a zárkózottabb tanulókat is próbálja meg idővel szóra bírni. Kezdetben legyen irányított a tanulói megnyilvánulás, később pedig önállóan elkészített szóbeli szereplésekre is kerüljön sor. A tanulók kiselőadásait (csak néhány percesek legyenek) a tanárnak jól elő kell készítenie, hiszen csak így biztosítható a tanuló sikeres szereplése, s ez ösztönzőleg hathat későbbi munkájára is. Kiselőadásaikban számoljanak be az olvasott művek (elbeszélések, novellák) tartalmáról, ismertessék benyomásaikat, saját meglátásaikat, értékeljek a hősök tetteit, és (saját vagy egyéb élmények alapján) aktualizálják az adott kérdést.
A szövegalkotási készség fejlesztése rendkívül fontos, ezért a tanár próbáljon minél több hosszabb-rövidebb, a témakör tartalmának megfelelő szöveget (az iskolában és otthon is) íratni a tanulókkal. Törekedjünk arra, hogy minden témakör kapcsán alkottassunk szöveget (elbeszélés, élménybeszámoló, leírás, jellemzés, véleménykifejtés, értékelés). A tanár mindig alaposan ismertesse (írásban) a szövegalkotás szempontjait. Fejlődés természetesen csak abban az esetben várható, ha a tanár következetesen ki is javítja a tanulók írásait – ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden szöveget osztályozunk is –, s a közös javítás, megbeszélés mellett az egyes tanulók fejlődését is folyamatosan kíséri, és megpróbálja felzárkóztatni a hiányosságokkal küszködő tanulókat.
A szóbeli és az írásbeli, valamint a közös és az önálló feladatok arányát a tanár határozza meg az osztály állapotából kiindulva.
A memoriter szövegeit a tanuló választhatja meg, nem szükséges, hogy az osztály minden tanulója ugyanazt a szöveget adja elő. A tanár meghatározza a szöveg terjedelmét (soha ne legyen hosszú!), s a kijelölt terjedelmen belül választhatóságot biztosít. A tanár csak akkor értékelje (osztályozza) a tanulók teljesítményét, ha a memoriter felmondását a tanév során gyakorlásképpen is biztosította. A memoriter értékelésének pozitívan motiváló szerepet tulajdonítunk (a gyengébb képességűek is teljesíthetnek jól).
Házi olvasmányra három teljes mű olvasását ajánljuk (W. Golding: A legyek ura, Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Örkény István: Tóték). A tanár a tanulócsoport érdeklődési körét ismerve, más műveket is választhat. A házi olvasmány olvasására is készítse fel, próbálja meg ráhangolni a tanulókat (pl. érdekes részleteket olvasson fel a műből), ne csak a művet jelölje ki. A házi olvasmány kapcsán a tanulók kérdésekre válaszolnak, jellemeznek, kifejtik benyomásaikat és véleményüket az olvasottakról. Az olvasott művekről részletesen beszélgessenek el az órán. Értékelhetjük is a tanulók teljesítményét (szem előtt tartva a pozitív ösztönzést).
A harmadik osztályban az Örökségünk című témakör javasolt alkotásai közül törekedjünk minél több alkotás megismertetésére, hiszen ez a fejezet tulajdonképpen az egyedüli, amely kronologikus sorrendben tárgyalja nemzeti irodalmunk legjelentősebb alkotásait, s ennek keretében végezhető el az előző osztályokban megismert legalapvetőbb irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek alkalmazása, ismétlése és összegzése is. Szem előtt kell tartanunk, hogy a programot látogató tanuló esetleg folytatja tanulmányait, ill. szakmai érettségi vizsgát szándékozik tenni.
Az órán a pozitív ösztönzés módszerét alkalmazzuk (dícsérjük és jutalmazzuk meg a tanulót), hiszen célunk az anyanyelvhez és az irodalomhoz való pozitív viszonyulás kialakítása.
Az egyes osztályok követelményei a célokban fogalmazódnak meg. A továbbhaladás követelményeit (ún. minimális követelmények) dőlt betűs írással jelöltük.
A záróvizsga követelményeit a vizsgakatalógus tartalmazza.
Az ellenőrzés és az értékelést célszerű az éves tervben gondosan megtervezni. Fontos, hogy a kettő közt különbséget tegyünk, s ne használjuk fel az ellenőrzést arra, hogy osztályzathoz jussunk. Ha az ellenőrzés eleget tesz rendeltetésének, az írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésénél nincs szükség ismétlésre.
Az ellenőrzéskor a tanár a diákok tudásának és képességeinek szintjét állapítja meg. Attól függően, hogy mikor történik, az ellenőrzésnek három funkciója van:
A diákokkal a tanév elején közölni kell, mit és hogyan értékelünk, és ismertetni kell velük az egyes osztályzatok kritériumait.
A tanév során a következő szóbeli tevékenységet értékeljük:
A tanév során a következő írásbeli tevékenységet értékeljük: