MAGYAR NYELV mint második nyelv

Szakközépiskolai programok és technikumok

Kétnyelvű (szlovén–magyar) középiskola

487 óra

SSRSSI, 44. seja, 5. 7. 2001

 

A tantárgy óraszáma:

I. osztály: 140 óra

II. osztály: 140 óra

III. osztály: 105 óra

IV. osztály: 102 óra


 TARTALOM:

I.   A tantárgy meghatározása

II.   A tantárgy céljai

1.1.   Általános célok

1.2.   Funkcionális és oktatási célok

1.2.1.   A funkcionális és oktatási célok megvalósítása osztályonként

1.2.1.1.   Beszédértési készség

1.2.1.2.   Olvasásértési készség

1.2.1.3.   Beszédkészség

1.2.1.4.   Írásbeli készség

1.2.1.5.   Nyelvi és nyelvtani ismeretek

1.2.1.6.   Témakörök

2.   Követelmények

III. Módszertani útmutató és tantárgyközti koncentráció

1.   Beszédértési készség fejlesztése

2.   Olvasásértési készség fejlesztése

3.   Beszédkészség fejlesztése

4.   Írásbeli készség fejlesztése

5.   Tantárgyközti koncentráció

IV. Az ellenőrzés és értékelés kötelező módjai


I. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

A magyar nyelvnek a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén különleges státusa van. A magyar anyanyelvű diákoknak ez az ún. első nyelve, a szlovén anyanyelvű diákoknak pedig az ún. második, illetve környezetének nyelve. A szlovén anyanyelvű diákok nemcsak az iskolában, a tanítás folyamatában ismerkednek meg vele, hanem mindennapi életük szerves része a magyar kisebbség nyelvével, kultúrájával, magyar nyelvű médiájával való érintkezés. Magyarország közelsége, egyre vonzóbbá válása kereskedelmi, gazdasági és turisztikai vonatkozásban is indokolja e nyelv tanulását.

A tantárgy keretében elsősorban kommunikáció központú nyelvoktatás folyik, de a diákok betekintést kapnak a magyar irodalomba és művelődéstörténetbe is.

A tantárgy óraszáma I. és II. osztályban 140 óra, III. osztályban 105,  IV.osztályban 102 óra. A magyar nyelv mint második nyelv a választható érettségi tantárgyak közé tartozik.??????

II. TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

1. A tantárgy céljai

1.1. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1.   A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a velük együtt élő nemzetiség nyelve iránt.

2.   A diákokban tudatosodik, hogy a magyar nyelvnek is éppoly fejlett nyelvi rendszere és gazdag kifejezéskészlete van, mint bármely más élő nyelvnek.

3.   A diákok felsőfokon elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet.

4.   A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységekhez, elsősorban a mindennapi élethez szükséges nyelvi kommunikációs képességet, a kulturált nyelvi magatartást.

5.   A diákok megismerkednek  néhány magyar irodalmi művel, betekintést nyernek a magyar kultúrába.

1.2. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

Funkcionális célok:

1.   A diákok beszélt művészi és nem művészi szövegeket hallgatnak/néznek meg és fogadnak be.

  • Beszélgetéseket, beszédgyakorlatokat hallgatnak/néznek meg, kiszűrik az információkat és a lényeges mozzanatokat.

  • Fejlesztik a kritikus, logikus gondolkodás, a következtetés és értelmezés készségét.

    2.   A diákok írott művészi és nem művészi szövegeket olvasnak és fogadnak be.

  • Fejlesztik a kritikus, logikus gondolkodás, a következtetés és értelmezés készségét.

  • Iskolai és házi olvasás során fejlesztik az értő olvasás és az érthető (jó intonációjú, jó ritmusú) és értelmes felolvasás készségét.

    3.   A diákok beszélgetéseket folytatnak, (monologikus és párbeszédes) beszédgyakorlatokat készítenek és adnak elő.

  • Fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét.

  • Fejlesztik a szakmai témákról szóló beszélgetésekben való részvétel képességét.

  • Elsajátítják a helyesejtés és nyelvhelyesség követelményeit, megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel beszélnek.

  • Elsajátítják a beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartást.

    4.   A diákok különböző műfajú szövegeket írnak.

  • Fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét.

  • Elsajátítják és alkalmazzák a szövegszerkesztés követelményeit, a műfajnak megfelelő stílusjegyeket.

  • Elsajátítják az alapvető szakmai szövegek szerkesztését.

  • Fejlesztik helyesírási és nyelvhelyességi készségüket.

    5.   A diákok gazdagítják szókincsüket, illetve fejlesztik pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességüket.

    Oktatási célok:

    1.   A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelvet.

    2.   A diákok megismerik és használják az alapvető nyelvészeti kifejezéseket.

    3.   A diákok megismerik a magyar nyelv helyesejtésének és helyesírásának rendszerét.

    4.   A diákok megismerkednek a magyar irodalom néhány jelentős alkotásával; általános és irodalmi műveltségüket olvasással, színházlátogatással, tanulmányi kirándulásokon való részvétellel gazdagítják.

    1.2.1. A FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA (osztályonként)

    1.2.1.1.BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

    I. osztály

    II.osztály

    III. osztály

    IV.osztály

    A diák törekedjen a magyar nyelven folyó óravezetést megérteni.

    Értse meg a jól artikuláló, normál beszédtempójú anyanyelvi beszélőt, ill. hanghordozót a hétköznapi élet tanult tárgyköreiben, a tanult lexika és nyelvtan alapján elvárható szinten. Tudja az ismeretlen elemek jelentését szövegösszefüggés segítségével a szövegből kikövetkeztetni.

    A beszédértési készség fejlesztését szolgáló hanganyagok és videofilmek túlnyomórészt autentikus anyagok legyenek.

    Ismerkedjen meg egyszerű, autentikus szövegekkel, tudja megoldani a beszédértési gyakorlatokat.

     

    Ismerkedjen meg néhány egyszerűbb művészi szöveggel.

    A mindennapi témák mellett általánosabb témák és egyszerűbb művészi szövegek lényegét is értse meg.

    A mindennapi témák mellett általánosabb, elvontabb témák lényegét is értse meg és értelmezze a diák.

     

    Tudja értelmezni a beszélő szándékát. Tudja kiszűrni az autentikus szövegek lényegét, a szükséges  információkat.

       

    Tudjon rövidebb művészi szövegeket értelmezni (téma, idő, hely, szereplők). Fejtse ki véleményét a hallott  művészi szövegről.

         

    Tegyen különbséget a legalapvetőbb stílusrértegek között (baráti, hivatalos, stb). Érzékelje  a regiszter sajátosságait.


    1.2.1.2.OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

    I. osztály

    II.osztály

    III. osztály

    IV.osztály

    A diák értsen meg olyan mindennapi témákról szóló szövegeket, amelyek ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmaznak, szűrje ki belőlük a lényeget, illetve a számára fontos információkat.

    A diák értsen meg újságcikkeket, folyóiratcikkeket, ismeretterjesztő szövegeket  és néhány eredeti irodalmi alkotást (novella, kisregény, vers). Értse meg az egyszerűbb szakszövegeket.

    A diák tudja a mindennapi élet feladatainak megoldásához szükséges autentikus szövegeket (étlap, menetrend, ismertető) hatékonyan használni.

    Tudjon a diák különbséget tenni tény és vélemény között. Tudja érzékelni a szöveg szándékát.

     

    Fejlődjön ki a diákban az igény az önálló olvasásra.

    Igazodjon ki hosszabb szövegekben is.

    Fejlődjön ki a kritikai érzéke az olvasottakkal kapcsolatban.

    Tudja az ilyen szövegeket értelmesen felolvasni.

    Tudjon érthetően – jó intonációval, jó ritmusbanfelolvasni már gyakorolt szöveget.

    Tudjon jó kiejtéssel, helyes intonációval szövegeket kifejezően felolvasni.

     

    Ismerje fel a szöveg retorikai felépítettségét, ezt felolvasáskor érzékeltesse.

    Házi olvasmányként dolgozzon felkét novellát, egy tudósítást és egy riportot

    Házi olvasmányként dolgozzon fel két-három novellát, egy regényrészletet, egy tudósítást, egy riportot és egy interjút.

    Házi olvasmányként dolgozzon fel három novellát, egy kisregényt és két  ismeretterjesztő szöveget.

    Házi olvasmányként dolgozzon fel három novellát, egy kisregényt és három szakszöveget

    Ajánlott házi olvasmányok:

  • Elbeszélések, ill. novellák:

    a Nem csak novellák c. kötet (Hungarolingua-sorozat, Debreceni Nyári Egyetem) novellái, illetve a kötetben szereplő szerzők más írásai.- Kisregények:

    Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválrólMóricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (Hungarolingua), Örkény István: Tóték (Hungarolingua), Sarkadi Imre: Gyáva

    1.2.1.3. BESZÉDKÉSZSÉG

    I. osztály

    II.osztály

    III. osztály

    IV.osztály

    A diák tudjon a mindennapi beszédhelyzetben az anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel, hangsúllyal és intonációval a memorizált nyelvi elemeket felhasználva beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni.

    A diák tudjon társalogni általánosabb témáról is.

    Gyakorolni kell az irányított beszélgetést (szituációs beszélgetések) is.

    Tudjon a szakmai élet beszédhelyzeteiben beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni. 

       

    Fejlődjön a diák vitakészsége ismert és általánosabb témákról.

    Tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.

    Tudja kifejezni véleményét.

    Tudja a mindennapi élet alapvető kommunikációs feladatait (bemutatkozás, telefonbeszélgetés, stb) végrehajtani.

    Tudjon néhány perces kiselőadást tartani. Készíthetnek csoportfeladatokat is (rádióműsor, osztályújság). Tudjon szakterületéhez kapcsolódó kiselőadást tartani.

     

    Vásárlás, ételrendelés, utazás, útbaigazítás, felvilágosítás, stb..

     

    Tudjon a diák több beszélőből álló csoport társalgásában kulturáltan részt venni, kezdeményezni, udvariasan véleményt, ellenvéleményt kifejezni, társalgást befejezni.

    Tudja beszédszándékait (tetszés, nemtetszés, érzelem, vélemény kifejezése és ezek iránt érdeklődés, információkérés és -adás) kifejezni.

    Események elbeszélése, vélemények ismertetése és értékelése, meggyőzés, lebeszélés, indoklás, cáfolat. A már elsajátított beszédszándékok árnyaltabb kifejezése.

     

    Tanácsadás, érvelés, valószínűség, valószínűtlenség, óhaj, kívánság, feltétel kifejezése.

     

    Adekvát nyelvi viselkedés a hétköznapi élet beszédhelyzeteiben.

    Tudjon valós témáról vagy képről összefüggően beszélni, történeteket elmondani, személyeket, tárgyakat leírni, jellemezni.

    Felkészülési idő nélkül tudjon a diák a mindennapi élet témaköreiről és az ő érdelkődésének megfelelő témákról, valamint nyelvi szintjének és életkorának megfelelően általánosabb témákról beszélni.

    Kiejtésében ne forduljanak elő értést akadályozó hibák.

    A normától csak kissé térjen el kiejtése.

    1.2.1.4. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

    I. osztály

    II.osztály

    III. osztály

    IV.osztály

    A diák tudjon a tanult témákban összefüggő szöveget szerkeszteni, tudja megoldani írásbeli feladatait.

    Tudja a diák saját véleményét kifejteni és indokolni, valami mellett vagy ellen érvelni írásban.

    Tudjon információt adni és kérni.

     

    Tudjon embereket és tárgyakat jellemezni, leírni írásban.

     

    Tudjon a mindennapi élettel kapcsolatos eseményekről egyszerű beszámolót, naplót írni.

    Ismerje az elbeszélő, a leíró és az értekező fogalmazás szerkezetét (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

    Ismerje és alkalmazza a diák a fogalmazás különböző műfajait, a szerkesztés szabályait. Legyen birtokában a megfelelő szóhasználat, stílus, regiszter használatának.

     

    Használja biztonsággal az összetett mondatszerkezeteket, ügyeljen a szöveg kohéziójára.

    Ismerje a magánlevél és képeslap formáit.

    Tudjon önéletrajzot és hivatalos levelet fogalmazni.

    A diák tudjon kérvényt, hivatalos levelet, önéletrajzot és hirdetést írni.

    Használja a kétnyelvű szótárt.

    Tudjon a diák egynyelvű szótárt használni.

     

    Tudjon egyszerűbb fordítási feladatokat megoldani.

    Tudjon igényesebb fordítási feladatokat megoldani. Tudjon szakmai területének megfelelő fordításokat végezni.

    Tudjon házi olvasmányairól megadott szempontok szerint beszámolni (tartalom, jellemzés, stb.).

    Tudjon a házi olvasmányokról önállóan írásban beszámolni (tartalom, jellemzés, téma, motívum, stb.).

    Tudjon a diák ismert művészi szövegről megadott szempontok alapján egyszerűbb irodalmi fogalmazást írni.

    A készségek mind a négy területét (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, írásbeli készség) a következő műfajok megismerésével és ezek sajátosságainak alkalmazásával fejlesztjük:

    - jellemzés, leírás, elbeszélő fogalmazás, értekezés;

    - reklám, tévé/rádióhír, tudósítás, riport, interjú;

    - képeslap, magán- és hivatalos levél, napló, meghívó, igazolás, bizonylat, meghatalmazás, idegenforgalmi tájékoztató, adásvételi szerződés, apróhirdetés, (szakmai) önéletrajz, álláshirdetés, pályázat, kérvény, beszámoló.

    - iskolai irodalmi fogalmazás.

    1.2.1.5. NYELVTAN

    I. osztály

    II.osztály

    III. osztály

    IV.osztály

  • az ige és ragozása
    •   a tárgyas és az alanyi ragozás (jelen és múlt idő)
    •   kijelentő, felszólító és feltételes módú igék ragozása jelen és múlt időben
    •   a kijelentő és felszólító módú rendhagyó igék
      (-s, -sz, -z, -t végűek; hisz, visz, tesz, vesz, eszik, iszik) jelen és múlt idejű ragozása
    •   tud, akar, szeret + -ni
    • az ikes igék jelen időben
    •   -lak, -lek (jelen és múlt idő)
    •   a van létige és tagadása (jelen, múlt és jövő időben)
    •   a szokott ige használata
    •   a műveltető igék felszólító és feltételes módja
    •   a ható igék jelen és múlt idejű kijelentő módja
    • a főnév (egyes és többes szám), a ragos főnév
    • a melléknév és fokozása
    • a számnév és fajtái, ragos számnevek (-a, -e, -án, -én, -szor, -szer, -ször)
    • a személyes névmás és különböző határozóragos alakjai, a visszaható névmás, a kölcsönös névmás, a birtokos névmás, a mutató névmás
    • a határozott névelő
    • a főnévi igenév
    • a melléknévi igenév fajtái
    • a határozói igenév
    • az igekötők és funkciójuk, írásuk
    • határozószók (hely)
    • névutók (hely-, idő-, ok-, és részeshatározó kifejezése)
  • a van ige melléknévi igeneve

  • az által névutó

  •  

  • A megszerzett tudás begyakorlása, az esetleges hibák korrekciója.

  • A határozóragok:

  • helyhatározóragok (-ból, -ből, -ban, -ben, -ba, -be, -ról, -ről, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -tól, -től, -nál, -nél, -hoz, -hez, höz, -ig)

  • időhatározóragok (-kor, -ig/-t, -ra, -re, -nta, -nte, -nként)

  • módhatározóragok ( -an, -en, -ul, -ül)

  • eszköz- és társhatározóragok ( -val, -vel)

  • célhatározóragok ( -ért)

  • okhatározórag ( -ért)

  • részeshatározórag(- nak, -nek)

  • a -ként rag

     ( állapothatározó)

  •    

    Birtokviszony kifejezése főnevek és névmások esetében ; az -i birtokjel

         

  • Az -ék csoportnévképző

  • főnévképzés igéből, főnévből és melléknévből

  • melléknévképzés

    ( főnév+-i, -s, -talan, -telen,

    -atlan,- etlen; ige+ - talan,

    -telen, -atlan, -etlen)

  • a kicsinyítő képzők ( -ka, -ke, -cska, -cske)

  • a –nyi képző

  • szócsaládok

  •  

    A határozók :

    hely-,

    idő-,

    mód-,

    eszköz- és társ-,

    ok- és cél-,

    részes-,

    irány-,

    eredet- és eredményhatározó.

  • az állítmány

  • az alany

  • a tárgy; a tárgy és az állítmány kapcsolata;

     a határozott és a határozatlan tárgy

  • a határozók:

    a helyhatározó

    az időhatározó

    a módféle határozók (mód, fok, mérték, eszköz, társ, ok, cél)

    az állapotféle határozók

    (állapot, számállapot, társ, eredet, eredmény)

    az egyéb határozók (részes, hasonlító)

  • a jelzők: minőség, mennyiség, kijelölő, birtokos és értelmező

  •    

    Vonzatok

       

  • rokon értelmű szavak

  • ellentétes jelentésű szavak

  • azonos alakú szavak

  • többjelentésű szavak

  •  
       

    A mellé- és alárendelő szószerkezetek

     

    Alárendelő összetett mondatok (időhatározói, okhatározói, célhatározói).

    Az egyszerű mondat fajtái szerkezet szerint.

    Az egyszerű mondat fajtái a beszélő szándéka szerint, minőség szerint.

    Az összetett mondat fajtái szerkezet szerint ( alá- és mellérendelő összetett mondatok).

     
         

  • Nyelvhelyességi ismeretek

  • Szövegtani ismeretek

  • 1.2.1.6. TÉMAKÖRÖK

    I. osztály

    II.osztály

    III. osztály

    IV.osztály

  • bemutatkozás

  • a család

  • az iskola, a diákok élete Szlovéniában és Magyarországon

  • az ősz, szüret

  • a tél, téli ünnepek, téli sportok

  • a tavasz, húsvét

  • a nyár, nyaralás

  • levélírás

  • szabadidős tevékenységek

  • autóvezetés

  • orvosnál

  • sport

  • a szülőföld

  • rokoni kapcsolatok

  • esküvői és lakodalmas szokások

  • utazás, vendéglátás, vendégszeretet, turisztika

  • vásárlás, vásár, pénz, bankok

  • a szőlő és a bor

  • környezetvédelem

  • egészséges életmód

  •  

  • az ember és az idő

  • az ember és a környező világ

  • a barátság

  • a boldogság

  • férfi és nő kapcsolata

  • a szabadság

  • olimpiai játékok

  • a beszéd és a nyelv

  • magyarországi borok

  • a tudomány és a technika fejlődése

  • néhány magyar tudós arcképe

  • az anyanyelv és a világ nyelvei

  • Európa nevezetességei

    (Bécs, Velence, Róma)

  • Színháztörténet

  • a könyvnyomtatás és sajtó

  • az anyanyelv

  • a művészet

  • az ember és az alkotás

  • a Balaton

  • Lendva művelődéstörténete

    Lendva-vidéki fazekasság

  • Magyarország földrajzi nevezetességei

  • Budapest nevezetességei

  • Bartók Béla és Kodály Zoltán

  • Európai és magyar művelődéstörténet

  • az ókori görög és római kultúra

  • jelentős európai és magyar történelmi események

  • nemzeti ünnepek

  • az adott szakterülethez, illetve általánosságban a pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz, gazdasághoz, szociális viszonyokhoz stb. kapcsolódó szövegek

  • Mátyás-monda

  • ifjúsági regényrészlet szerzője

  • ifjúsági regényrészlet, szerzője

  • az ókori görög és római irodalom (szemelvények)

  • az európai, a magyar és a szlovén romantika

    (Prešerenés Petőfiversek)

  • közmondások, szólások

  • költők vallomása a szülőföldről

  • írók, költők a barátságról

  • magyar költők édesanyjukról

  • apák és fiúk a magyar költészetben

  • szerelmes versek

  • írói vallomások az anyanyelvről

  • költők, írók a szabadságról

  • 2. KÖVETELMÉNYEK

    A minimális követelményeket kövéren nyomtatott írás jelöli.

    III. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

    1. BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    A nyelvi kommunikációban a beszédértésnek is legalább olyan nagy szerepe van, mint önmagunk kifejezésének. A diákot arra kell felkészíteni már a nyelvtanulás kezdetétől (akár a szintjüknél nehezebb eredeti vagy nyelvtanulási célra készült szövegek alkalmazásával is), hogy a szövegkörnyezet és egyes kulcsszavak elegendő támpontot nyújtanak a szöveg lényegének megértéséhez. A beszédértési készség fejlesztéséhez a diák ne az összefüggésből kiragadott mondattöredékekre figyeljen (nem nyelvtanilag, lexikailag feldolgozandó a szöveg!), hanem az egész globális megértése.

    E készség fejlesztésénél a tanárnak a következőket kell alkalmaznia:

    1.   a beszédértési gyakorlatok előtti előkészítést,

    2.   a hallás utáni megértés gyakorlása közben utasítja/irányítja a diákot,

    3.   a gyakorlatok megoldása utáni tevékenységeket.

    1.1. A beszédértési gyakorlatok előtti előkészítés

    A tanár még a magnó/videó bekapcsolása előtt magyar nyelven (a diákok nyelvi szintjének megfelelően) felkészíti a diákokat a szöveg befogadására, éspedig:

  • 1.2. A beszédértési gyakorlat közben

    A diák többször hallgassa meg a szöveget. A meghallgatások között a tanár irányítja a diák tevékenységét. Feldattípusok:

    1.   a szöveg legfontosabb (műfaj, téma, idő, hely, szereplők) információira vonatkozó kérdések

    2.   a tanár állításokat mond, melyről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak

    3.   feleletválasztós kérdések (teszt)

    4.   tények lejegyzése (táblázatok hiányzó elemeinek kitöltése, pontokban foglalja össze az eseményt)

    5.   utasítás alapján oldja meg a feladatokat (képátalakítás, rajzos diktálás, térképolvasás: rajzolás, útvonal bejelölése

    6.   hallás utáni kitöltés:

  • a diák pótolja a hiányzó szavakat/mondatokat

  • szerepjáték - a tanár leállítja a magnót, a diák folytatja (monológ, párbeszéd) a történetet / újrahallgatva összehasonlítja sajátját a felvétellel)

    A kihagyott szövegrészletet a diák (2. meghallgatáskor) megpróbálja kiegészíteni, majd összehasonlítja csoporttársai megoldásaival, ill. az eredetivel.

    7.   a csoportok (saját magnó) a szöveg meghallgatása után kérdéseket tesznek fel a többi csoport beszédértésének tesztelésére

    8.   szövegrészlet alapján értelmezik a szöveget (téma, hely, idő, viszonyok...)

    1.3. A beszédértés gyakorlása után

    A hallás utáni gyakorlatok elvégzése után a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra nyílik módjuk.

    Ilyen gyakorlatok lehetnek pl.:

  • címválasztás,

  • a történet továbbszövése, más szemszögből való elmesélése,

  • elbeszélő történet párbeszéddé alakítása és fordítva,

  • vázlatpontok készítése a szövegről,

  • vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről.

    2. OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    Az olvasásértési készséget fejlesztő gyakorlatok a diákot felkészítik különböző műfajú autentikus szövegek olvasására és megértésére. A tevékenységek során a diákok egynyelvű, ill. kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot vagy más segédeszközt használnak.

    A tanár feladata, hogy különböző olvasási stratégiákat sajátíttasson el a diákokkal.

    A diákok inkább némán olvassák el a teljes szöveget, hiszen a szöveg megértése a cél. A hangos felolvasás a megértés rovására mehet, míg a mondatonkénti tagolás szétdarabolja a szöveg egységét, és nem teszi lehetővé az ismeretlen kifejezések jelentésének kikövetkeztetését a szövegkörnyezetből. A helyes ejtés elsajátítása érdekében néha hangos olvasás ajánlatos.

    A diák a kitűzött célnak megfelelően választja meg az olvasási stratégiát, amely lehet:

    A) a szöveg egészének gyors, globális áttekintése

    B) bizonyos részletek, kulcsinformációk megtalálása

    C) a szöveg értelmezése, értékelése.

    Az olvasásértési készség fejlesztésének három fázisa van:

    2.1. olvasás előtti tevékenység

    2.2. olvasás közbeni tevékenység

    2.3. olvasás utáni tevékenység

    2.1. Olvasás előtti tevékenységek

    A szöveg feldolgozását előzze meg a szövegre való ráhangolás fázisa. A szöveg címe, a hozzátartozó képek, a szövegből kiemelt néhány szó alapján a diákok találgathatják, hogy miről fog szólni a szöveg. A diákok figyelmének irányítására és a megértés későbbi ellenőrzésére a szöveg elolvasása előtt adjunk feladatokat vagy megfigyelési szempontokat, és ne csak utólag tegyünk fel kérdéseket.

    A tanár például az alábbi lehetőségek közül választhat:

    1. A szöveget már egy ismert szöveg elemeinek felidézésével mutatja be.

    2. Ismerteti a szöveg kulcssszavait.

    3. Képanyag, illetve megadott cím alapján a diákok önállóan alkotnak szöveget.

    4. A szöveg témájára vonatkozó képanyagot mutat be; a diákok kifejezik benyomásaikat, érzelmeiket, véleményüket.

    5. A szöveg lényeges elemeit nem megfelelő sorrendben ismerteti; a diákok helyes sorrendbe állítják őket.

    Ha a tanárnak módja van rá, a szövegeket a szokástól eltérő formában is “tálalhatja”, pl.:

  • a legépelt szöveget mondatokra, bekezdésekre vágja szét,

  • bizonyos szavakat szinonimákkal helyettesítve sokszorosítja a szöveget,

  • a szöveget szavak kihagyásával gépeli le,

  • mindenfajta központozás nélkül leírt szöveget ad a diákok kezébe,

  • a szöveg kulcsmondatát minden jelzés nélkül kihagyja - annak helyét és tartalmát a diákoknak kell az elolvasás után kitalálniuk.

    2.2. Olvasás közbeni tevékenységek

    A tanár olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a diák gyorsabban megértse a magyar nyelvű szöveget, annak ellenére, hogy az több ismeretlen kifejezést tartalmaz. A diákokat ebben segíti:

  • a szöveghez tartozó képanyag;

  • dátumok, számok, tulajdonnevek;

  • kulcsszavak és ismétlődő szavak stb.

    Leggyakoribb feladattípusok:

    1. Néhány előre megadott kérdés a szöveg legfontosabb információira vonatkozóan.

    2. Állítások, melyekről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak.

    3. Feleletválasztós teszt a szöveg tartalmáról.

    4. A tanár szándékosan hibás állításait a diákok kijavítják.

    5. Bizonyos szövegek esetében elegendő egy rajzot készíteni (pl. útvonal, családfa stb.), amit a diákok kiegészítenek.

    6. Táblázatok hiányzó elemeinek kitöltése.

    7. Az információk helyes sorrendbe állítása.

    8. Szókihagyásos mondatok/szöveg üres helyeinek kitöltése.

    9. Két vagy több szöveg összehasonlítása, a hasonlóságok és eltérések keresése.

    10. A szöveg műfajának, témájának, rendeltetésének felismerése; a stílusréteg legalapvetőbb sajátosságainak felismerése.

    A rekonstrukció vagy kiegészítés során a diákok felfedezik a szövegkörnyezet fontosságát és a szöveget összetartó elemekre vonatkozó törvényszerűségeket.

    2.3. Olvasás utáni tevékenységek

    A szöveg elolvasásával és a gyakorlatok megoldásával nem ér véget a szöveg feldolgozása. A szövegfeldolgozást záró gyakorlatok során a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra (benyomás, vélemény, érzelem)  nyílik módjuk, Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők:

  • a történet továbbszövése és/vagy előzményeinek kitalálása,

  • a történet más szemszögből való elmesélése,

  • elbeszélő történet párbeszéddé való átalakítása és fordítva,

  • a szöveg dramatizálása,

  • vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről.

    A megismert szövegek a nyelvtani ismeretek begyakorlására és a szókincs bővítésére is alkalmasak.

    3. BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    A magyar nyelv mint második nyelv tanításának /tanulásának egyik legfontosabb célja, hogy a megtanult nyelvi formákat a diák saját gondolatainak és érzelmeinek kifejezésére valódi élethelyzetekben alkalmazni tudja.

    Mivel a másik nyelven való önkifejezés megfogalmazása nehézséget okoz/hat a diákoknak, a tanárnak bátorítania kell őket a magyar nyelven folyó beszélgetésre. A szóbeliség a nyelvtanulás folyamán kulcsszrepet játszik (kommunikációra épülő nyelvoktatás). A tanárnak törekednie kell, hogy a tanórákon a beszélgetések ne legyenek kényszeredett (kérdés-felelet, diákok közti vita kiprovokálása), ill. túlságosan szabad, a keretet áthágó beszélgetések. A beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok zöme játékos feladat legyen. A hagyományos társalgási témák mellett választhatnak szokatlan, esetleg abszurd szituációkat is, amelyek megmozgatják a diákok fantáziáját, s önkifejezésre késztetik őket. Így a diákok bekapcsolódnak és résztvesznek a beszélgetésben, kialakul egy egészséges versenyszellem, megtanulnak győztesként, esetenként vesztesként kikerülni egy-egy szituációból.

    A beszélgetés lehet kötetlen vagy irányított beszélgetés.

    A kötetlen beszélgetést is meg kell tervezni, pl. a tanár a beszéd során feladatokat oszt ki, a gyakorlatra szánt időt meghatározza, versenyhelyzetet teremt stb...

    Az irányított beszélgetés során a tanár meghatározott nyelvi formák használatát várja el a diákoktól. Az irányított beszélgetést szolgáló feladatok közt igen fontos a kérdésfeltevés gyakorlása, hiszen ez a kommunikáció folyamán éppen olyan fontos, mint a válaszadás.

    A játékosság legtöbbször a verbális kommunikációra épül, de a nemverbális kommunikáció elemeit is alkalmazhatjuk (gesztus, arcjáték, mozgás, pantomim stb.). A verbális játékokhoz tartoznak a szerepjátékok különböző fajtái és az előre megírt jelenetek előadása.

    3.1. Párbeszéd

    A párbeszéd a mindennapi szóbeli kommunikáció egyik legfontosabb eleme, ezért nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlására.

    A tanár a diákokkal mindig ismertesse a kommunikációs folyamat tényezőit, s a diák ebből kifolyólag tudjon a beszédhelyzethez alkalmazkodni.

    A párbeszéd eljátszásának módjai:

  • irányított párbeszéd (nyelvi fordulatok, nyelvi ismeretek gyakorlása)

  • helytelen sorrendű párbeszéd rendezése

  • párbeszéd bővítése/tömörítése

  • a párbeszéd “átírása”

    3.2. Szerepjáték

    A játék különböző formái a diákok életkorának és érdeklődésének megfelelően végigkísérik őket az oktatási folyamatban.

    A játékban való részvétel és a versengés szerves része a társasjátékoknak. A közös játékban a diákok megbeszélik a játékszabályokat, a játék menetét, a játék teremtette izgalomban a diákok megtanulnak versenyezni, bizonyítani, győzni és veszteni.

    A játékok többsége verbális kommunikációra épül.

    A szerepjátékban a diák vagy saját magát vagy egy képzelt személyt alakít egy kitalált helyzetben. Ebből kifolyólag megtervezésük legyen átgondolt és alapos, a tanári utasítások egyértelműek és pontosak.

    A szerepjátékok menete:

    1. A körülmények bemutatása/magyarázata, szereposztás, feladatok meghatározása

    2. Kivitelezés (pármunka, csoportmunka)

    3. A kivitelezés elemzése

  • a diákok önértékelése

  • a játékban résztvevők kommentárja

    4. A diákok az elvégzett munkákat és szereplést értékelik.

    A szerepjátékok fajtái:

    1. Információcsere: személyek, érdekek bemutatása, mindennapi életre vonatkozó ismeretek

    2. Szerepjáték előre megírt forgatókönyv alapján; a tanár elkészíti a forgatókönyvet, a diákok szerepet választanak

    3. Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás

  • ismeretlen személlyel (buszon, üzletben…)

  • meghatározott céllal (a hiányzás igazolása, jókívánság kifejezése...)

    4. szituációs játékok

    5. Különböző tevékenységek (nem verbális  kommunikáció, társasjáték)

    3.3. Monologikus megnyilatkozás

    A kommunikáción alapuló nyelvtanulás során gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a diákok nyilatkoznak önmagukról, elvárásaikról, örömeikről és gondjaikról, egyúttal megismerik társaikat, és elmélyítik embertársukkal való együttérzési készségüket.

    Ezt a célt szolgálják pl. az alábbi tevékenységek:

    1.   Önismeret ( játék, kérdőív, interjú)

    2.   Leírás és mesélés

    - történet tartalmának elbeszélése

    - irányított vagy irányítás nélküli szóbeli szövegalkotás (megadott szavak vagy adatok alapján)

    3.   Vita (a tanár meghatározza a felkészülési időt, a diákok kifejtik saját állásfoglalásukat).

    3.4. Projektmunka

    A projektmunka keretében minden diáknak lehetősége van saját képpeségeinek megfelelően közreműködnie. A tanárnak koordináló szerepe van.

    A projektmunka elkészítésének mozzanatai:

    a)  bevezetés: a tanár bemutatja a témát, a vizuális és egyéb eszközöket,

    b)  felkészülés a projektmunkára: a diákok ötleteket gyűjtenek, érdeklődésüknek megfelelően csoportokat alkotnak,

    c)  pármunka : tervezés, a munka  felosztása, a projektmunka bemutatásának módja; az első szakaszban a tanár vezeti és irányítja a munkát, majd a diákok önállóan dolgoznak,

    d)  a projektmunka plenáris bemutatása,

    e)  az elvégzett tevékenység értékelése: a diákok végzik, a tanár összefoglalja.

    4. AZ ÍRÁSBELI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

    Az írásbeli készséget fejlesztő gyakorlatok általában a szöveg előzőleg már elhangzott szóbeli tárgyalására alapoznak. A diákok először szókapcsolatokat, rövidebb szövegeket alkotnak, tehát a fokozatosság elvének kell érvényesülnie.

    Mivel csak gyakorlással sajátítják el a diákok az írásbeli készséget, sok különböző feladatot kell számukra készíteni. Az irányított tevékenységként bevezetett gyakorlásnak idővel szabad, alkotó tevékenységgé kell kinőnie magát.

    Írásbeli készséget fejlesztő tevékenység irányítása:

    1)  szövegminta tárgyalása® a szövegmintához kapcsolódó gyakorlat ® új szöveg alkotása® értékelés® javítás

    2)  az alkotott szöveg® összehasonlítása hasonló szöveggel, ill. szövegmintával®értékelés® javítás® újabb szövegalkotás

    4.1.Az írásbeli készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok néhány példája:

  • mondatalkotás: a diákokat rászoktatjuk a megfelelő szavak kiválasztására, a helyes nyelvhasználatra, a helyesírási szabályok betartására ( a diákok rendezik, kiegészítik a mondatokat, puzzle, ...)

  • hiányos szöveg kiegészítése : a tanár hiányos szöveget közöl, a diákok kiegészítik a hiányzó adatokkal

  • rövidebb leírások és tartalmak: általában szóbeli tevékenység előzi meg: beszéd/meghallgatás/sűrített tartalom

  • szövegalkotás megadott adatok/kifejezések felhasználásával ( kötőszók használata)

  • szövegminta bemutatása, amely segítségével a diákok megismerkednek a szöveg (pl. életrajz) szerkezetével és tartalmával

    4.2. Az irányított és kreatív írás néhány példája:

  • szövegalkotás adott utasítások szerint (kulcsszavak segítségével); a diákok e tevékenység során elsajátítják a szöveg szerkezetét

  • meghatározott szándékkal, ismert címzettnek szóló szöveg alkotása (magánlevelezés)

  • ismert személy jellemének megváltoztatása (tanár, iskolatárs, történelmi személy)

  • reklámklipp szövegének alkotása ( meggyőzés, lelkesítés)

  • versírás

  • fogalmazásírás

    Nagyon fontos, hogy a tanár fokozatosan vezesse rá a diákokat a nehezebb feladatok megoldására.

    5. Tantárgyközti koncentráció

     A magyartanár a tanmenet készítésekor informálódjon a rokon tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, szlovén nyelv és irodalom, művészettörténet) céljairól és tartalmáról.

    IV. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ MÓDJAI

    1.   Az ellenőrzés kötelező formája a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés.

    2.   Útmutató a tanároknak:

    Az ellenőrzést és az értékelést a nyelvtanulásban a standard tevékenységek és tartalmak körében végezzük. Az értékelés különböző célból történhet, és ennek megfelelően a módszerek is változatosak. Az ellenőrzés és értékelés feladatai:

    -  legfontosabb a tanuló és az osztály haladásának folyamatos értékelése, ugyanis ez jelzi, hogy a tantervben előirányzott rövidebb anyagrészeket milyen mértékben sikerült elsajátítani. A folyamatos ellenőrzés visszajelzést ad a tanulónak és a tanárnak:

                • arról, hogy mennyit haladt,

                • arról, hogy a követelményeket  milyen mértékig tudta teljesíteni,

                • nagyon fontos tanulságokkal szolgál a tanárnak a tanulási folyamat sikerességét illetően,

                • jelzi a tanárnak, hogy hol voltak a tanulóknak nehézségei, mi az, amit alaposabban vagy más megközelítésből újra kell tanítani.

  • nagyon fontos, hogy a haladás (a részleges vagy komplexebb tevékenységek, átfogóbb tartalmak) ellenőrzése/értékelése mind írásban, mind szóban:

                • rendszeres és sokoldalú legyen,

                • terjedjen ki a négy alapkészségre (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség),

                • a nyelvtan, a szókincs elsajátításának vizsgálatára,

                • a feladatmegoldó képességre.

    Az írásbeli ellenőrzés formái:

  • a házi feladat (mindig tervszerűnek kell lennie) ellenőrzése,

  • zárt, középzárt és nyílt végű kérdéseket tartalmazó teszt, fordítás,????

  • nem művészi és művészi szöveg értését (hallás utáni értést és olvasásértést) mérő feladatlap,

  • szövegalkotás: adott nem művészi és művészi szöveg (tartalom, jellemzés, elemzés stb.) értékelése, összehasonlítása.

    A fogalmazások, ill. az irányított szövegalkotás értékelésekor a következőket kell figyelembe venni: a tartalmat, az információmennyiséget, a szeveg szerkesztettségét, a szókincs választékosságát, a mondatszerkesztést, a helyesírást és a nyelvhelyességet, valamint a műfaji sajátosságok betartását.

    A szóbeli ellenőrzés formái: szóbeli felelet, beszédgyakorlat, beszélgetés, vita, kommentár???, kiselőadás.

    A szóbeli teljesítménynél a kiejtés, beszédfolyamatosság, nyelvhelyesség, a szókincs, a beszélgetésben való résszvétel mértéke a kritérum.

    Mivel a szóbeli teljesítmény mértéke igen időigényes, az éppen nem szereplő tanulóknak más feladatot adhatunk.

    Az osztályzat mellett igen fontos az, hogy hogy milyen megjegyzéseket fűzünk a dolgozathoz vagy a szóbeli felelethez. Ezzel ugyanis bátoríthatjuk a tanulókat, tanulási tanácsokat adhatunk nekik.

    Ha a folyamatos értékelés változatos módszerekkel (szórakoztató, kreatív feladatok változatos technikák felhasználásával), barátságos légkörben történik, akkor a tanulóknak tanulási, gyakorlási lehetősséget is ad, és a jól végzett munka örömét tapasztalhatják meg általa.