2.   A diákok írott művészi és nem művészi szövegeket olvasnak és fogadnak be.

3.   A diákok beszélgetéseket folytatnak, (monologikus és párbeszédes) beszédgyakorlatokat készítenek és adnak elő.

4.   A diákok különböző műfajú szövegeket írnak.

5.   A diákok gazdagítják szókincsüket, illetve fejlesztik pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességüket.

Oktatási célok:

1.   A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelvet.

2.   A diákok megismerik és használják az alapvető nyelvészeti kifejezéseket.

3.   A diákok megismerik a magyar nyelv helyesejtésének és helyesírásának rendszerét.

4.   A diákok megismerkednek a magyar irodalom néhány jelentős alkotásával; általános és irodalmi műveltségüket olvasással, színházlátogatással, tanulmányi kirándulásokon való részvétellel gazdagítják.

1.2.1. A FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA (osztályonként)

1.2.1.1.BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1.2.1.2.OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

Ajánlott házi olvasmányok:

a Nem csak novellák c. kötet (Hungarolingua-sorozat, Debreceni Nyári Egyetem) novellái, illetve a kötetben szereplő szerzők más írásai.- Kisregények:

Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválrólMóricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (Hungarolingua), Örkény István: Tóték (Hungarolingua), Sarkadi Imre: Gyáva

1.2.1.3. BESZÉDKÉSZSÉG

1.2.1.4. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

A készségek mind a négy területét (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, írásbeli készség) a következő műfajok megismerésével és ezek sajátosságainak alkalmazásával fejlesztjük:

- jellemzés, leírás, elbeszélő fogalmazás, értekezés;

- reklám, tévé/rádióhír, tudósítás, riport, interjú;

- képeslap, magán- és hivatalos levél, napló, meghívó, igazolás, bizonylat, meghatalmazás, idegenforgalmi tájékoztató, adásvételi szerződés, apróhirdetés, (szakmai) önéletrajz, álláshirdetés, pályázat, kérvény, beszámoló.

- iskolai irodalmi fogalmazás.

1.2.1.5. NYELVTAN

1.2.1.6. TÉMAKÖRÖK

2. KÖVETELMÉNYEK

A minimális követelményeket kövéren nyomtatott írás jelöli.

III. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

1. BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

A nyelvi kommunikációban a beszédértésnek is legalább olyan nagy szerepe van, mint önmagunk kifejezésének. A diákot arra kell felkészíteni már a nyelvtanulás kezdetétől (akár a szintjüknél nehezebb eredeti vagy nyelvtanulási célra készült szövegek alkalmazásával is), hogy a szövegkörnyezet és egyes kulcsszavak elegendő támpontot nyújtanak a szöveg lényegének megértéséhez. A beszédértési készség fejlesztéséhez a diák ne az összefüggésből kiragadott mondattöredékekre figyeljen (nem nyelvtanilag, lexikailag feldolgozandó a szöveg!), hanem az egész globális megértése.

E készség fejlesztésénél a tanárnak a következőket kell alkalmaznia:

1.   a beszédértési gyakorlatok előtti előkészítést,

2.   a hallás utáni megértés gyakorlása közben utasítja/irányítja a diákot,

3.   a gyakorlatok megoldása utáni tevékenységeket.

1.1. A beszédértési gyakorlatok előtti előkészítés

A tanár még a magnó/videó bekapcsolása előtt magyar nyelven (a diákok nyelvi szintjének megfelelően) felkészíti a diákokat a szöveg befogadására, éspedig:

A kihagyott szövegrészletet a diák (2. meghallgatáskor) megpróbálja kiegészíteni, majd összehasonlítja csoporttársai megoldásaival, ill. az eredetivel.

7.   a csoportok (saját magnó) a szöveg meghallgatása után kérdéseket tesznek fel a többi csoport beszédértésének tesztelésére

8.   szövegrészlet alapján értelmezik a szöveget (téma, hely, idő, viszonyok...)

1.3. A beszédértés gyakorlása után

A hallás utáni gyakorlatok elvégzése után a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra nyílik módjuk.

Ilyen gyakorlatok lehetnek pl.:

2. OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

Az olvasásértési készséget fejlesztő gyakorlatok a diákot felkészítik különböző műfajú autentikus szövegek olvasására és megértésére. A tevékenységek során a diákok egynyelvű, ill. kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot vagy más segédeszközt használnak.

A tanár feladata, hogy különböző olvasási stratégiákat sajátíttasson el a diákokkal.

A diákok inkább némán olvassák el a teljes szöveget, hiszen a szöveg megértése a cél. A hangos felolvasás a megértés rovására mehet, míg a mondatonkénti tagolás szétdarabolja a szöveg egységét, és nem teszi lehetővé az ismeretlen kifejezések jelentésének kikövetkeztetését a szövegkörnyezetből. A helyes ejtés elsajátítása érdekében néha hangos olvasás ajánlatos.

A diák a kitűzött célnak megfelelően választja meg az olvasási stratégiát, amely lehet:

A) a szöveg egészének gyors, globális áttekintése

B) bizonyos részletek, kulcsinformációk megtalálása

C) a szöveg értelmezése, értékelése.

Az olvasásértési készség fejlesztésének három fázisa van:

2.1. olvasás előtti tevékenység

2.2. olvasás közbeni tevékenység

2.3. olvasás utáni tevékenység

2.1. Olvasás előtti tevékenységek

A szöveg feldolgozását előzze meg a szövegre való ráhangolás fázisa. A szöveg címe, a hozzátartozó képek, a szövegből kiemelt néhány szó alapján a diákok találgathatják, hogy miről fog szólni a szöveg. A diákok figyelmének irányítására és a megértés későbbi ellenőrzésére a szöveg elolvasása előtt adjunk feladatokat vagy megfigyelési szempontokat, és ne csak utólag tegyünk fel kérdéseket.

A tanár például az alábbi lehetőségek közül választhat:

1. A szöveget már egy ismert szöveg elemeinek felidézésével mutatja be.

2. Ismerteti a szöveg kulcssszavait.

3. Képanyag, illetve megadott cím alapján a diákok önállóan alkotnak szöveget.

4. A szöveg témájára vonatkozó képanyagot mutat be; a diákok kifejezik benyomásaikat, érzelmeiket, véleményüket.

5. A szöveg lényeges elemeit nem megfelelő sorrendben ismerteti; a diákok helyes sorrendbe állítják őket.

Ha a tanárnak módja van rá, a szövegeket a szokástól eltérő formában is “tálalhatja”, pl.:

2.2. Olvasás közbeni tevékenységek

A tanár olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a diák gyorsabban megértse a magyar nyelvű szöveget, annak ellenére, hogy az több ismeretlen kifejezést tartalmaz. A diákokat ebben segíti:

Leggyakoribb feladattípusok:

1. Néhány előre megadott kérdés a szöveg legfontosabb információira vonatkozóan.

2. Állítások, melyekről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak.

3. Feleletválasztós teszt a szöveg tartalmáról.

4. A tanár szándékosan hibás állításait a diákok kijavítják.

5. Bizonyos szövegek esetében elegendő egy rajzot készíteni (pl. útvonal, családfa stb.), amit a diákok kiegészítenek.

6. Táblázatok hiányzó elemeinek kitöltése.

7. Az információk helyes sorrendbe állítása.

8. Szókihagyásos mondatok/szöveg üres helyeinek kitöltése.

9. Két vagy több szöveg összehasonlítása, a hasonlóságok és eltérések keresése.

10. A szöveg műfajának, témájának, rendeltetésének felismerése; a stílusréteg legalapvetőbb sajátosságainak felismerése.

A rekonstrukció vagy kiegészítés során a diákok felfedezik a szövegkörnyezet fontosságát és a szöveget összetartó elemekre vonatkozó törvényszerűségeket.

2.3. Olvasás utáni tevékenységek

A szöveg elolvasásával és a gyakorlatok megoldásával nem ér véget a szöveg feldolgozása. A szövegfeldolgozást záró gyakorlatok során a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra (benyomás, vélemény, érzelem)  nyílik módjuk, Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők:

A megismert szövegek a nyelvtani ismeretek begyakorlására és a szókincs bővítésére is alkalmasak.

3. BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

A magyar nyelv mint második nyelv tanításának /tanulásának egyik legfontosabb célja, hogy a megtanult nyelvi formákat a diák saját gondolatainak és érzelmeinek kifejezésére valódi élethelyzetekben alkalmazni tudja.

Mivel a másik nyelven való önkifejezés megfogalmazása nehézséget okoz/hat a diákoknak, a tanárnak bátorítania kell őket a magyar nyelven folyó beszélgetésre. A szóbeliség a nyelvtanulás folyamán kulcsszrepet játszik (kommunikációra épülő nyelvoktatás). A tanárnak törekednie kell, hogy a tanórákon a beszélgetések ne legyenek kényszeredett (kérdés-felelet, diákok közti vita kiprovokálása), ill. túlságosan szabad, a keretet áthágó beszélgetések. A beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok zöme játékos feladat legyen. A hagyományos társalgási témák mellett választhatnak szokatlan, esetleg abszurd szituációkat is, amelyek megmozgatják a diákok fantáziáját, s önkifejezésre késztetik őket. Így a diákok bekapcsolódnak és résztvesznek a beszélgetésben, kialakul egy egészséges versenyszellem, megtanulnak győztesként, esetenként vesztesként kikerülni egy-egy szituációból.

A beszélgetés lehet kötetlen vagy irányított beszélgetés.

A kötetlen beszélgetést is meg kell tervezni, pl. a tanár a beszéd során feladatokat oszt ki, a gyakorlatra szánt időt meghatározza, versenyhelyzetet teremt stb...

Az irányított beszélgetés során a tanár meghatározott nyelvi formák használatát várja el a diákoktól. Az irányított beszélgetést szolgáló feladatok közt igen fontos a kérdésfeltevés gyakorlása, hiszen ez a kommunikáció folyamán éppen olyan fontos, mint a válaszadás.

A játékosság legtöbbször a verbális kommunikációra épül, de a nemverbális kommunikáció elemeit is alkalmazhatjuk (gesztus, arcjáték, mozgás, pantomim stb.). A verbális játékokhoz tartoznak a szerepjátékok különböző fajtái és az előre megírt jelenetek előadása.

3.1. Párbeszéd

A párbeszéd a mindennapi szóbeli kommunikáció egyik legfontosabb eleme, ezért nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlására.

A tanár a diákokkal mindig ismertesse a kommunikációs folyamat tényezőit, s a diák ebből kifolyólag tudjon a beszédhelyzethez alkalmazkodni.

A párbeszéd eljátszásának módjai:

3.2. Szerepjáték

A játék különböző formái a diákok életkorának és érdeklődésének megfelelően végigkísérik őket az oktatási folyamatban.

A játékban való részvétel és a versengés szerves része a társasjátékoknak. A közös játékban a diákok megbeszélik a játékszabályokat, a játék menetét, a játék teremtette izgalomban a diákok megtanulnak versenyezni, bizonyítani, győzni és veszteni.

A játékok többsége verbális kommunikációra épül.

A szerepjátékban a diák vagy saját magát vagy egy képzelt személyt alakít egy kitalált helyzetben. Ebből kifolyólag megtervezésük legyen átgondolt és alapos, a tanári utasítások egyértelműek és pontosak.

A szerepjátékok menete:

1. A körülmények bemutatása/magyarázata, szereposztás, feladatok meghatározása

2. Kivitelezés (pármunka, csoportmunka)

3. A kivitelezés elemzése

4. A diákok az elvégzett munkákat és szereplést értékelik.

A szerepjátékok fajtái:

1. Információcsere: személyek, érdekek bemutatása, mindennapi életre vonatkozó ismeretek

2. Szerepjáték előre megírt forgatókönyv alapján; a tanár elkészíti a forgatókönyvet, a diákok szerepet választanak

3. Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás

4. szituációs játékok

5. Különböző tevékenységek (nem verbális  kommunikáció, társasjáték)

3.3. Monologikus megnyilatkozás

A kommunikáción alapuló nyelvtanulás során gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a diákok nyilatkoznak önmagukról, elvárásaikról, örömeikről és gondjaikról, egyúttal megismerik társaikat, és elmélyítik embertársukkal való együttérzési készségüket.

Ezt a célt szolgálják pl. az alábbi tevékenységek:

1.   Önismeret ( játék, kérdőív, interjú)

2.   Leírás és mesélés

- történet tartalmának elbeszélése

- irányított vagy irányítás nélküli szóbeli szövegalkotás (megadott szavak vagy adatok alapján)

3.   Vita (a tanár meghatározza a felkészülési időt, a diákok kifejtik saját állásfoglalásukat).

3.4. Projektmunka

A projektmunka keretében minden diáknak lehetősége van saját képpeségeinek megfelelően közreműködnie. A tanárnak koordináló szerepe van.

A projektmunka elkészítésének mozzanatai:

a)  bevezetés: a tanár bemutatja a témát, a vizuális és egyéb eszközöket,

b)  felkészülés a projektmunkára: a diákok ötleteket gyűjtenek, érdeklődésüknek megfelelően csoportokat alkotnak,

c)  pármunka : tervezés, a munka  felosztása, a projektmunka bemutatásának módja; az első szakaszban a tanár vezeti és irányítja a munkát, majd a diákok önállóan dolgoznak,

d)  a projektmunka plenáris bemutatása,

e)  az elvégzett tevékenység értékelése: a diákok végzik, a tanár összefoglalja.

4. AZ ÍRÁSBELI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

Az írásbeli készséget fejlesztő gyakorlatok általában a szöveg előzőleg már elhangzott szóbeli tárgyalására alapoznak. A diákok először szókapcsolatokat, rövidebb szövegeket alkotnak, tehát a fokozatosság elvének kell érvényesülnie.

Mivel csak gyakorlással sajátítják el a diákok az írásbeli készséget, sok különböző feladatot kell számukra készíteni. Az irányított tevékenységként bevezetett gyakorlásnak idővel szabad, alkotó tevékenységgé kell kinőnie magát.

Írásbeli készséget fejlesztő tevékenység irányítása:

1)  szövegminta tárgyalása® a szövegmintához kapcsolódó gyakorlat ® új szöveg alkotása® értékelés® javítás

2)  az alkotott szöveg® összehasonlítása hasonló szöveggel, ill. szövegmintával®értékelés® javítás® újabb szövegalkotás

4.1.Az írásbeli készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok néhány példája:

4.2. Az irányított és kreatív írás néhány példája:

Nagyon fontos, hogy a tanár fokozatosan vezesse rá a diákokat a nehezebb feladatok megoldására.

5. Tantárgyközti koncentráció

 A magyartanár a tanmenet készítésekor informálódjon a rokon tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, szlovén nyelv és irodalom, művészettörténet) céljairól és tartalmáról.

IV. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ MÓDJAI

1.   Az ellenőrzés kötelező formája a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés.

2.   Útmutató a tanároknak:

Az ellenőrzést és az értékelést a nyelvtanulásban a standard tevékenységek és tartalmak körében végezzük. Az értékelés különböző célból történhet, és ennek megfelelően a módszerek is változatosak. Az ellenőrzés és értékelés feladatai:

-  legfontosabb a tanuló és az osztály haladásának folyamatos értékelése, ugyanis ez jelzi, hogy a tantervben előirányzott rövidebb anyagrészeket milyen mértékben sikerült elsajátítani. A folyamatos ellenőrzés visszajelzést ad a tanulónak és a tanárnak:

            • arról, hogy mennyit haladt,

            • arról, hogy a követelményeket  milyen mértékig tudta teljesíteni,

            • nagyon fontos tanulságokkal szolgál a tanárnak a tanulási folyamat sikerességét illetően,

            • jelzi a tanárnak, hogy hol voltak a tanulóknak nehézségei, mi az, amit alaposabban vagy más megközelítésből újra kell tanítani.

            • rendszeres és sokoldalú legyen,

            • terjedjen ki a négy alapkészségre (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség),

            • a nyelvtan, a szókincs elsajátításának vizsgálatára,

            • a feladatmegoldó képességre.

Az írásbeli ellenőrzés formái:

A fogalmazások, ill. az irányított szövegalkotás értékelésekor a következőket kell figyelembe venni: a tartalmat, az információmennyiséget, a szeveg szerkesztettségét, a szókincs választékosságát, a mondatszerkesztést, a helyesírást és a nyelvhelyességet, valamint a műfaji sajátosságok betartását.

A szóbeli ellenőrzés formái: szóbeli felelet, beszédgyakorlat, beszélgetés, vita, kommentár???, kiselőadás.

A szóbeli teljesítménynél a kiejtés, beszédfolyamatosság, nyelvhelyesség, a szókincs, a beszélgetésben való résszvétel mértéke a kritérum.

Mivel a szóbeli teljesítmény mértéke igen időigényes, az éppen nem szereplő tanulóknak más feladatot adhatunk.

Az osztályzat mellett igen fontos az, hogy hogy milyen megjegyzéseket fűzünk a dolgozathoz vagy a szóbeli felelethez. Ezzel ugyanis bátoríthatjuk a tanulókat, tanulási tanácsokat adhatunk nekik.

Ha a folyamatos értékelés változatos módszerekkel (szórakoztató, kreatív feladatok változatos technikák felhasználásával), barátságos légkörben történik, akkor a tanulóknak tanulási, gyakorlási lehetősséget is ad, és a jól végzett munka örömét tapasztalhatják meg általa.