MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

tanterv a szakiskolai programot kiegészítő szakközépiskolai programhoz

207 óra

Določil Strokovni svet RS za splošno izobraževanje na 62. seji 2. 10. 2003.

TARTALOM:

1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

2. ÁLTALÁNOS CÉLOK

3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK 3.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

3.2.1 FUNKCIONÁLIS CÉLOK

3.2.1.1. A diákok dialogikus nem művészi szövegeket hallgatnak/néznek meg, és maguk készítenek ilyeneket.

3.2.1.2. A diákok monologikus nem művészi szövegeket hallgatnak/néznek meg, és maguk készítenek ilyeneket.

3.2.1.3. A diákok mindennapi, közéleti és hivatalos szövegeket olvasnak és alkotnak.

3.2.1.4. A diákok ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegeket olvasnak és alkotnak.

3.2.2. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

4. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ÉS TANTÁRGYI KONCENTRACIÓ

6. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

A Magyar nyelv és irodalom alapvető közismereti tantárgy, amelynek szerteágazó funkcionális, oktatási és nevelési feladatai vannak. Egyrészt az anyanyelvi kultúrát mélyíti, másrészt az irodalmi műveltséget szélesíti.

Kialakítja a diákokban az anyanyelven való megértést és kifejezést, fejleszti a beszédértés, a szövegértő olvasás, az értelmes, helyes és szép magyar beszéd és írás, illetve a helyesírás készségét és képességét. Elsajátíttatja a különböző beszédhelyzetekben folyó kulturált szó- és írásbeli kommunikációt. Gazdagítja magukról és a világról megszerzett ismereteik kifejezésének lehetőségét, a különböző korok és esztétikai irányzatok magyar, illetve magyar nyelvű irodalom átélt és kritikus értékelését.

Felkészít a kommunikációs helyzeteknek megfelelő nyelvi magatartásra, árnyalt önkifejezésre, de fejleszti a logikus gondolkodás, az élethosszig tartó tanulás képességét is. Fontos feladata továbbá az irodalomolvasás megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget. Tudatosítja a magyar anyanyelv különleges helyzetét, azt, hogy a Szlovén Köztársaság kétnyelvű területein a magyar a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a kétnyelvű Muravidéken élő magyaroknak anyanyelve, a Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve, egyike a világ mai fejlett, nagy múltú nyelveinek.

A tant árgy óraszáma összesen 207 óra, ebből az IV. osztályban évi 105 (heti 3 óra), az V. osztályban pedig évi 102 (heti 3 óra). Irodalom- és nyelvtan ításra az éves óraszám 50-50%-a jut. Mind az irodalom-, mind a nyelvi órákat elsősorban a törzsanyag tárgyalására, begyakorlására és ellenőrzésére szánjuk. Ötödik osztályban legalább 20 órában ajánljuk a szakmai érettségire való felkészítést.

A Magyar nyelv és irodalom tantárgyból az V. évfolyam sikeres befejezése után szakmai érettségi vizsgát tesznek a diákok. A vizsga céljait, tartalmait, értékelését stb. a tantárgyi vizsgakatalógus határozza meg.

2. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1. A diákokban tudatosodik a magyar nyelv mint anyanyelv fontos szerepe a magán- és a közéletben.

Tudatosodik bennük:

hogy a magyar nyelv anyanyelvükként a legtermészetesebb vagy egyike a legtermészetesebb szocializációs adottságuknak, amely segítségével a legkönnyebben és legeredményesebben szereznek és bővítik ismereteiket, fejlesztik készségeiket;
hogy az anyanyelv nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és irodalmi műveltségnek az alapja;
hogy a magyar nyelv Muravidék vegyes nemzetiségű területén a szlovén mellett hivatalos nyelv, Magyarországon államnyelv.

A diákok ismerik a Szlovén Köztársaság államnyelvének, valamint többi nyelvének helyzetét.

2. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között. Ismerik a magyar nyelv rendszerének törvényszerűségeit, azok jelentőségét, ezért tudatosan építik be őket saját szövegeikbe.

3. A diákok fejlesztik szóbeli és írásbeli kommunikációs készségeiket, művészi és nem művészi szövegeket hallgatva/nézve meg, olvasva, szóban vagy írásban alkotva.

Gyakorolják a szituációnak megfelelő kulturált nyelvi magatartást, amelyben megfelelően kifejezik kommunikációs szándékaikat.
Tudnak szakmai jellegű témákban munkatársakkal, ügyfelekkel és üzletpartnerekkel szóban és írásban kommmunikálni.
Kritikusan viszonyulnak maguk és mások szövegeihez, különböző szemszögekből megvizsgálják a szövegeket, felismerve az esetleges manipulációt is.
Olvasott nem művészi szövegekben megfigyelik, elemzik és értelmezik a nyelvi elemeket.
Megfelelő, érthető és nyelvileg helyes szövegeket alkotnak szóban és írásban.

4. A diákok az irodalomtanítás során művelt és érdeklődő olvasókká válnak. Az irodalmi alkotások megismerésével kialakulnak bennük azok az ismeretek, készségek, képességek, az az esztétikai érzékenység, amelyek az írásművek önálló megértését, értékelését, összehasonlítását s az így szerzett tapasztalatoknak a maguk egyéni életébe való bevonását lehetővé teszik.

5. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerkednek az irodalomelmélet alapjaival, a magyar és a világirodalom történetével, illetve a történelemből, a művészettörténetből, a filozófiából stb. szükséges ismeretekkel, mindazzal, ami elengedhetetlen az irodalmi művek megértéséhez.

6. A diákok az irodalomolvasási készségüket alkotó jellegű írással, értelmező hangos olvasással és igényes szavalásával is fejlesztik.

7. A diákok irodalom iránti befogadói érzékenységüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik (szavalóversenyek, kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi folyóiratokkal való ismerkedés, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások, Petőfi Sándor tanulmányi versenyen való részvétel stb.).

8. A diákok kritikusan megismerik irodalmi művek és azok (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációinak különbségeit.

9. Az irodalmi művek olvasása és értelmezése révén fejlesztik értékrendjüket, valamint tudatosodik bennük a nemzeti, európai és egyetemes kultúrához való tartozás.

3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

Funkcionális célok:

1. A diákok fejlesztik kulturált nyelvi magatartásukat

Megfigyelik és gyakorolják a beszélő és a hallgató szerepét.
Az órai eszmecserékben, a meghallgatott/olvasott nem művészi szövegekben megállapítják a különböző álláspontokat.
Megfigyelik és megfelelően alkalmazzák a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi eszközöket, megszólítási és kapcsolattartási formákat mind kortárs, mind felnőtt partnerekkel.
Megfigyelik és többnyire tudatosan alkalmazzák a nem nyelvi kommunikáció kifejezőeszközeit.

2. A diákok nem művészi szövegeket hallgatnak meg/olvasnak, s azokat elemzik.

Ismereteket szereznek, és ezáltal gazdagítják általános és szakmai műveltségüket.
Kritikusan viszonyulnak a szövegekhez, felismerik a szöveg időrendi és logikai felépítését, következtetéseket vonnak le, értékelnek, általánosítanak, véleményt alkotnak, véleményüket indokolják, tiszteletben tartják mások véleményét.
A szövegeket nyelvtani, pragmatikai, jelentéstani, nyelvhelyességi szempontból elemzik.

3. A diákok szóban és írásban nem művészi (mindennapi, hivatalos és szak-) szövegeket alkotnak.

Törekednek a világos, érthető, körülményeknek megfelelő nyelvhasználatra és stílusra; önállóan használnak különböző kézikönyveket.

4. A diákok fejlesztik pragmatikai, jelentéstani, nyelvtani, helyesejtési és helyesírási képességüket.

Oktatási célok:

A diákok a szövegelemzéskor megállapítják a szövegfajtát, a stílusréteget, a műfaji sajátosságokat, a nyelvtani kategóriák sajátosságait, és azokat szövegalkotáskor megfelelően alkalmazzák.
A diákok szövegelemzéskor bővítik az alapvető nyelvtani fogalmak és azok sajátosságainak ismeretét.
Fejlesztik helyesejtési és helyesírási képességeiket.
Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és másutt a világon.

3.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

3.2.1 FUNKCIONÁLIS CÉLOK

3.2.1.1. A diákok dialogikus nem művészi szövegeket hallgatnak/néznek meg, és maguk készítenek ilyeneket.

IV.	V.
• interjú • riport	vita üzletfelekkel és –partnerekkel való hivatalos ügyintézés
A diákok a meghallgatás/megtekintés után: megállapítják a beszélgetés körülményeit (partnerek, hely, idő, téma), összegzik a fontosabb gondolatokat, megállapítják a beszédmű/beszélgetés közéleti, hivatalos vagy nem hivatalos jellegét, kifejtik saját véleményüket a hallottakról, véleményüket indokolják.
Másodszori meghallgatás/megtekintés után: kikeresik a fontosabb adatokat, értékelik a beszédpartnerek nyelvi és nem nyelvi megnyilvánulásait, egymásközti kapcsolatát, véleményüket indokolják, értékelik a beszédpartnerek beszédét nyelvi illem, megfelelőség, érthetőség, hatékonyság és nyelvhelyesség szempontjából, az esetleges hibákat kijavítják.
Maguk alkotnak ilyen szövegeket, illetve részt vesznek ilyen beszélgetésben, betartva a megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség követelményeit. Egymás beszédművét értékelik.

3.2.1.2. A diákok monologikus nem művészi szövegeket hallgatnak/néznek meg, és maguk készítenek ilyeneket.

IV.	V.
rádió/TV-hír tudósítás reklám	tájékoztató ünnepi beszéd kiselőadás
A diákok a meghallgatás/megtekintés után: megállapítják a beszédmű műfaját, témáját és szándékát, összegzik a tartalmát, megállapítják a beszédmű közéleti, hivatalos vagy nem hivatalos jellegét, kifejtik saját véleményüket a hallottakról, véleményüket indokolják.
Másodszori meghallgatás/megtekintés után: értékelik a beszélő nyelvi és nem nyelvi megnyilvánulásait, véleményüket indokolják, összegzik a műfaji sajátosságokat, értékelik a beszédművet megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség szempontjából, az esetleges hibákat kijavítják.
Maguk alkotnak ilyen szövegeket, betartva a megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség követelményeit. Egymás beszédművét értékelik.

3.2.1.3. A diákok mindennapi, közéleti és hivatalos szövegeket olvasnak és alkotnak.

IV.	V.
magán- és hivatalos levél, meghívó, köszöntő, köszönetnyilvánítás, igazolás	pályázat, kérvény, (szakmai) önéletrajz meghatalmazás, nyugta közlemények
A diákok az olvasás után: megállapítják a szöveg témáját, műfaját és szándékát, megállapítják a feladót és a címzettet, kapcsolatuk milyenségét, véleményüket indokolják, kikeresik a fontosabb adatokat, megkeresik és összegzik a műfajra jellemző nyelvi elemeket, értékelik a szöveget megfelelőség, érthetőség, hatékonyság és nyelvhelyesség szempontjából, az esetleges hibákat kijavítják.
M aguk alkotnak írásban ilyen szövegeket, betartva a megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség követelményeit. Szövegeiket számítógépen is szerkeszthetik. Egymás szövegeit összehasonlítják és értékelik.

3.2.1.4. A diákok ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegeket olvasnak és alkotnak.

IV.	V.
hír, tudósítás, riport, interjú reklám, apróhirdetés termék vagy szerkezet bemutatása,	tárgy, hely, munkafolyamat leírása személyek bemutatása tudományos-ismeretterjesztő szöveg munkanapló, beszámoló
A diákok az olvasás után: megállapítják a szöveg feladóját és címzettjét, a témát és a szándékot, kikeresik a fontosabb adatokat, a szöveget kísérő elemekből is (táblázatok, térképek, ábrák...), előrelátják a szövegnek a címzettre kifejtett hatását, felismerik az esetleges manipulációt, megkeresik és összegzik a műfajra jellemző jegyeket.
A diákok másodszori olvasás után elemzik a szöveget:
1. Meghatározzák a műfajt, a stílusréteget és a szövegfajtát.
		Tanári irányítással összefoglalják a műfaj, a stílusréteg és szövegfajta jellemzőit.
2. Meghatározzák a mondatok számát, felismerik és megnevezik tartalmi-logikai és egyéb kapcsolatukat.
Meghatározzák az adott mondatok jelentését, megállapítják fajtáját (modalitásuk szerint).		Megállapítják a szószerkezetek fajtáját. Megállapítják a mondatok fajtáját szerkezetük és logikai minőségük szerint, elvégzik elemzésüket, ágrajzot, ábrát készítenek. Megkeresik a szövegkohezió grammatikai és a jelentésbeli kapcsolóelemeit, megnevezik fajtájukat.
3. Adott szavaknak megállapítják:
szótári és szövegbeli jelentését rokon/hasonló/ellentétes jelentésű, azonos alakú párját stlíusértékét származását (idegen, eredeti, belső keletkezésű) szófaját		mondatrész értékét szóelemeit
4. A szövegben megkeresik és értelmezik az állandósult szókapcsolatokat.
5. A szövegben megkeresik a szakkifejezéseket, felismerik a szakszövegek jellemzőit.
6. Értékelik a szöveget megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség szempontjából, az esetleges hibákat kijavítják, javításaikat indokolják.
M aguk alkotnak írásban ilyen szövegeket, betartva a megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség követelményeit. Szövegeiket számítógépen is szerkeszthetik, elsősorban a nem folyamatos szövegeket (táblázatok, grafikonok...). Egymás szövegeit összehasonlítják és értékelik.

3.2.2. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

1. A diákok a szövegelemzéskor tanári segítséggel felfogják a műfaj, a stílusréteg, a szövegfajta, a szófajok, mondatrészek sajátosságait.

2. A diákok a szövegfeldolgozás bővítik a nyelvtani fogalmak ismeretét, illetve újabbakat ismernek meg, és alkalmazzák őket a szövegalkotás és további szövegfeldolgozás során.

IV.

jel, nyelvi jel, beszédhelyzet, a közlésfolyamat tényezői, verbális és nem verbális kommunikáció;

anyanyelv, idegen nyelv, környezetnyelv, többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség;

alapelvek: kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés, hagyomány;

hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, szótag;

hangsúly, hanglejtés, szünet;

szókészlet, szókincs, alapnyelvi szó, jövevényszó, idegen szó, nyelvjárások, szak-, csoport- és rétegnyelvek, norma;

ige, névszó, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, határozószó, viszonyszó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, módosítószó, mondatszó, indulatszó;

egyjelentésű szavak, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, hasonló alakú szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó és hangfestő szavak;

szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás;

kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó mondat

szótári szó, szóelem, szótő, képző, jel, rag, toldalék, szóalkotás, szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó;

szószerkezet, hozzárendelő, alárendelő, mellérendelő;

alany, állítmány, tárgy, határozók és fajtái, jelző és fajtái;

egyszerű mondat, tőmondat, bővített mondat, állító, tagadó mondat, összetett mondat alárendelő, mellérendelő összetett mondat, többszörösen összetett mondat;

szöveg, megszerkesztettség, szövegkohézió, bekezdés, tételmondat, téma, réma, írott szöveg, beszélt szöveg;

stílus, szépirodalmi stílus, társalgási

stílus, tudományos-szakmai stílus, tudományos-ismeretterjesztő stílus, publicisztikai stílus, közéleti stílus, retorika, média;

nyelvrokonság, nyelvcsalád, őskor, alapnyelv, nyelvemlék .

3. Rendszerezik és bövítik helyesejtési és helyesírási ismereteiket.

IV.	V.
a beszéd dallama, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédszünet a kifejező beszéd és felolvasás
• a helyesírási alapelvek alapvető helyesírási szabályok (betűrend, elválasztás, rövid és hosszú magán –és mássalhangzó, tulajdon- és köznevek írása)	alapvető helyesírási szabályok (egybe- és különírás , keltezés, számnevek írása, mondatvégi és mondatközi írásjelek )

4. Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és másutt a világon.

I.	II.
Megismerik a magyar nyelv státusát Szlovéniában, az anyaországban és másutt, illetve a nyelvek státusát Szlovéniában.	Megismerik és tudják alkalmazni az alapvető szociolingvisztikai fogalmakat.
Törekszenek a (regionális) köznyelv használatára, saját és mások beszédében kijavítják a tájnyelvi kiejtési és egyéb hibákat.

1.2.2. Irodalom – Funkcionális és oktatási célok

A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése

1.1. A diákok tanári irányítással, ill. önállóan kötelező és választható irodalmi szövegeket hallgatnak, olvasnak és értelmeznek (kifejezik benyomásaikat, véleményüket , besorolnak, értelmeznek, összehasonlítanak és értékelnek).

2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásával

2.1. A diákok szóban mutatnak be irodalmi szövegeket:

beszámolót, kiselőadást készítenek,

szavalnak és prózai szöveg(rész)eket adnak elő.

2.2. A diákok az olvasott irodalmi művek alapján az iskolai irodalmi esszé elemeinek alkalmazásával

írásban alkotnak szövegeket.

2.3. A diákok próbálkoznak a kreatív írással.

B) OKTATÁSI CÉLOK

1. A diákok képesek önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti korszakok lényeges jellemzőit

2. A diákok az irodalmi szövegek értelmezése során alkalmazzák irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteiket.

3. Bemutatják, definiálják és megfelelően alklmazzák a törzsanyagban meghatározott irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat.

4. A diákok irodalmi és általános műveltségének elmélyítését szolgálják a tanulmányi kirándulások, a színházlátogatások és a kortárs magyar irodalmi és művelődési élettel való ismerkedések.

1.2.2.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése

IV. osztály	V. osztály
• A diákok irodalmi szövegeket olvasnak/hallgatnak, beszélgetnek róluk, illetve értelmezik őket:
• szemelvényeket az ókortól a realizmusig terjedő magyar és világirodalomból,	• szemelvénye ket a magyar és világirodalmi alkotásokból a 19. sz. végétől a napjainkig
szabadon választott szövegeket,	szabadon választott szövegeket,
• házi olvasmányokat.	• házi olvasmányokat és az érettségi vizsga témajegyzékének szövegeit.
• A szöveg első, teljes olvasása után a diákok megfogalmazzák az irodalmi művel kapcsolatos benyomásaikat, véleményüket.
• Az elmélyült újraolvasást a műelemzés és a műértelmezés követi. Az élményt elmélyítő elemző-értelmező tevékenység szempontjai: tartalomismertetés, tömörítés, lényegkiemelés, fogalomértelmezés, besorolás, korábbi ismeretek alkalmazása; a megfigyelt jellemző megnevezése, összehasonlítása, ok-okozati viszony felismerése; magyarázat, értékelés és értelmezés a megfogalmazott szempontok szerint ; példákkal alátámasztott véleménykifejtés:
nagyobbrészt tanári irányítással megfigyelik és feltárják a művek formai-szerkezeti jellemzőit, ezek szerepét a szövegben, valamint az alkotások gondolati, érzelmi tartalmát, üzenetét ,	nagyobbrészt önállóan megfigyelik és feltárják a művek formai-szerkezeti jellemzőit, felismerik ezek szerepét a szövegben, valamint az alkotások gondolati, érzelmi tartalmát, üzenetét ,
nagyobbrészt tanári irányítással összehasonlítanak két művet megadott szempont szerint, gyakorolják a a szakirodalomra való hivatkozást.	nagyobbrészt önállóan összehasonlítanak két művet megadott szempont szerint, tudnak hivatkozni a szakirodalomra.
• A diákok feltárják és értékelik az irodalmi szövegekben megjelenített erkölcsi tartalmakat és esztétikai értékeket:
• nagyobbrészt tanári irányítással, a mű tágabb kontextusából kiindulva ( pl. korszak, alkotói pálya, ismeretek, élmények) fejtik ki véleményüket, meglátásaikat, tapasztalataikat,	nagyobbrészt önállóan, az olvasott mű tágabb kontextusából kiindulva fejtik ki véleményüket, meglátásaikat, tapasztalataikat; érvelnek,
részben önállóan, a szöveg egy-két szerkezeti jellemzőjével érvelnek.	nagyobbrészt önállóan a szöveg néhány szerkezeti jellemzőjével érvelnek.
1.1.4. A diákok a házi olvasmány olvasásakor teljes egészében megvizsgálják a hosszabb terjedelmű irodalmi alkotásokat. Ez tartalmazza az élményszerű beszámolót, valamint az értelmezést és az értékelést is.
Olvasmánynaplót, cselekményvázlatot és jellemzést írnak.	Olvasmánynaplót, beszámolót írnak.
Hivatkoznak a szakirodalomra.	Hivatkoznak a szakirodalomra.
Megadott szempontok szerint megfigyelik és elemzik a szöveg egy lényeges jellemzőjét.	Nagyobbrészt önállóan , a szempontoknak megfelelően megfigyelik és elemzik a szöveg két vagy több lényeges jellemzőjét.
1.1.5. A diákok az irodalmi művek feldolgozásait megtekintve, meghallgatva, összehasonlítva és értékelve is elmélyítik befogadói képességüket.

2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok szó- és írásbeli szövegalkotásával

2.1. Beszéd

IV. osztály	V. osztály
• A diákok évente legalább egy alkalommal szóban bemutatnak egy szabadon választott irodalmi alkotást , ügyelve az alábbiakra:
beszámolnak az olvasott könyvről (cselekményismertetés, szereplők jellemzése/rendszerezése; idő, tér, motívum, véleményalkotás).	beszámolnak az olvasott irodalmi alkotásról, értékelik azt, összehasonlítanak és értékelnek két olvasott művet.
2.1.2. Memoriter Szövegemlékezetüket, felidéző és önkifejező képességüket évente legalább kétszer szabadon választott rövidebb vers vagy prózarészlet tolmácsolásával fejlesztik. Megtanulnak kapcsolatot teremteni a hallgatósággal.

2.2. A diákok az olvasott irodalmi művek kapcsán írásbeli szövegeket alkotnak

IV. osztály	V. osztály
A diákok olvasmányélményeik alapján:
az olvasott műről élménybeszámoló fogalmazást, tartalmat, jellemzést, olvasmánynaplót, egyszerűbb, egy jellemzőt vizsgáló (pl. szereplők jellemzése, vezérmotívum, üzenet) elemző-értékelő fogalmazást írnak.	megfelelő terminológiát alkalmazva egyszerűbb elemző-értékelő fogalmazást írnak (megértés és értékelés), egyszerűbb, a szöveg két vagy több elemét vizsgáló, összehasonlító/értekező fogalmazást írnak; megfelelő terminológiát alkalmaznak, írásaikban érveket, ellenérveket fogalmaznak meg, irodalmi ismereteik alapján összegeznek, általánosítanak ; megfelelő terminológiát használnak, beszámolót készítenek a kötelező olvasmányokról.

2.3. Kreatív írás

IV. osztály	V. osztály
A diákok próbálkoznak a kreatív írással: nézőpont-, stílus- és hangnemváltással szöveget alkotnak, címet választanak, elbeszélést folytatnak, dramatizálásokat, novellisztikus önéletrajzot írnak.

B) OKTATÁSI CÉLOK

IV. osztály	V. osztály
1. A diákok képesek önállóan összefoglalni a törzsanyagban szereplő irodalmi folyamatok, irodalomtörténeti korszakok, szerzők és alkotások lényegesebb jellemzőit:
a magyar és világirodalmi alkotásokból az ókortól a realizmusig.	a magyar és világirodalmi alkotásokból a 19. sz. végétől a napjainkig, az érettségi vizsga témajegyzékének szövegeit
2. A diákok az irodalmi szövegek értelmezése során alkalmazzák irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteiket:
meghatározzák, melyik korszakhoz, illetve irányzathoz tartozik az irodalmi alkotás.	szempontok alapján összehasonlító elemzést végeznek, feltárják a művek közös, ill. eltérő jellemzőit.
3. Az irodalmi művek olvasásakor bemutatják és definiálják azokat az irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat, amelyek a Tartalom c. rész második rovatában találhatók.
4. A diákok tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, filmvetítés alkalmával ismerkednek a magyar kulturális értékekkel.

1.2.2.2. Tartalom

A szakiskolai képzés során szerzett ismereteket megismételjük és elmélyítjük.

IV. osztály

TÖRZSANYAG (korszakok, alkotások)	FOGALMAK, A MŰELEMZÉS SZEMPONTJAI	KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK
Biblia Ószövetség: Jónás próféta Újszövetség: A tékozló fiú	A Biblia szerkezete, irodalmi és etikai jelentősége; bibliai történet, példázat, evangélium	teremtéstörténet, passió-történet, A szeretetről
Az ókor irodalmából Homérosz: Odüsszeia (részletek)	Ó kor, antikvitás, homo mensura. A homéroszi eposzok, az eposz műfaji jellemzői. A trójai mondakör.	Homérosz: Iliász (I.ének: 1-7. sor)
Szophoklész: Antigoné	Az ókori görög színház. A thébai mondakör. A dráma szerkezete, tragédia, tragikum, tragikus hős, katarzis. Erkölcsi kérdések és válaszok.	Szophoklész: Oidipusz király
A középkor	A középkor világképe, művészete, középkori irodalmi műfajok (himnusz, legenda), kódex, művészeti stílusok.	Dante: Isteni színjáték
Halotti beszéd és könyörgés Ómagyar Mária-siralom	A magyar irodalom kialakulása. Nyelvemlék; jellemzőik, jelentőségük a nemzeti kultúrában	Gellért-legenda
A reneszánsz	A reneszánsz kialakulása és jellemzői; humanizmus	Boccaccio: Dekameron (Ötödik nap, 9. novella)
Shakespeare: Romeo és Júlia	Az angol reneszánsz színház és dráma. A dráma szerkezete, humanista értékei; a szereplők jellemzése
A barokk	A barokk kialakulása, világképe
Zr í nyi Miklós: Szigeti veszedelem	A barokk eposz témája, szerkezete; a szigetváriak erkölcsi győzelme
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála…	A magyar reneszánsz jellemzői; a magyar nyelvű líra kibontakozása; a reneszánsz szerelmi líra jellemzői	Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
Klasszicista dráma	A francia klasszicista színház és dráma jelemzői, a hármas egység
Moliere: Tartuffe	A komédia jellemzői; komikus hős; helyzet- és jellemkomikum, nyelvi komikum. A tartuffe-i elvek
A felvilágosodás	A felvilágosodás világképe; racionalizmus és empirizmus; klasszicizmus, szentimentalizmus; Sturm und Drang. A magyar felvilágosodás jellemzői, a nyelvújítási mozgalom szerepe és jelentősége		Enciklopédisták
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez	Elégia, óda, dal; a vers szerkezete, az idősíkok szerepe		Bessenyei kulturális programja
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél	Elégia, időszembesítő költemény		A magyarokhoz I.
A romantika	A romantika jellemzői, embereszménye; líraiság; byronizmus
Puskin: Anyegin	Verses regény, »felesleges ember«		Heine: A dal szárnyára veszlek
Reformkor	Jelentősége (haza és haladás), a korszak irodalmi élete
Katona József: Bánk bán	Drámai konfliktus, szerkezet, cselekmény, a hősök jellemzése; a magánélet és a közélet összefonódása
Kölcsey Ferenc:Himnusz	Himnusz, a vers történelemszemlélete (a bűn és a bűnhődés motívuma), idősíkok		Parainesis
Vörösmarty Mihály: Szózat	Óda, retorikus szerkezet, nemzethalál-vízió		Csongor és Tünde
Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem… A XIX.század költői Szeptember végén	Ars poetica, látomásköltészet; vátesz-szerep Hitvesi költészet; elégia; romantikus képalkotás, a párhuzamok és ellentétek rendszere		Egy gondolat bánt engemet Nemzeti dal, Az apostol Egy estém otthon A puszta, télen Fa leszek, ha…, Minek nevezzelek?
Arany János: Toldi estéje Ágnes aszony	Népiesség; elégikus hangvételű eposz; Toldi és Lajos király hazaszemlélete Ballada, egyszólamú és többszólamú; történelmi és lélektani ballada		Szondi két apródja Epilógus
A romantikától a realizmus felé
Jókai Mór: Az aranyember	Vallomásregény, motívumok, vívódó hős; romantikus és realista jegyek
Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása	A mikszáthi elbeszélés;(anekdota, humor), újszerű parasztábrázolás, társadalomkritika		Az a fekete folt
Madách Imre: Az ember tragédiája	A drámai költemény szerkezeti felépítése, alapkérdése; Ádám, Éva és Lucifer szerepe
Realaizmus, naturalizmus	Kialakulása és jellemzői; realista regény, naturalizmus
Stendhal: Vörös és fekete	Romantikus realizmus; a helyszínek jelképisége, a főhős értékrendje; társadalomkritika		Csehov: Siráy Dosztojevszkij: Bűn és bűnhödés
Gogol: A köpönyeg	Groteszk elbeszélés,csinovnyik-novella; a főhős eltorzult értékrendje, az ellopott köpönyeg szimbólumértéke		Csehov: A csinovnyik halála

V. OSZTÁLY

TÖRZSANYAG (korszakok, alkotások)	FOGALMAK, A MŰELEMZÉS SZEMPONTJAI	KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK
A 19. sz. végének, a 20. sz. első felének alkotásaiból	Szimbolizmus, impresszionizmus, dekadencia Az avantgárd irányzatai A 20. sz. eleji magyar irodalmi élet fellendülése; Nyugat	Baudelaire: Kapcsolatok
Ady Endre: Góg és Magóg fia... A Hortobágy poétája Héja-nász az avaron	Ady költészetének újszerűsége, szimbólumok, szimbolista-szecessziós látásmód, lírai ars poetica és programadás Látomásszerű tájvers, szimbolikus ellentétrendszer, a művészsors drámaisága A Léda-szerelem ambivalenciája	Szeretném, ha szeretnének Nekünk Mohács kell Hiszek hitetlenül Istenben A Halál rokona Őrizem a szemed
Móricz Zsigmond: Barbárok	Balladaszerű elbeszélés, írói előadásmód (drámai sűrítés), a motívum szerepe, írói üzenet	Tragédia
Babits Mihály: Jónás könyve	Elbeszélő költemény, szerkezet és stílus (irónia), költői üzenet	Húsvét előtt Ősz és tavasz között
Kosztolányi Dezső: A kulcs Fürdés	A novella témája, stílusának jellemzői; a gyerek-felnőtt viszony ábrázolása	Édes Anna
Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel	Írói előadásmód; a felnőtt férfi és a fialaember jellemének összehasonlítása (ifjúkori én)
Kafka: Az átváltozás	Elidegenedés, fantasztikum, groteszk, tragikum; értelmezési lehetőségek
Camus: Közöny	Egzisztencializmus; a világ abszurditásával szemben elfogadható magatartás-e a közöny
József Attila: Tiszta szívvel A Dunánál Talán eltűnök hirtelen	Dal, a vers szerkezete és gondolatmenete, üzenete Gondolati költemény; vízképzet; szerekezete és üzenete Létösszegző és időszembesítő költemény; költői üzenet	Óda A város peremén Karóval jöttél Íme, hát megleltem hazámat
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga	Költői téma; ekloga; a költői én belső drámája	Nem tudhatom, Erőltetett menet Razglednicák
A 2. világháború utáni irodalmi alkotásokból
Örkény István: Tóték	A valószerű és az abszurd egyesítése ; személyiségtorzulás, alkalmazkodás, önfeladás, lázadás; írói üzenet	Németh László: Iszony, Gyász Ottlik Géza: Iskola a határon Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek Örkény – egypercesek
Déry Tibor: Szerelem	A novella témája, szerkezete, biblikus motívum, írói üzenet
Mándy Iván: Tizenhat éven alul	Írói ábrázolásmód ; a kisfiú megaláztatásának állomásai
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet	Filozofikus dal, ars poetica; költői üzenet	Illyés Gyula: Koszorú Szabó Lőrinc: Semmiért egészen
Pilinszky János: Négysoros	Pilinszky költészetének témája, motívumai, költői ábrázolásódja (tömörség) ; a világtól elidegenedett ember magányának, szorongásainak képi megfogalmazása	Apokrif
Kertész Imre: Sorstalanság	A regény témája, üzenete; az írói ábrázolásmód jellemző; az irónia, a gyermek narrátor szerepe

4. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Magyar nyelv

A standard követelményeket (a tudás, az ismeretek katalógusát) a nyelvtanulásban az alábbiak alkotják:

a funkcionális céloknak a nélkülözhetetlen elemei,
az oktatási céloknak a legalapvetőbb elemei.

Irodalom

A standard követelményeket (a tudás, az ismeretek katalógusát) az irodalomtanításban az alábbiak alkotják:

a funkcionális céloknak a nélkülözhetetlen elemei,
a oktatási céloknak a legalapvetőbb elemei,
a tartalmi részből a törzsanyag, illetve a fogalmak, a műelemzés szempontjai.

5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ÉS TANTÁRGYI KONCENTRACIÓ

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a diákok elsősorban szövegekkel foglalkoznak: készségeiknek, ismereteiknek és érdeklődési körüknek megfelelő szövegeket hallgatnak, olvasnak, elemeznek, valamint alkotnak (beszélnek, írnak). Ezzel kommunikációs-, megismerő és alkotókészségüket is arányosan fejlesztik, különbséget téve a nem művészi és művészi szövegek között.

A Magyar nyelv és irodalom tanítása során az órák 50-50 %-át fordítjuk a nem művészi és a művészi szövegek feldolgozására. Az ötödik évfolyamon a szakmai érettségi vizsgára való felkészülésre legalább 20 órát szánunk.

Nyelvi nevelés

A nyelvi nevelés egyik elsődleges célja a kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A diákokban tudatosodnia kell, hogy szakmai életük sikerességéhez az is szükséges, hogy a kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs helyzetekben (üzletfelekkel, partnerekkel) eredményesek legyenek. Ennek további feltétele a szaknyelv ismerete. Az éves tervünket, óravázlatainkat igyekezzünk úgy tervezni, hogy mindig az adott tanulócsoport igényeihez és képességeihez igazítsuk a célokat és tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy pl. a tárgyalt szövegtípusokat témájuk és rendeltetésük tekintetében a tanulócsoportnak megfelelően válogatjuk. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját , az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége. Ezen kívül szorosan együtt kell működnie a szaktanár kollégákkal, saját tantárgya hatékonyabb tervezése, valamint a magyar nyelv mint tanítási nyelv szakszerűbb és gyakoribb használata érdekében.

A tanterv meghatározza azokat a tevékenységi formákat és tanítási tartalmakat, amelyek a konkrét követelmények eléréséhez és az általános célok megvalósulásához egyaránt szükségesek. A szakközépiskolai anyanyelvoktatás szerves folytatása az általános, illetve a szakiskolai oktatásnak. Épít a nyelvi, irodalmi, idegen nyelvi órákon és a többi tantárgy tanulása során, illetőleg a mindennapi élettevékenységekben szerzett tapasztalatokra.

A diákok a nyelvi órákon mind a négy kommunikációs készséget – hallgatás, olvasás, beszéd, írás – fejlesztik. Eközben különböző más képességeik is fejlődnek, pl. a koncentráló képesség, a különféle olvasási stratégiák képessége, a szövegalkotó képesség, ami során tudatosodik bennük, hogy a szöveg nemcsak a valóságról tartalmaz adatokat, tényeket, hanem a közlőről is, s ezért kritikusan kell viseltetniük maguk és mások szövegei iránt, illetőleg motiváltaknak kell lenniük azok elemzésére és különböző szintű javítására. A szövegek felfogásában és megalkotásában figyelembe veszik az eltérő beszédhelyzeteket (pl. hivatalos – nem hivatalos) és a különböző címzetteket. Igyekezzünk a kooperációs és problémamegoldó képességüket is fejleszteni, amelyek a harmadik évezred munkaerőpiacának egyik alapfeltételei. Ezért úgy tervezzük meg a tanórai tevékenységet, hogy minden egyes diák tudjon és merjen megnyilvánulni, együttműködni. Az oktatási formákat (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) a tevékenység természetétől függően válasszuk meg, ha lehet, a pár- és csoportmunkát részesítsük előnyben.

A diákok dialogikus és monologikus köznapi, közéleti, hivatalos, ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegeket fogadnak be (hallgatnak, olvasnak) és elemeznek, de elsajátítják a párbeszédes és monologikus nem művészi szövegek alkotásának készségét is. Először mindig befogadóként találkoznak a szövegekkel, utána pedig alkotóként is. A fokozatosság elve így mindig következetesen érvényesül.

A tanterv mind a négy terület (hallgatás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztését egyformán fontosnak tartja. A tárgyalt szövegek közt fontos szerepet kapnak a diákok későbbi szakmai életével összefüggő szakszövegek. Ezek válogatásakor igyekezzünk nem folyamatos szövegeket (táblázatok, grafikonok, ábrák) is gyűjteni.

Külön gondot jelent a hallott nem művészi szövegek feldolgozása , mert nem áll rendelkezésünkre ilyen szövegtár. A tanár elsősorban saját leleményességére számíthat: a szükséges szövegtípusokat rádió- ás tévéműsorokból tallózhatja, vagy önmaga, illetve mások együttműködésével készíthet ilyen felvételeket. A hallott szövegek kapcsán elsősorban a jelentésbeli és pragmatikai elemekre vagyunk kíváncsiak (műfaj, téma, lényeges adatok, a körülmények).

A hallott nem művészi szövegek feldolgozása után következik a beszélt szövegek alkotása . A diákok szabadon vagy megadott témában monologikus szövegeket alkotnak, részt vesznek kötetlen vagy adott témájú beszélgetésben (szakmai jellegű beszélgetésekben). A megadott témához adatokat gyűjtenek, azokat rendezik, elhelyezik őket a szövegben; a nyelvi eszközök megválasztásában figyelembe veszik az adekvátság, az érthetőség és a nyelvi helyesség elveit. A szóbeli kifejezőkészség egyébként a szóbeli feleletekkel, illetőleg az irodalomról, a magyar nyelv kialakulásáról és fejlődéséről, a nyelvnek az államban és a társadalomban játszott szerepéről folytatott beszélgetések, megbeszélések révén is fejlődik.

Mivel a tanulás egyik legfontosabb eszközrendszere az értő olvasás , diákjainkkal minél többet olvastassunk. Értésüket igyekezzünk minél változatosabb feladatokkal mérni. A feldolgozásnak több módja is van, ezeket mindig a szöveg jellegével összhangban válasszuk meg. Mindenféleképpen a következő területeken ajánlatos a diákok jártasságát fejleszteni:

általános szövegértés (a szöveg egészként kezelése),
információ-visszakeresés (a szöveg átfésülése, a kívánt információ kiválasztása),
szövegértelmezés (a megtalálható adatok és explicit módon meg nem jelenő információk párosítása; részletekre való koncentrálás),
reagálás a szöveg tartalmára (a szövegben található állítások értékelése),
reagálás a szöveg formai jegyeire (a szöveg minőségének és megfelelőségének értékelése).

A szövegfeldogozást általában az idevágó ismeretek felfrissítésével kezdjük, a befejező momentuma pedig többnyire szövegalkotás. Az olvasott szövegek esetében a szövegértésen kívül második mozzanatként komplexebb nyelvi-nyelvtani elemzést is végzünk.

A diákok írásban elsősorban közéleti és szakszövegeket alkotnak. Az írás során képessé válnak párbeszédes és monologikus szövegek alkotására. Tudatosodik bennük, hogy a szövegalkotás tervszerű tevékenység, amelynek a sikeressége függ az alkotó témaismeretétől, műfajismereteitől, a nyelvi lehetőségek és törvényszerűségek ismeretétől és a címzettől is. A szövegalkotás során fejlesztik szókincsüket, pragmatikai, nyelvhelyességi és helyesírási képességeiket, továbbá javítják leggyakoribb stílus- és helyesírási hibáikat. Ügyeljünk arra, hogy az írásbeli szövegalkotás értékelésekor a helyesírás, amely könnyen mérhető, ne befolyásolja a kelletténél jobban az osztályozást, hiszen ezekben az esetekben fontosabb a műfaji és tartalmi megfelelőség.

A nem művészi szövegek feldolgozásának lehetséges lépései:

a szöveg témájának és műfajának jelzése/megállapítása, mielőtt a diákok meghallgatják (és megnézik), illetőleg elolvassák azt – erről összegyűjtik/felfrissítik előismereteiket;
a szöveg hallgatása (és nézése), illetve olvasása – a diákok közben vagy utána feljegyzik/kigyűjtik a lényeges adatokat, tényeket vagy a szövegben aláhúzzák őket;
a hallgatást vagy olvasást követően szövegfeldolgozász végeznek: irányítottan vagy önállóan ismertetik a szöveg műfaját, témáját, a szövegalkotás körülményeit, felidézik a tartalmat, kifejezik a szöveghez fűződő érzelmeiket, élményeiket, értékelik a szöveget és véleményüket megindokolják; az olvasott szövegben feltárják a nyelvi jellegzetességeket, pragmatikusan, sőt nyelvileg is értékelik (felismerik a nyelvtani fogalmak példáit, megnevezik, kigyűjtik, adott esetben osztályokba, kategóriákba, rendszerbe sorolják őket).
a szövegről folytatott beszélgetés, illetőleg annak elemzése után maguk alkotnak szóban vagy írásban hasonló szöveget (szóbeli szereplés vagy írásos fogalmazás formájában).

A diákok a készségfejlesztéssel párhuzamosan fokozatosan megismerik a nyelvi rendszer legjellemzőbb vonásait, használják a legalapvetőbb nyelvészeti fogalmakat és kifejezéseket, néhányat közülük meg is határoznak és példákkal is szemléltetnek.

A nem művészi szövegekkel való munka keretében a modern média és az internet világának különböző szövegtípusaival is foglalkozzunk.

A személyiségformálás, a gondolkodásmód fejlesztése, az értékek tudatosítása az anyanyelvi nevelésben az irodalmi neveléssel szerves egységben valósítható meg. Épp ezért a nyelvet az anyanyelvi órákon nem elsősorban mint struktúrát kell bemutatni, hanem úgy is meg kell közelíteni, mint a kultúra, az értékek közvetítőjét, mint az információszerzés és -átadás legfontosabb eszközét, mint a többi műveltségterület alapját és hordozóját, mint kivételes emberi vívmányt

Irodalomtanítás / irodalmi nevelés

Az irodalmi nevelés a nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését , valamint az embernevelést is szolgálja. Célja a művelt olvasóvá nevelés is, ezért az egyik legalapvetőbb tevékenység az olvasás , amelyet a tanárnak jól elő kell készítenie. Műismeret nélkül nem kerülhet sor a a műalkotás befogadására.

A tanár igyekezzen felismertetni, hogy az irodalom segít az önmagunkról való gondolkodásban, a minket körülvevő világban való eligazodásban. Az irodalmi alkotások által segítse hozzá a diákokat egymás személyiségének elfogadásához és az eltérő vélemények iránti tolerancia kialakításáhoziroma

A tanterv mindkét osztályra vonatkozólag felsorolja a diákok azon tevékenységeit és azokat a tanítási tartalmakat, amelyek szükségesek az általános célok összességének megvalósításához .

A funkcionális célok azok az elsődleges tevékenységi formák, amelyek az irodalomtanítás általános céljainak fokozatos megvalósítását jelentik:

olvasás, egyre önállóbb értelmezés, összehasonlító elemzés,
önálló szövegmondás és szóbeli szövegalkotás,
önálló írásbeli szövegalkotás,
az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek alapján történő összegzés és általánosítás.

A minél eredményesebb irodalomtanítás érdekében javasoljuk az alábbiak figyelembevételét:

A diákok tevékenységeire mindvégig a fokozatosság elve legyen jellemző.

A negyedik osztályban a tanulóktól elsősorban az élményen alapuló , nagyobbrészt a tanár által irányított műértelmezést várunk el. A diákok az irodalmi művek témáját, üzenetét részben már önállóan is értelmezik . A stilisztikai és szerkezeti elemek vizsgálatát is még nagymértékű tanári segítséggel végzik.

A képzés befejezésekor pedig a diákok már az irodalmi művek nagyobbrészt önálló, élményen alapuló értelmezésére, irodalmi ismereteiken alapuló, többnyire önálló komplex elemzésre (téma, üzenet, stilisztikai és szerkezeti elemek) legyenek képesek.

Az önálló műelemzés, összehasonlító elemzés, értékelés során is érvényesüljön a fokozatosság elve . A házi olvasmányok elemzésének és értékelésének képességét is fokozatosan fejlesztjük.

Az elemző tevékenységek fokozatossága mellett azonban a diákok kapcsolata az irodalommal mindvégig személyes élményén alapuljon.

Az irodalmi alkotások élményszerű befogadását, azok megértését és értékelését a tanítás különböző formáival lehet serkenteni.

A motiváció (az előkészítés érzelmi-hangulati eleme) legyen az irodalmi alkotások értelmezésének első mozzanata. A tanári bemutató olvasásnak didaktikai és technikai-nyelvi-tartalmi követelményei vannak, azonban mindegyik irodalomórán olvastassunk a diákokkal is.

A frontális irányított párbeszéden (megbeszélés, beszélgetés) kívül az irodalmi művek értelmezése során kerüljön előtérbe a pármunka , illetve a csoportmunka . Ezt elsősorban akkor alkalmazzuk, amikor a diákok az olvasottakkal kapcsolatos személyes véleményüket, álláspontjukat vagy értékelésüket fogalmazzák meg. Az osztálytársaikkal folytatott beszélgetésben a diákok kevésbé feszélyezetten fejthetik ki véleményüket, mint a tanárral folytatott párbeszédben.

A tanítás különböző formáinak alkalmazásával bátorítjuk a diákokat az irodalmi művek befogadása utáni szóbeli és írásbeli megnyilvánulására.

Mindkét osztályban mindegyik diák szóban bemutat legalább egy irodalmi (kötelező vagy szabadon választott) művet . A tanár egy szabadon választott mű bemutatását, illetve a memoritereket értékeli is (megfelelő előkészület, ill. begyakorlás után).

A szövegalkotási készség fejlesztése rendkívül fontos , ezért a tanár próbáljon minél több hosszabb-rövidebb szöveget (az iskolában és otthon is, szempontok szerint) íratni a tanulókkal, ugyanis ez az egyedüli módja annak, hogy a meglehetősen kevés óraszámban képessé tudja tenni ő ket egy igényesebb irodalmi fogalmazás megírására. Az eredményes felzárkóztatás érdekében már a negyedik osztályban el kell sajátíttatni az iskolai irodalmi esszé írásának technikáját , hogy majd az ötödikben ténylegesen be tudjuk gyakoroltatni az értekező, ill. az elemző-értelmező irodalmi dolgozat írását . Mivel a szakiskolai programokban tanulók valószínűleg kevésbé biztos nyelvi kompetenciával rendelkeznek, ezért a kétéves képzés során a tanárnak külön figyelmet kell szentelnie az esetleges hiányosságok pótlására. Fejlődés csak abban az esetben várható, ha a tanár következetesen ki is javítja a tanulók írásait – ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden szöveget osztályozunk is –, s a közös javítás, megbeszélés mellett az egyes tanulók fejlődését is folyamatosan kísérje, és próbálja meg felzárkóztatni a hiányosságokkal küszködő diákokat.

A kreatív írás meghaladja a standard követelményeket; a tanár alkotásra buzdítja a diákokat, alkotásaikat általában nem osztályozza, hanem szövegesen értékeli (csak a pozitív motiváció vezéreljen bennünket).

Az irodalmi alkotások értelmezéséhez, a szövegalkotáshoz, illetve az általános műveltséghez szükséges irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteket (lásd.: Fogalmak, a műelemzés szempontjai rovat) a szövegeket olvasva /elemezve /értelmezve sajátítják el tanári magyarázat alapján vagy önállóan a tankönyvből és más megfelelő szakirodalomból (ismereteket szereznek korszakokról, stílusirányzatokról, egyes alkotók életművéről; körülírják/definiálják a fogalmakat, majd újabb szövegekben önállóan felismerik és megnevezik azokat stb.).

A tanár az éves tervben/tanmenetben témakörök szerint is megtervezheti munkáját, a tantervben megfogalmazott célokkal összhangban.

6. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az ellenőrzés és az értékelést célszerű az éves tervben gondosan megtervezni. Fontos, hogy a kettő közt különbséget tegyünk, s ne használjuk fel az ellenőrzést arra, hogy osztályzathoz jussunk. Ha az ellenőrzés eleget tesz rendeltetésének, az írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésénél nincs szükség ismétlésre.

Az ellenőrzéskor a tanár a diákok tudásának és képességeinek szintjét állapítja meg. Attól függően, hogy mikor történik, az ellenőrzésnek három funkciója van:

megállapítja az előzetes tudást (egy-egy anyag vagy témakör előtt),
megállapítja az új ismeretek, képességek elsajátításának mértékét (folyamatosan az új anyag tárgyalása közben),
megállapítja az átfogó tudást (egy témakör vagy más kerek egység végén).

A diákokkal a tanév elején közölni kell, mit és hogyan értékelünk, és ismertetni kell velük az egyes osztályzatok kritériumait.

Magyar nyelv

Az ellenőrzést a nyelvtanulásban a standard tevékenységek és tartalmak körében végezzük. A külső értékelést a szakmai érettségi vizsga jelenti, a belsőt viszont:

részlegesen az egyes kommunikációs képességeknek az állandó ellenőrzése-értékelése és a megbeszélt nyelvészeti szakkifejezések leírása és magyarázata,
egészében pedig a komplexebb tevékenységek és az átfogóbb tartalmak ellenőrizendők (nevezetesen az összetettebb szóbeli szereplések, a különféle szövegfajták alkotása, a nem művészi szövegek elemzésében való jártasság, illetőleg a nem művészi és a művészi szövegeknek az összehasonlító értékelése).

Irodalom

Az irodalomtanítás folyamán a standard tevékenységek, a törzsanyag és a kiegészítő/választható tartalmak körében ellenőrzünk. A külső értékelést a szakmai érettségi vizsga jelenti.

A belső ellenőrzés és értékelés feladatai:

az egyes diákok és az osztály tudásszintjének megállapítása,
a diákok előadó, lényegkiemelő és egyéb készségének, képességének fejlesztése, valamint önállóságuk, találékonyságuk, helyzetfelmérő képességük, rendszeres tanulási lendületük fenntartása.

A belső ellenőrzés formái:

az írásbeli házi feladat ellenőrzése (mindig tervszerűnek kell lennie),
szóbeli ellenőrzés – egyik változata a kollektív ellenőrzés,
írásbeli ellenőrzés (feladatlapok, tesztek, iskolai és házi dolgozatok – műértelmező készséget, irodalmi műveltséget mérnek fel).

Nagyon fontos a szóbeli ellenőrzés, hiszen a tételkifejtés, az előadás, általában a beszéd gyakorlását jelenti, s a tanár ezáltal is tudja diákjai beszédkultúráját fejleszteni, szép magyar beszédre nevelni őket. Az irodalomértés, a befogadás szempontjából nem az írásbeli ellenőrzéskor követelt tényszerű tudás a döntő, hanem az, hogy pl. mit tud a diák kezdeni egy művészi szöveggel. A témazáró írásbeli felmérőkben csak a legátfogóbb ismereteknek van helyük. A szóbeli ellenőrzésnek tehát rendszeressé kell válnia.

A tanév során a következő szóbeli tevékenységet értékeljük:

monologikus vagy dialogikus nem művészi szöveg alkotása,
olvasott művészi szöveg értelmezése (tartalom, jellemzés, egyéb…)
vers vagy prózai, ill. drámarészlet kifejező előadása.

A tanév során a következő írásbeli tevékenységet értékeljük:

hallott nem művészi szöveg értése,
olvasott nem művészi szöveg értése, nyelvhasználati ismereteket, helyesírási és nyelvhelyességi képességeket mérő feladatokkal,
nem művészi szöveg alkotása írásban,
fogalmazás írása (értekező, elemző-értékelő fogalmazás, elbeszélő, leíró, élménybeszámoló, tartalomismertetés, jellemzés, kreatív jellegű írás).

7. ZNANJA, KI JIH MORAJO IMETI IZVAJALCI PREDMETA

V programih srednjih šol lahko uči madžarščino, kdor je končal program za pridobitev visokošolske izobrazbe in je pridobil strokovni naziv profesor madžarskega jezika in izpolnjuje druge pogoje, ki jih predpisuje Zakon o posebnih pravicah italijanske in madžarske narodnosti na področju vzgoje in izobraževanja (UL 35/2001).