MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Szakközépiskolai programok és technikumok

Kétnyelvű középiskola

490 óra

Katalog znanja je določil SSRSSI na 44. seji 5.7.2001.

A tantervet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa a 2001. április 19-i 24. ülésén hagyta jóvá, 5-ös számú határozat.

 

 

TARTALOM:

1. A tantárgy meghatározása

2. A tant árgy követelményei

2.1. Általános célok

2.1.1. Magyar nyelv - Funkcionális és oktatási célok

3. Funkcionális célok

3.1. Szövegértés és szövegalkotás

3.2. Nyelvismeret és nyelvhasználat

4. Oktatási célok

4.1. Nyelvi és nyelvtani ismeretek

4.2. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

5. Funkcionális célok

5.1. Szövegértés és szövegalkotás

6. Nyelvismeret és nyelvhasználat   

7. Oktatási célok

8. Mödszertani útmutatö és tantárgyi koncentraciö

9. Az ellenőrzés és értékelés kötelező módjai

 

1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

            A Magyar nyelv és irodalom általánosan képző, alapvető tantárgy, amelynek szerteágazó funkcionális, oktatási és nevelési feladatai vannak. Egyrészt az anyanyelvi kultúrát mélyíti, másrészt az irodalmi műveltséget szélesíti.

            Kialakítja a diákokban az anyanyelven való megértést és kifejezést, kifejleszti a szöveghallás, a beszédértés, a szövegértő olvasás, az értelmes, helyes és szép magyar beszéd és írás, illetve a helyesírás készségét és képességét. Elsajátíttatja a különböző beszédhelyzetekben folyó kulturált szó- és írásbeli kommunikációt. Gazdagítja magukról és a világról megszerzett ismereteik kifejezésének lehetőségét, a különböző korok és esztétikai irányzatok magyar nyelvű  művészetének átélt és kritikus értékelését.

            Alakítja kulturális szemléletüket, formálja különböző etikai, esztétikai és morális értékítéletüket, öntudatukat. Felkészít a kommunikációs helyzeteknek megfelelő nyelvi magatartásra, árnyalt önkifejezésre (párbeszédes és monologikus beszéd- és írásművek alkotására, szövegek értékelésére, szakszerű kifejezések használatára, művészi és nem művészi szövegek elemzésére és alkotására), de fejleszti a logikus gondolkodás, az önálló tanulás és önművelés képességét is. Fontos feladata továbbá az irodalomolvasás megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

            Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget. Tudatosítja a  magyar anyanyelv különleges helyzetét, azt, hogy a Szlovén Köztársaság kétnyelvű területein a magyar a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a kétnyelvű Muravidéken élő magyaroknak anyanyelve, a Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve, egyike a világ mai fejlett, nagy múltú nyelveinek.

A tantárgy óraszáma összesen 490 óra, ebből az I. és II. osztályban évi 140 (heti 4 óra), a 3. és 4. osztályban pedig évi 105 (heti 3 óra). Irodalom- és nyelvtanításr az éves óraszám 50-50%-a jut. Az irodalomórák kb. 60 %-át a törzsanyag tárgyalására, begyakorlására és ellenőrzésére szánjuk, a maradék 40 %-ban a kiegészítő anyaggal foglalkozunk. Negyedik osztályban legalább 15 órában ajánljuk a  szakmai érettségire való felkészítést.

2. A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI

2.1. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1. A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki magyar anyanyelvük iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja.

2. A diákokban tudatosodik magyar anyanyelvük különleges helyzete, az, hogy az anyanyelv a nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és irodalmi műveltségnek is az alapja.

3. A diákokban tudatosodik, hogy a magyar nyelvnek is éppoly fejlett nyelvi rendszere és kimeríthetetlenül gazdag kifejezéskészlete van, mint bármely  más élő nyelvnek.

4. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.

5. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket, a szó- és írásbeli önkifejezés szabályait, műfajait, a körülményeknek és a mindenkori szituációnak megfelelő kulturált nyelvi magatartást; különféle nyelvi tevékenységekkel sikeresen oldják meg az egyes élethelyzeteket, ezzel is erősítve öntudatukat, illetve mások véleményének tiszteletben tartását.

6. A diákok gondolkodva és kritikusan fogják fel (hallgatják meg/olvassák el), majd alkotják meg (mondják/írják) a különféle művészi és nem művészi szövegeket, s belőlük nemcsak információkat szereznek, megismerve saját kultúrájukat és más, idegen kultúrákat, hanem fejlesztik logikus gondolkodási, következtető és indoklási képességüket, gazdagítják személyes és szakmai életüket. Elsajátítják és igényesen használják szakterületük nyelvét.

7. A diákok kritikusan viszonyulnak maguk és mások szövegeihez, különösen a média- és propagandaanyagokat vetik össze különböző szempontokból saját szövegeikkel, felismerve az esetleges manipulációt is.

8. A diákok felismerik a magyar nyelv rendszerének törvényszerűségeit, megismerik azok jelentőségét, s tudatosan építik be őket saját szövegeikbe.

9. A diákok az irodalomtanítás során művelt és érdeklődő olvasókká válnak. Az irodalmi alkotások megismerésével kialakulnak bennük azok az ismeretek, készségek, képességek, esztétikai érzékenység, amelyek az írásművek önálló megértését, értékelését s az így szerzett tapasztalatoknak a maguk egyéni életébe való bevonását lehetővé teszik.

10. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerkednek az irodalomelmélet alapjaival, a magyar és a világirodalom történetével, illetve a történelemből, a művészettörténetből, a filozófiából stb. szükséges ismeretekkel, mindazzal, ami elengedhetetlen az irodalmi fogalmak megértéséhez.

11. A diákok a kritikus és alkotó irodalomolvasás képességét írással, az értelmező hangos olvasással és a szépirodalmi művek igényes tolmácsolásával fejlesztik.

12 A diákok irodalom iránti befogadói érzékenységüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik (szavalóversenyek, kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi folyóiratokkal való ismerkedés, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).

13. A diákok kritikusan ítélik meg ismert műveknek és azok (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációinak különbségeit.

14. Az irodalmi művek olvasása és értelmezése révén fejlesztik értékrendjüket, valamint tudatosodik bennük a nemzeti és egyetemes kultúrához való tartozás.

2.1.1. Magyar nyelv - Funkcionális és oktatási célok

3. FUNKCIONÁLIS CÉLOK

3.1. Szövegértés és szövegalkotás

1.1. A dialogikus kommunikációs képességek fejlesztése

1.1.1. A diákok szóbeli párbeszédes szövegeket hallgatnak/néznek meg.

1.1.2. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket szóban.

1.1.3. A diákok párbeszédes szövegeket olvasnak.

1.1.4. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket írásban.

1.2. A monologikus kommunikációs képességek fejlesztése

1.2.1. A diákok monologikus szövegeket hallgatnak/néznek meg.

1.2.2. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket szóban.

1.2.3. A diákok igényesebb monologikus szövegeket olvasnak.

1.2.4. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket írásban.

3.2. Nyelvismeret és nyelvhasználat

3.2.1  A szókincs gazdagítása (beleértve a szakterminológiát is), illetve a pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességek fejlesztése

3.2.2 A nyelvi környezetnek, illetve a magyar nyelv szerepének és helyzetének megismerése

4. OKTATÁSI CÉLOK

4.1. Nyelvi és nyelvtani ismeretek

1.1 A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelv fejlődésének főbb állomásait.

1.2 A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelv rendszerének legjellemzőbb vonásait.

1.3 A diákok használják az alapvető nyelvészeti kifejezéseket, a legjelentősebb szakmai fogalmakat pedig  értelmezik is.

4.2. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

5. FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. Szövegértés és szövegalkotás

1.1. A dialogikus kommunikációs képességek fejlesztése

1.1.1. A diákok szóbeli párbeszédes szövegeket hallgatnak/néznek meg, illetőleg elemzik őket.

I.

II.

III.

IV.
  • interjú

     

    		•
  • interjú

  • vita

    		•
  • riport

  • vita

    		•
  • riport

  • kerekasztal-beszélgetés

    		•

    A meghallgatás/megnézés előtt:

  • érdeklődést keltenek a beszélgetés témája és műfaja iránt.

    A meghallgatás/megnézés közben:

  • feljegyzik a lényeges adatokat (pl. vázlatpontok szerint), majd gondolatilag elrendezik őket (pl. vázlat formájában).

       A meghallgatás után:

    a) beszámolnak a hallottakról/látottakról – a beszélőkről, a beszélgetés idejéről, helyéről és témájáról (témáiról), összefoglalják az alapgondolatokat  és a beszélgetés lényegét;

    b) kifejezik benyomásaikat,  állásfoglalásukat, illetve értékelik a beszélgetést, véleményüket indokolják;

    c) megmondják, tájékoztató, értékelő, meggyőző, illetve köznapi vagy közéleti (hivatalos) volt-e a szöveg, véleményüket megindokolják.

    Az újrahallgatás után:

  • elemzik és értékelik a megnyilatkozás körülményeit (a beszélgetés vezetésének módját és a beszélők viszonyulását, a nem nyelvi közleményeket és az érzelmi állapotot, a személyek közti érzelmi viszonyt), illetve a beszélők válaszainak adekvátságát, érthetőségét és nyelvi helyességét.

    		•

    1.1.2. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket szóban.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • interjú

     

    		•
  • interjú

  • vita

    		•
  • riport

  • vita

    		•
  • riport

  • kerekasztal-beszélgetés

    		•

    A diákok – előzetes felkészülés alapján – maguk folytatnak hasonló beszélgetéseket (próbára téve magukat a kérdező, a felelő, a vitavezető és a vitapartner szerepében egyaránt).

    A diákok gyakorolják a köznapi és közéleti (hivatalos) helyzetekben való megnyilatkozást (közvetlen, személyes beszélgetést kezdeményeznek, illetőleg reagálnak a másik személy megnyilatkozására).

    A diákok megfigyelik
  • a kommunikálók empátiakészségét, a testbeszéd szerepét stb.

    		•
  • a nem-verbális kommunikáció eszközeit: tekintet, arcjáték, gesztus, testtartás stb.

    		•
  • a beszéd- és írásművek műfaji eltéréseit, a beszélő és a hallgató lelki tényezőit, a stílusrétegek közti különbségeket.

    		•
  • a beszéd- és írásművek műfaji különbségeit, illetve a beszédpartnereknek a kommunikáció során tanúsított magatartását.

    		•

    1.1.3. A diákok párbeszédes szövegeket olvasnak és elemeznek.

    I.

    II.

    III.

    IV.

    - interjú

    - interjú
  • riport
  • riport

    • Az olvasás előtt:

  • felelevenítik a tájékoztató és értékelő-meggyőző párbeszédes szövegekkel kapcsolatos előismereteiket (téma, előadásmód, kommunikációs körülmények).

    Az olvasás közben:

  • aláhúzzák/kigyűjtik maguknak a lényeges adatokat.

       Az olvasás után:

    a) felidézik a feladót és a címzettet, kettejük társadalmi és érzelmi viszonyát, megállapításaikat indokolják;

    b) elgondolkoznak a szövegnek a címzettre gyakorlandó kívánatos hatásán, illetve megítélik a tényleges hatást; véleményüket megindokolják;

    c) felidézik a szöveg lényeges adatait;

    d) aláhúzzák a szövegfajtára jellemző nyelvi jeleket, illetve meghatározzák a szövegfajta tipikus sajátságait; szövegelemzéssel meggyőződnek a szövegtípus felépítéséről és külső megformáltságáról is;

    e) értékelik a szöveg funkciójának és formájának adekvátságát és hatékonyságát; ha lehet, nyelvileg kijavítják a szöveget, javításaikat pedig megindokolják.

    		•

    1.1.4. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket írásban (számítógépre is írhatják őket).

    1.2. A monologikus kommunikációs képességek fejlesztése

    1.2.1. A diákok monologikus szövegeket hallgatnak/néznek meg, illetőleg elemzik őket.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • rádió/TV-hír

  • reklám

  • rádió/TV-hír

  • alkalmi beszéd

    		•
  • rádió/TV-hír

  • ünnepi beszéd

  • ismeretterjesztő előadás
    		•
  • ünnepi beszéd

  • ismeretterjesztő előadás

    		•

    A meghallgatás/megnézés előtt:

  • érdeklődést keltenek a beszélgetés témája és műfaja iránt.

    A meghallgatás/megnézés közben:

  • feljegyzik a tényleges adatokat (pl. pontok szerint), majd gondolatilag elrendezik őket (pl.  vázlat formájában).

       A meghallgatás után:

    a) beszámolnak a beszélőről, a beszélés idejéről, helyéről és témájáról (témáiról), összefoglalják az alapgondolatokat és a beszéd lényegét;

    b) kifejezik élményeiket és a hallottakkal kapcsolatos állásfoglalásukat, illetve értékelik a beszéd realitását és érdekességét, véleményüket megindokolják;

    c) megmondják, tájékoztató, értékelő, meggyőző, illetve köznapi vagy közéleti (hivatalos) volt-e a szöveg, véleményüket megindokolják.

    Az újrahallgatás után:

  • elemzik és értékelik a beszédmódot (pl. a kiejtést, a metakommunikációt), elemzik és értékelik a beszédszereplés adekvátságát, érthetőségét és nyelvi helyességét.

    		•

    1.2.2. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket szóban  (előre előkészített témából).

    I.

    II.

    III.

    IV.
  •   kiselőadás

  • beszámoló

  • útmutatás

  • felvilágosítás

  •   kiselőadás

  • üzenet

  • környezetleírás

  • alkalmi beszéd (gratuláció, jókívánság, részvétnyilvánítás, bejelentés, panasz)

     

    		•
  •   kiselőadás

  • ünnepi beszéd

  • megemlékezés

  • méltatás

  • köszöntő

    		•
  • kiselőadás

  • felszólalás

  • hozzászólás

  • tájékoztatás

     

    		•

    A szereplés előtt:

  •   adatokat gyűjtenek a beszédtémáról (figyelembe véve a címzettet és az időkeretet), illetőleg gondolatilag besorolják azokat a bevezetésbe, a tárgyalásba és a befejezésbe.

    A szereplés kezdetén:

  • megmondják a témát, és felsorolják azokat a forrásokat, amelyekből adatokat merítettek; aztán kifejtik a témát, s közben tiszteletben tartják az adekvátság, az érthetőség és a nyelvi helyesség elvét (ügyelnek a kiejtésre és az intonációra is).

    A szóbeli szereplés végén:

  • összefoglalják állításaikat, új kérdéseket tesznek fel, vitára serkentik a hallgatókat stb., szükség esetén leadják a beszédszereplés írásos tervezetét.

    A szereplés után:

  • a hallgatóság értékeli a beszédszereplést, a bemutató pedig megvédi szereplését (beszédmódját is).

    		•

    1.2.3. A diákok igényesebb monologikus szövegeket olvasnak és elemeznek.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • állatok, növények, tárgyak leírása

  • tájleírás, útleírás

  • személyek bemutatása

  • munkafolyamat leírása

  • lexikon szócikk

  • tudományos ismeretterjesztő cikk

  • újsághirdetés

  • újsághír és tudósítás

  • útleírás

  • életrajz

  • jegyzőkönyv                 

     

    		•
  • értékelés/kritika

  • kommentár

  • esszé

  • gazdasági szöveg

  • propagandaanyag

  • értekezés

  • használati utasítás

    		•
  • esszé

  • tudományos cikk

  • alapszabályzat, törvény

  • hivatalos határozat vagy 

      szerződés

  • politikai szöveg

  • propagandaanyag

    		•

    Olvasás előtt:

  • felelevenítik ismereteiket a szóban forgó műfajról és a szöveg témájáról.

    Olvasás közben:

  • különböző olvasási stratégiákat alkalmaznak (lassú/pontos olvasás, áttekintő/gyors olvasás), illetve aláhúzzák/kigyűjtik maguknak a kulcsszavakat és a lényeges adatokat.

  • kiírják azokat, és értelmileg elrendezik őket (pl. egy gondolati vázlat/vázlatpontok formájában);

  • az adatok elrendezésében, ill. pótlólagos adatok keresésében szótárt, lexikont, enciklopédiát, atlaszt, tankönyvet stb. használnak.

    Olvasás után:

    a) felidézik a szöveg alkotóját, címzettjét és témáját; visszaadják/összefoglalják a tartalmat, idézik a szerző szavait;

    b) eligazodnak meghatározott tények, adatok között, összefüggéseket keresnek bennük;

    c) megfigyelik a szöveg grafikai megformálását és szavakba foglalják nem-verbális részeit (pl. grafikont, táblázatot, térképet stb.);

    d) kifejezik élményeiket és az olvasottakkal kapcsolatos állásfoglalásukat, illetve értékelik a szöveg realitását és érdekességét, véleményüket indokolják;

    e) elgondolkoznak azon, milyen hatást kívánt gyakorolni a szöveg a címzettre, illetve megbecsülik a tényleges hatást.

    Az újraolvasás után

    a) tagolják a szöveg nyelvi szerkezetét (bevezetés, tárgyalás, befejezés);

    b) megállapítják

    		•
  • műfaját,
  • funkcióját,
  • műfaját és funkcióját,
  • uralkodó stilisztikai jegyeit.

    • c) meghatározzák a szövegben/a részletben a helyesírási, nyelvhelyességi szempontból problematikus szavakat, kifejezéseket, s szükség esetén javítják őket;

    d) az olvasott szövegben tanulmányozzák a tanult grammatikai kategóriák nyelvi szerepét:

  • egyszerű, összetett és képzett szavak; toldalékos és toldalék nélküli szavak; szinonimák, hagutánzás; szófajkategóriák, frazeológiai egységek, szakszók;

    		•
  • mondatfajták, verbális és nominális stílus, a költői jelző, mondatfonetikai eszközök, nyomatékos és nyomatéktalan mondat, a kohézió főbb eszközei;

    		•
  • sílusértékét, a stílusjegyeket, s ezek alapján meghatározzák a műfaji jellemzőket;

    		•
  • változásának néhány jelenségét egy-két nyelvemlékben.

    		•

    e) kiválasztott mondatoknak megállapítják:
     
  • a mondatok egymáshoz kapcsolódását,

  • anaforikus és kataforikus viszonyaikat.

    		•     

    f) összhasonlítják a nem művészi szöveget a művészivel, illetve felismerik a nem művészi és a művészi szöveg jellemző vonásait, különbségeit;

    Legvégül:

  • értékelik a szöveg adekvátságát, közérthetőségét és nyelvi helyességét; kijavítják a szövegben, ami helytelen, érthetetlen, meg nem felelő, illetve megindokolják javításaikat.

    		•

    1.2.4. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket írásban:

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • Személyleírás, jellemzés

  • levél, távirat

  • élménybeszámoló

  • hír

  • tudósítás

  • könyvismertetés

     

    		•
  • levél, távirat

  • hirdetés

  • tudósítás

  • önéletrajz

  • kérvény

  • emlékeztető

     

    		•
  • hirdetés

  • értesítés

  • elismervény

  • meghívó

  • hivatalos levél

  • kérvény

  • pályázat

  • jegyzőkönyv

    		•
  • hirdetés

  • önéletrajz

  • kérvény

  • jegyzőkönyv

  • pályázat

  • értesítés

  • adásvételi szerződés

     

    		•

    6. Nyelvismeret és nyelvhasználat

    6.1. A szókincs gazdagítása, illetve a pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességek fejlesztése.

    6.1.1.A diákok gazdagítják szókincsüket.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • Gyűjtik a rokon- és ellentétes értelmű szavakat, kifejezéseket,

  • összegyűjtik szavak fölé-, mellé- és alárendeltjeit, azaz szócsaládok tagjait,

  • alkotnak konkrét tövekből képzett- és összetett szavakat, vagyis szócsaládokat hoznak létre,

  • meghatározzák szakszók, idegen szók, ismeretlen szavak, állandósult szókapcsolatok jelentését szótárral vagy szótár nélkül,

  • felsorolják egy-egy szó mennél több jelentését, illetőleg meghatározzák egy-egy szövegbeli szó szótári és konkrét (kontextuális) jelentését,

  • megkeresik idegen szavak magyar megfelelőit, mérlegelik az idegen szó szükségességét vagy helyettesíthetőségét,

  • helyettesítenek szólásokat szabad szókapcsolatokkal, illetőleg szabad szókapcsolatokat kötöttekkel,

  • megkeresik többjelentésű szavak adekvát szövegkörnyezeteit.

    		•

    6.1.2. A diákok gyakorolják a magán- és a közéleti (hivatalos) kommunikációs helyzeteket.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • Felismerik a közlés értelmi, érzelmi és akarati funkcióit; információ és kommunikáció különbségét; az állati és az emberi kommunikáció különbségeit; mimika és gesztikuláció szerepét;

    		•
  • gyakorolják saját álláspontjuk kifejtését, megvédését, a beszédhelyzethez, a szituációhoz és a témához való rugalmas alkalmazkodást;

    		•
  • gyakorolják a személyes érintettség és a tárgyilagosság különbségének érzékeltetését, a beszédhelyzethez, a szituációhoz és a témához való rugalmas alkalmazkodást, a szóhasználat, az intonáció és a gesztusok együttes alkalmazását;

    		•
  • megvalósítják önállóan a különböző kommunikációs technikákat (pl. érvek felkutatása, rendszerezése, ellenérvek számbavétele, érvek, ellenérvek meggyőző előadása, a beszédhelyzet és az álláspontok érzékeltetése, tárgyszerű hangvétel szóban és írásban.

    		•

    6.1.3. A diákok felismerik és nyelvileg kifejezik a cselekvések, történések logikai viszonyait.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • Felismerik az ok-okozati, az előzmény–következmény, az egy-, az elő- és az utóidejűségi, az alá-fölé-, a hozzá- és a mellérendeltségi, a tér- és időbeli viszonyokat, a kapcsolat, az ellentét, a választás, a következtetés, a magyarázat, továbbá a feltételesség, a hasonlítás, a megengedés és a következményesség kategóriáit és nyelvi eszközeit, illetőleg maguk is kifejezik ezeket.

    		•

    6.1.4. A diákok gyakorolják a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási tudnivalókat.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • Megismerik helyesírásunk alapelveit; betűíró, hangjelölő rendszerét; értelemtükröztető szerepét;

  • megismerik beszéd és írás különbségeit,

  • gyakorolják a helyes hangképzést, ügyelnek az időtartamra, a hangkapcsolatok kiejtési törvényeire, kerülik a betűejtést,

  • gyakorolják a hangtörvények helyesírási tudnivalóit,

  • gyakorolják a szótagolást, az elválasztást és a betűrendet,

  •   tudatosan kerülik a nákozást és a suksükölést, a terpeszkedő kifejezéseket, a szokik ige jelen idejű alakjait, a létige és a határozói igenév szokatlan kapcsolatát,

  • tudatosan váltogatják az igeidőket, nem cserélik tőszámnévre a sorszámneveket,

  • nem hagyják el a névelőket, nem cserélik fel az igekötőket,

  • változatosan élnek az igékkel, a melléknevekkel és a határozószókkal, a fokozással és a toldalékolással,

  • ügyelnek az igealakok, a köz- és tulajdonnevek (személy-, földrajzi nevek, címek), a számok, a keltezés helyesírására

  • ügyelnek a képzett és az összetett szavak helyes írásmódjára.

    		•
  • Nem cserélik -nál, -nél ragra a magyarban szokásosabb belső ragokat, többes számra az egyes számban szokásos főneveket

  • megismerik a mondatfajták kifejező erejét,

  • tudatosan váltogatják a mondatfajtákat,

  • elsajátítják a helyes hagsúlyozás és intonáció módját, a szórend, a szünet és a ritmus szerepét,

  • használnak teljes és kihagyásos mondatokat, egyeztetik az alanyt és az állítmányt, megtalálják a magyarban helyes vonzatokat,

  • megtanulják a központozást és a párbeszédek, idézetek helyesírását, illetve a vázlatok, forrásjegyzékek helyes írásmódját.

    		•
  • Felismerik és alkalmazzák az egyéni stílus megkülönböztető jegyeit, alakzatokat, szóképeket,

  • kerülik a terjengősséget, a képzavarokat, a fölösleges idegen szavakat, a túlzsúfolt mondatokat,

  • ügyelnek a szöveg szerkezeti tagolására.

    		•
  • Érvényesítik a kifejező, szép olvasás, felolvasás elemeit,

  • törekszenek a szöveg szerkezeti tagolására,

  • értékelik a mai magyar nyelv új jelenségeit, javítják és gyakorolják azokat.

    		•

    6.2. A nyelvi környezetnek, illetve a magyar nyelv szerepének és helyzetének megismerése.

    I.

    II.

    III.

    IV.
  • Megismerik a nyelv változatait,

  • felismerik a nyelvi norma, a nyelvszokás lényegét,

  • megismerik a magyar nyelv helyét, szerepét az államhatárokon belül és kívül,

  • tudatosítják a magyar nyelv gazdagságát,

  • felismerik a szókészlet elemeit, az állandósult szókapcsolatokat, az ige- és a névszóragozás eseteit, az igekötőket, a névutókat, az igeneveket,

  • felismerik a magyarnak  mint anyanyelvnek, mint környezetnyelvnek és mint idegen nyelvnek a helyét, szerepét a mindennapi kommunikációban,

  • tudatosítják, hogy a nyelv rendszer, párhuzamokat vonnak a magyar, a szlovén és a tanult idegen nyelv rendszere, kifejezőeszközei között, rámutatnak szembetűnő interferencia-jelen-ségekre,

    		•
  • megismerik a stílusnemeket, stílusfajtákat és a stílusárnyalatok gazdagságát,

  • kiteljesedik a nyelv rendszer-jellege, tudatosodik, hogy a nyelv funkcionáló rendszer,

  • tudatosodik, hogy funkciójában minden nyelv egyenrangú, egyforma értékű, párhuzamokat vonnak a magyar, a szlovén és a tanult idegen nyelv kifejezőeszközei között,

  • tudatosodik, hogy mondatokban beszélünk, de szövegekben gondolkodunk,

    		•
  • megismerik a magyar nyelv helyét a világ nyelvei és a rokon nyelvek között

  • tudatosítják, hogy minden nyelv társadalmi és történeti termék, múltja, fejlődéstörténete van, változatokban él, szövegekben funkcionál, rokoni kapcsolatokkal, nyelvemlékekkel rendelkezik, gondozása elemi kötelesség,

  • különbséget tesznek államnyelv és hivatalos nyelv között, felsorolják a szomszédos országokban beszélt államnyelveket, illetve hivatalos nyelveket,

  • megismerik a mai magyar nyelv állapotát, új jelenségeit és a nyelvművelés teendőit.

    		•

    7. OKTATÁSI CÉLOK

    1. Nyelvi és nyelvtani ismeretek

    1.1. Fogalmak

    I.

    II.

    III.

    IV.

    jel, jelrendszer, nyelvi jel, szótári szó, szóelem, hang, nyelvtan, közlésfolyamat, a közlésfolyamat funkciói, a verbális és nem verbális kommunikáció; nyelvváltozatok, anyanyelv, idegen nyelv, környezetnyelv, többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség,  kettősnyelvűség; kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés; hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, szótag, jóhangzás, rosszhangzás; szókészlet, szókincs, jövevényszó, idegen szó; állandósult kifejezés, szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás; szótő, képző, jel, rag, egyalakú, többalakú toldalék; szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó; egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szavak, szinonimák, ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, határozószó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, módosítószó, indulatszó, igeragozás, alanyi ragozás, tárgyas ragozás, névszóragozás

    mondat, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó, szószerkezet, hozzárendelő, alárendelő, mellérendelő szószerkezet, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző; egyszerű mondat, összetett mondat, tőmondat, bővített mondat, állító mondat, tagadó mondat, alárendelő összett mondat, mellérendelő összetett mondat; hangsúly, hanglejtés, szünet; megszerkesztettség, beszerkesztettség, szövegösszefüggés, szituáció, szöveg, szövegkohézió, bekezdés, tételmondat, téma, réma; elemző-meggyőző szövegfajták, iskolai közlésfajták; írott szöveg, beszélt nyelvi szöveg

     

     beszédfajták, beszédhelyzet; szövegtípus, stílus, költői kép, képszerűség, alakzatok, egyéni stílus, korstílus, stílusréteg, stílusárnyalat, szépirodalmi stílus, társalgási stílus, tudományos-szakmai stílus, publicisztikai stílus, közéleti írásbeliség és szóbeliség; retorika, beszédmű, szónoki és előadói műfajok; ismeretterjesztő előadás, tárgyalás, tömegtájékoztatás, média,

     

    nyelvrokonság, nyelvcsalád, őshaza, alapnyelv, alapnyelvi szó, jövevényszó, idegen szó, nyelvújítás, nyelvemlék, előmagyar, ősmagyar kor, ómagyar kor, középmagyar és újmagyar kor, nyelvi változás, nyelvi változatok, nyelvjárások, szak-, csoport és rétegnyelvek, standard, norma, nyelvművelés.

    1.2. Tanítási tartalom

    I.

    II.

    III.

    IV.

    1.   A kommunikáció alapkérdései (kb. 8 óra)

  • a nyelv mint a kommunikáció eszköze

  • a nyelv mint jel- és szabályrendszer

  • a közlésfolyamat és funkciói

  • az állati és emberi kommunikáció

  • a verbális és a  nem-verbális kommunikáció

  • a művészi és a nem művészi (mindennapi) kommunikáció

  • a nyelv változékonysága és rétegződése

    2. A magyar helyesírás alapelvei

    (kb. 3 óra)

    3. A magyar nyelv hangállománya (kb. 5 óra)

  • magán- és mássalhangzók

  • a beszédhangok kapcsolódásának helyesírási és kiejtési tudnivalói

  • a szótagolás és a betűrend

    4. A szókészlet (kb. 14 óra)

  • fogalma, rétegződése, tagolódása

    a szó- és kifejezéskészlet egységei

  • szótárismeret és –használat

  • egyszerű szó, összetett szó, képzett szó

  • alak és jelentés viszonya, jelentésváltozás

  • rokon értelmű szavak

    5. A szófajok (kb. 20 óra)

  • igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók

  • kétarcú jelenségek a szófajok körében

  • az ige jelezése és ragozása

  • a névszó jelezése és ragozása

    		•

    1. A mondat (kb. 25 óra)

  • mondatfajták

  • szintagmák

  • az alanyi-állítmányi szintagma

  • mondatrészek

     - alá- és mellérendelő összetett     

     mondatok

    2. A szöveg (kb. 25 óra)

  • fogalma, szerepe

  • címe, szerkezete

  • a kohézió és fajtái

  • a mondat aktuális tagolása

  • a szöveg meghangosítása: felolvasás, versmondás, élőbeszéd,

    a hangsúly, szünet, hanglejtés a szórendi viszonyok, illetőleg a mondat helyesírási kérdései

  • szövegfajták, szövegtípusok

     

    		•

    1.   A stílus (kb. 22 óra)

  • stilisztikai alapfogalmak

  • szövegtípusok

  • a szépirodalmi stílus (költői kép, képszerűség, alakzatok, egyéni stílus, korstílus)

  • stílusrétegek (különös tekintettel a tudományos-szakmai stílusra)

  • a tudományos-szakmai stílus elemzése

  • a szakmai írás- és szóbeliség (szövegalkotás)

  • a társalgási és a publicisztikai stílus

    2. A retorika (kb. 13 óra)

  • a beszédmű

  • a mondanivaló elrendezése

  • a befogadás lélektana

  • szónoki és előadói műfajok (ismeretterjesztő előadás, tárgyalási technikák)

  • napjaink kommunikációs problémái és a média

    		•

    1. Nyelvünk élete (kb. 23 óra)

  • A nyelv mint változó rendszer.

  • A nyelvrokonság és bizonyítékai.

  • A finnugor rokonság és a délibábos nyelvrokonítás.

  • A magyar nyelv fejlődésének főbb szakaszai és egy-egy nyelvemléke: őshaza, ómagyar kor, nyelvújítás, nyelvemlékek, egységesülés, az anyanyelv gondozása.

  • A magyarság érintkezése más népekkel

    2. A mai magyar nyelv (kb. 12 óra)

  • Nyelvünk táji rétegződése és társadalmi tagolódása

  • A mai magyar nyelv jellemzői

  • A köznyelvi norma

  • Az új nyelvi jelenségek és a nyelvművelés

  • A magyar nyelv helye Európában és a világban

    		•

    1.2.2. Irodalom - Funkcionális és oktatási célok

    A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

    1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése

    1.1. A diákok tanári irányítással, ill. önállóan kötelező és választható irodalmi szövegeket hallgatnak, olvasnak és értelmeznek (kifejezik élményeiket, értelmeznek , összehasonlítanak, besorolnak és értékelnek).

    2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásával

    2.1. A diákok szóban mutatnak be irodalmi szövegeket:

  • beszámolót készítenek,

  • szavalnak és prózai szövegeket adnak elő,

    2.2. A diákok írásbeli szövegeket alkotnak az iskolai irodalmi esszé elemeinek alkalmazásával.

    2.3. A diákok próbálkoznak a kreatív írással.

    B) OKTATÁSI CÉLOK

    1.   A diákok képesek önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti korszakok lényeges jellemzőit.

    2.   A diákok az irodalmi szövegek értelmezése során alkalmazzák irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteiket.

    3.   Bemutatják  és definiálják a törzsanyagban meghatározott irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat.

    4.   A diákok irodalmi és általános műveltségének elmélyítését szolgálják a tanulmányi kirándulások, a színházlátogatások és a kortárs magyar irodalmi és művelődési élettel való ismerkedések.

    1.2.2.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

    A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

    1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése

    I.

    II.

    III.

    IV.

    1.1. A diákok irodalmi szövegeket olvasnak/hallgatnak, beszélgetnek róluk, illetve  értelmezik őket:

    - szabadon választva a magyar és világirodalomból, a művészet funkcióinak és hatásának megismerésére

    - szemelvényeket az ókortól a barokkig terjedő magyar és világirodalomból

    - szabadon választható szövegeket

    - házi olvasmányokat

    - szemelvényeket a felvilágosodástól a romantikáig terjedő magyar és világirodalomból

    - szabadon választható szövegeket

    - házi olvasmányokat

    - szemelvényeket a realizmustól a 20.század eléjéig terjedő magyar és világirodalomból

    - szabadon választható szövegeket

    - házi olvasmányokat

    - szemelvényeket az avantgárdtól az újabb kori magyar és világirodalomig

    - szabadon választható szövegeket

    - a kijelölt érettségi témakör szövegeit

    1.1.1. A szöveg első, teljes olvasása általában bemutató olvasás (tanár, diák, felvétel) vagy ritkábban egyéni néma olvasás (alacsonyabb művészi igényű vagy tájékoztató jellegű szövegek).

    Túlnyomórészt bemutató olvasást hallgatnak meg (tanár, felvétel). Az első néma olvasás tanári irányítással történik.

    A diákok tanári utasítás alapján önállóan is bemutatnak irodalmi szövegeket, gyakorolva a kifejező olvasását.

    Az első néma olvasás önálló.

    1.1.2. A bemutató olvasás után a diákok megfogalmazzák az irodalmi művel kapcsolatos benyomásaikat, érzelmeiket, elképzeléseiket.

    1.1.3.   Az elmélyült újraolvasás után következik a műelemzés. Az élményt elmélyítő, a gondolati, erkölcsi, esztétikai

    következtetéseket lehetővé tevő elemző-értelmező tevékenység szempontjai:          

    összefüggések,  tagolódás felismerése, tartalom globális felfogása, tömörítés, értelmezések, lényegkiemelés, ok-okozati viszony felismerése, a megfigyelt jellemző megnevezése, összehasonlítása, besorolása.

    A bizonyításban, magyarázatban, érvelésben verbális és vizuális információkat gyűjtenek, rendszereznek, használnak fel.

    Bizonyító példákat fogalmaznak meg, önállóan véleményt alkotnak és nyilvánítanak.

    Fejlesztik a válogató olvasás képességét (előre- és visszatekintés a szövegben).

    Nagyobbrészt tanári irányítással megfigyelik és felfogják a művek alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők…).

    Nagyobbrészt tanári irányítással megnevezik és értelmezik a lényeges formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben.

    Részben önállóan megfigyelik és felfogják a művek alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők…).

    Részben önállóan megnevezik és értelmezik a lényeges formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben.

    Többnyire önállóan megfigyelik és felfogják a művek alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők...).

    Többnyire önállóan  megnevezik és értelmezik a formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben.

    Nagyobbrészt önállóan megfigyelik és felfogják a művek alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők...).

    Nagyobbrészt önállóan  megnevezik és értelmezik a formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben.

    Tájékozódnak az olvasott művek kontextusaiban – a téma hagyománya, változatai, adaptációja, más művészeti ágakban való megjelenítése.

    Felismerik és értelmezik szövegek kapcsolatát és különbségét – műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatok, biblikus, szépirodalmi hagyományra való utalások.

    Az olvasott művekben megjelenített téma, élethelyzet, motívum révén felismerik a kapcsolódási pontokat különböző világlátású, szemléletű művek között.

     

    Önállóan összehasonlítanak két művet megadott szempont szerint.

    Részben önállóan, részben tanári segítséggel  összehasonlítanak két vagy több irodalmi művet megadott szempontok szerint.

     

    Nagyobbrészt önállóan összehasonlítanak két vagy több irodalmi művet megadott szempontok szerint.

    Az elemzés során fokozatosan elsajátítják a megfelelő szakirodalomra való hivatkozást.

    1.1.4. A diákok feltárják és kifejezik az irodalmi szövegekben megjelenített erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket.

    Tanári irányítással az olvasott mű tágabb kontextusából

    ( pl. korszak, alkotói pálya, ismeretek) kiindulva érvelnek.

    Részben önállóan a szöveg egy-két szerkezeti jellemzőjével érvelnek.

    Nagyobbrészt önállóan az  olvasott mű tágabb kontextusából (korszak, alkotói pálya, ismeretek) kiindulva érvelnek.

    Nagyobbrészt önállóan a szöveg néhány szerkezeti jellemzőjével érvelnek.

    A diákok képesek különféle műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Felfogják és megkülönböztetik  a szó szerinti és a metaforikus jelentést.

    Tudatosodik bennük, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása.

    Belátják, hogy az irodalmi mű jelentése a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki.

    1.1.5. A diákok a házi olvasmány olvasásakor teljes egészében értelmezik a hosszabb terjedelmű irodalmi szövegeket.

     Az értelmezés az életkornak megfelelően mindig tartalmazza az élményszerű beszámolót és értékelést is.

    Olvasmánynaplót, cselekményvázlatot és jellemzést készítenek.

     

    Megadott szempontok szerint megfigyelik a szöveg egy lényeges jellemzőjét.

     

    Önállóan (kisebb tanári segítséggel) értelmezik a témával, motívumokkal és eszmei mondanivalóval kapcsolatosakat.

    Az értő olvasást a megfelelő szakirodalom alkalmazásával mélyítik el (pl. Matúra-sorozat). Részben önállóan más megfelelő szakirodalmat is keresnek, amelyre az elemzésükben is hivatkoznak.

    Utasítás alapján vagy önállóan összehasonlítják az olvasott művek lényeges összetevőit.

    1.1.6. A diákok a különböző médiák által feldolgozott irodalmi szövegeket megtekintve, meghallgatva, összehasonlítva és értékelve is elmélyítik befogadói képességüket. Fogékonyak lesznek a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására.

    2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok szó- és írásbeli szövegalkotásával

    2.1. Beszéd

    I.

    II.

    III.

    IV.

    2.1.1.  A diákok fejlesztik önkifejezési és együttműködési képességüket, például drámai játékokban.

    Évente legalább egy alkalommal szóban bemutatnak egy szabadon választott irodalmi szöveget, ügyelve az alábbiakra:
  •   olvasmányélményről beszélnek.

    		•
  • beszámolnak  az elolvasott könyvről ( cselekmény, szereplők, idő, tér, motívum, véleményalkotás).

    		•
  • beszámolnak és értékelik az elolvasott irodalmi művet.

    		•
  • összehasonlítanak és értékelnek két elolvasott művet.

    		•

    2.1.2. Memoriter

    Szövegemlékezetüket, felidéző és önkifejező képességüket, önbizalmukat versek, dráma- és prózarészletek kifejező tolmácsolásával fejlesztik. Megtanulnak kapcsolatot teremteni a hallgatósággal.

    Megértik az idézés szerepét, célját (meggyőzés, tájékoztatás, élményszerzés).

    A szeretetről (részlet)

    Elindultam szép hazámból…

    Halotti beszéd (részlet)

    J. Pannonius: Pannónia dicsérete

     

    Kölcsey: Himnusz

    Vörösmarty: Szózat

    Egy Petőfi-vers

    Egy Arany-vers

    Egy Ady-vers

    Egy Kosztolányi-vers

    Babits: Jónás könyve (részlet)

    Egy József Attila-vers

    Egy Radnóti-vers

    Egy lírai vers vagy egy próza-  vagy egy drámarészlet a kortárs magyar irodalomból

    2.2. A diákok írásbeli szövegeket alkotnak az iskolai irodalmi esszé elemeinek alkalmazásával

    I.

    II.

    III.

    IV.

    A diákok tájékozottan és meggyőzően írnak művészi szövegekről. Az adott művet leíró, értelmező tevékenységben alkalmazzák a fogalmakat, fogalomköröket. Bizonyítják, hogy képesek a logikus gondolkodásra, és annak megfogalmazására, az összefoglalás eljárásainak alkalmazására, adatok rendszerzésére, időrend követésére.

    Felismerik az információ értékét, jelentőségét. Alkalmazzák az információ-felhasználás néhány normáját és etikai vonatkozását. Önállóan alkalmazzák a megismert kifejezésmódokat.

    Képesek egyéni ízlésüket érvényre juttatni.

    Írnak:

    - élménybeszámoló fogalmazásokat, amelyeket irodalmi szövegek olvasása ihlet,

     

    - egyszerűbb írásbeli értelmezéseket – az olvasmányélmény adott szempontú magyarázata és indoklása ( pl. szereplők jellemzése, vezérmotívum, eszmei mondanivaló),

    - tartalmat, jellemzést, olvasnánynaplót,

     

    - értelmező esszé alapváltozatát- az élménybeszámolón kívül a szöveg egy adott szempontú elemzését foglalja magába,

     

    - értelmező esszét - az olvasmányélmény leírása, a szöveg elemzése és értékelése (az állítás kibontása érvek és ellenérvek felsorolásával, szintézis, megfelelő terminológia használata);

    - tartalmat,

    - szereplők jellemzését, tér, idő leírását,

     

    - egyszerűbb értekező esszét - két olvasott mű vagy részlet adott szempontú összehasonlítása,

     

    - értekező esszét - az olvasott művek több szempontú összehasonlítása (állítás, érvek, ellenérvek, szintézis, megfelelő terminológia használata),

  • beszámolót a kötelező olvasmányról.

    		•

     

    2.3. A kreatív írás

    I.

    II.

    III.

    IV.

     A diákok az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás gyakorlásával erősítik képzelőerejüket, önkifejezésüket, egyéni stílus kialakítására törekednek, s ezáltal erősödik önbizalmuk.

    Olvasmányélményeik alapján szövegeket egészítenek ki, írnak át különböző nézőpontból; stílus- és hangnemváltással, címet választanak, elbeszélést folytatnak, dramatizálásokat, novellisztikus önéletrajzot  írnak.

    B) OKTATÁSI CÉLOK

    I.

    II.

    III.

    IV.

    1. A diákok képesek önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti korszakok lényeges jellemzőit: önállóan tájékozódnak az irodalmi folyamatokban, a világ- és magyar irodalom történetében, ismerik a tanult korszakok legfontosabb jellemzőit és megkülönböztető jegyeit, a törzsanyagban szereplő szerzők és szövegek legfontosabb jellemzőit:

  • az ókortól a barokkig

  • a felvilágosodástól a romantikáig

  • a realizmustól a 20. sz. eleji irodalomig

  • az avantgárdtól az újabb kori irodalomig

    • 2. A diákok az irodalmi szövegek értelmezése során alkalmazzák az olvasott művek leírásához, elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges – a törzsanyagban meghatározott -  esztétikai, poétikai, történeti, stilisztikai fogalomkészletet /irodalomtörténeti ismereteiket: meghatározzák, melyik korszakhoz, illetve irányzathoz tartozik az adott szöveg.

     

    Ismereteik alapján összehasonlítják különböző korszakok, irányzatok vagy szerzők műveit.

    3. Irodalmi művek olvasásakor bemutatják  és definiálják azokat az irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat,

    amelyek a Tartalom c. rész második rovatában találhatók.

     

    4. A diákok irodalomelméleti ismereteik alapján adott szempontú összehasonlító elemzést végeznek. Képesek az olvasott művek közötti különböző kapcsolatok feltárására.

    5. A diákok legalább két tanulmányi kiránduláson és néhány színházlátogatás alkalmával ismerkednek a magyar kulturális értékekkel.

    6. A diákok ismerkednek a kortárs magyar irodalmi és művelődési élettel.


     

    1.2.2.2.   Tartalom

    Az óraszámok informatív jellegűek.

    I. osztály

    TÖRZSANYAG

    FOGALMAK, A MŰELEMZÉS SZEMPONTJAI

    KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK

    Irodalomelméleti ismeretek, bevezetés az irodalomtanításba (magyar és világirodalmi művek alapján)

    7 óra

     

    A művészet funkciói és hatása; alkotás és befogadás; jelentés és többletjelentés; művészi érték, a nyelv mint sajátos művészi jelrendszer.

    Irodalmi műnemek, műfajok.

    Weöres Sándor: Fű, fa, füst

    Szabó Lőrinc: Lóci verset ír

    Baudelaire: Az albatrosz

    Bodor Ádám: Kikötő, este

    Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról

    Mitológia, mítosz, mitikus világkép

    Európai mítoszkörök: teremtésmítoszok, átváltozás-mítoszok, a kultúra születésének mítoszai, mítoszok az évszázadok körforgásáról

    Magyar mitológia

    3 óra

    mitológia, mítosz, mitikus hős, mítoszkörök, kultuszok

     

    Kalevala (részlet)

    Apollón és Daphne

    Prométheusz, Dionüszosz és Ampelosz

    Perszephoné

    Álmos, az első vezér

     

    A Biblia, az Ószövetség: teremtéstörténet, Jónás próféta; az Újszövetség: A tékozló fiú, A szeretetről 

    4 óra

    A Biblia szerkezete, irodalmi és etikai jelentősége;

    bibliai történet, evangélium, példázat, himnusz

     

    József története

    T. Mann: József és testvérei

    Jézus születése, passió-történet, Biblia-fordítások

    Az ókor irodalmából

     

     

    Homérosz: Odüsszeia (I. ének: 1-15.sor, VI.ének: 85-197.sor, XII.ének: 153-200. sor, XXIV.ének: 472-548. sor)

    Ókor, antikvitás, homo mensura. A homéroszi eposzok, az eposz műfaji jellemzői. A trójai mondakör.

    Homérosz: Iliász (I.ének: 1-7. sor)

    Homérosz: Iliász (részlet, pl. Akhilleusz pajzsa)

    Szapphó: Aphroditéhoz, Anakreon : Gyűlölöm…, Bordal

    Szophoklész: Antigoné (HO)

    Catullus: Gyűlölök és szeretek

    Horatius: Leuconoéhoz

    Vergilius: IV. vagy IX. ecloga

    8 óra

    Az ókori görög színház. A thébai mondakör. A dráma szerkezete, tragédia, tragikum, tragikus hős, katarzis. Erkölcsi kérdések és válaszok.

    Aurea mediokritas.

    Szerelmi líra.

    Ekloga, bukolikus költészet.

     

    Szophoklész: Oidipusz király

    A magyar népköltészet (választott szövegek)

    3 óra

    A szóbeliség esztétikája. A népköltészet műfajai (népballada, népdal, monda, népmese, szólások, közmondások, találós kérdések)

    Júlia szép leány

    Görög Ilona

    Kőmives Kelemenné

    Elindultam szép hazámból...

    Tavaszi szél vizet áraszt...

    A középkor

    Dante: Isteni színjáték (részletek, I.ének: I.ének: 1-27.sor, 61-87.sor, III.ének1-9.sor, V.ének: 73-142.sor, XXVI. ének: 85-142.)

    Halotti beszéd és könyörgés

    Ómagyar Mária-siralom

    4 óra

    A középkor világképe, művészete, középkori irodalmi műfajok (himnusz, legenda), kódex, művészeti stílusok.

    A középkor szellemi szintézise, a  “dantei komédia”, a “hármasság” mint kompozíciószervező (számmisztika), allegória

    Nyelvemlék. Jellemzőik, jelentőségük a nemzeti kultúrában

    Naphimnusz

    Stabat mater

    Carmina burana

    Walter von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden

    Villon: Jó tanítás balladája a rossz életűeknek

    Magyar nyelvemlékek

    Gellért-legenda

    Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

    Márai Sándor: Halotti beszéd

    Az európai reneszánsz irodalmából

    Petrarca: Ti szerencsés füvek...

    Boccaccio: Dekameron (Ötödik nap, kilencedik novella)

    Shakespeare: Romeo és Júlia (HO)

    5 óra

    Reneszánsz, humanizmus.

    Petrarkista költészet, szonett.

    A Dekameron szerkezete, novella, reneszánsz eszmék.

    A Az angol reneszánsz színház és dráma.

    A A dráma szerkezete (tér, idő). Szereplők, a a monológ szerepe.

    Shakespeare: Hamlet

    Shakespeare-drámák ma - színházban és filmen

    A magyar reneszánsz irodalmából

    Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

    Balassi Bálint: Hogy Júliára talála...

    3 óra

    Magyar reneszánsz, humanizmus; nemzeti kultúra

    Költői öntudat

    Reneszánsz és reformáció

    Versgyűjtemény, ciklus

    Szerelmi líra

    Janus Pannonius: Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról

    Balassi Bálint: Adj már csendességet..., Egy katonaének

    A barokk kultúra alkotásaiból

    Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek, III. és XV. ének)  (HO)

    2 óra

    Barokk, monumentalitás

    A barokk eposz, cselekményvázlat, szerkezet

    Atleta Christi

    Imitatio Christi

     

    Mikes Kelemen: Törökországi levelek

    (pl. a 108. levél)

    Pázmány Péter hitvitázó iratai, prédikációi

    Moliere: Tartuffe (HO)

    3 óra

     

    A francia klasszicista színház és dráma

    Racionalizmus és klasszicizmus

    Normatív esztétika (Boileau)

    Helyzet- és jellemkomikum, nyelvi komikum

     

     

    II. osztály

    TARTALOM, TÖRZSANYAG

    FOGALMAK, MŰELEMZÉSI SZEMPONTOK

    KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK

    A felvilágosodás korának alkotásaiból Goethe: Vándor éji dala

    3 óra

    Polgárosodás és felvilágosodás

    Racionalizmus és empirizmus

    A “természeti ember és a civilizáció”

    Sturm und Drang

    Dal (Lied)

    Enciklopédisták

    Voltaire: Candide

    Goethe: Faust (részletek)

     

    A magyar felvilágosodás korának alkotásaiból

    Csokonai Vitéz Mihály – portré

    A Reményhez

    Berzsenyi Dániel - portré

    A közelítő tél

    7 óra

    A magyar felvilágosodás sajátos vonásai, programok, röpirat

    Nemzet és nyelv, ortológusok és neológusok

    Felvilágosodás - klasszicizmus - érzékenység; népies hatások

    Elégia, időszembesítő költemény

     

    Bessenyei György: Magyarság (részlet)

    Batsányi János: A franciaországi

    változásokra

    Csokonai Vitéz Mihály: Az estve

    Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I.

    Kazinczy Ferenc: Híven szeretni…, A nagy titok, A kész írók

    Kármán József: Fanni hagyományai (részlet)

    Az európai romantika irodalmából

    Heine: A dal szárnyára veszlek

    Puskin: Anyegin (HO)

    4 óra

    A romantika stílusjegyei

    Nemzeti romantika

    Személyiségkultusz, embereszmény

    Képalkotás, műfajhatárok átlépése, verses regény ,"töredékesség"

    Byronizmus

    Shelley: Óda a nyugati szélhez

    Keats: Óda egy görög vázához

    Byron: Kósza gondolatok (részletek)

     

    A reformkor, a nemzeti romantika

    Katona József – portré

    Bánk bán, részletek (HO)

    3 óra

    Kölcsey Ferenc - portré

    Himnusz

    2 óra

    Vörösmarty Mihály - portré

    Csongor és Tünde,

    Szózat

    3 óra

    Petőfi Sándor - életút és pályakép

    A puszta, télen, Szabadság, szerelem…, Minek nevezzelek?, A XIX.század költői, Nemzeti dal, Az apostol (részlet)

    6 óra

    Reformkor, haza és haladás

    Irodalmi élet, folyóiratok

    Drámai konfliktus, szerkezet, cselekmény, a hősök, szereplők, magánélet - közélet

    Klasszicizmus, érzékenység, nemzeti romantika

    A bűn és a bűnhődés motívuma

    Értekező próza, emberkép

    Népiesség és romantika

    Motívum, vándormotívum, jelképesség

    Romantikus képalkotás, retorikus szerkezet, időszembesítés

    Ars poetica, verstípusok

    Látomásköltészet

    Hitvesi költészet

    Tájleíró költemény - az ember és a táj viszonya

    Elbeszélő költemény, a hős történelemszemlélete, belső monológ

    Romantikus nyelv

     

    Kölcsey Ferenc: Parainesis (részletek)

    Gondolatok a könyvtárban, Előszó, A vén cigány, A merengőhöz

    Fa leszek, ha...

    Szeptember végén

    Egy gondolat bánt engemet...

    Úti levelek

     

    Arany János - életút és pályakép

     Toldi estéje

     Szondi két apródja

     Ágnes aszony    

     Epilógus

     

     6 óra

     

     Népiesség

     Elégikus hangvételű eposz

     Műballada, egyszólamú és többszólamú        

     ballada

     Történelmi és lélektani ballada

     Létösszegző vers

     

     Letészem a lantot

     A rab gólya

     

     

     

     

     A romantikától a realizmus felé

     Jókai Mór: Az aranyember (HO)

     3 óra

     

     Mikszáth Kálmán - portré

     Bede Anna tartozása

     4 óra

     Vallomásregény

     Vívódó hős

     Romantikus és realista jegyek

     

     A mikszáthi elbeszélés; anekdota, humor  

     és emberszeretet összefüggése

     Társadalomkritika

     

     

     A Noszty fiú esete Tóth Marival

    III. osztály

    TARTALOM, TÖRZSANYAG

    FOGALMAK, MŰELEMZÉSI SZEMPONTOK

    KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK

     

     

     

     

     Madách Imre: Az ember tragédiája (HO)

     

     3 óra

    A drámai költemény szerkezeti felépítése, alapkérdése

     

     

     A 19.sz. világirodalmából

     Stendhal: Vörös és fekete (HO)

     

     Csehov: Három nővér

     6 óra

     Realizmus, naturalizmus

     Regénytípusok, a realista regény

     Romantika és realizmus viszonya

    Groteszk

    Csinovnyik-novella

     Drámaiatlan dráma

     

     Balzac: Goriot apó

     Gogol: A köpönyeg

     Dosztojevszkij: Bűn és bűnhödés

     Ibsen: A vadkacsa

     Tolsztoj: Ivan Iljics halála

     Flaubert: Madame Bovary

     Zola: Patkányfogó

    A 19.sz. végi, 20. sz. eleji modern költők alkotásaiból

    Baudelaire: Kapcsolatok

    2 óra

     

     Szimbolizmus és impresszionizmus

      Programvers

      Szinesztézia

      A költői lét, bohém életforma

     

     Verlaine: Őszi chanson

     Rimbaud: A magánhangzók szonettje

     Baudelaire: Az albatrosz

     Mallarme: Tengeri szél

     Rilke: A párduc

     Whitman: Hallom Amerika dalát

    A Nyugat első nemzedékének alkotásaiból

    Ady Endre - életút és pályakép

     Góg és Magóg fia...

     A Hortobágy poétája

     Héja-nász az avaron

     Őrizem a szemed

     6 óra

     

    Móricz Zsigmond - portré

     Tragédia

     Rokonok (HO)

     4 óra

     Babits Mihály  - portré

     

     Jónás könyve

     4 óra

     Kosztolányi Dezső - portré

     Édes Anna (HO)

     Hajnali részegség

     5 óra

     

     

    A Nyugat szerepe, művelődéstörténeti áttekintés

    Szimbolizmus

    Szimbolista-szecessziós látásmód

     Lírai ars poetica és programadás   

     (váteszszerep)

     Látomásszerű tájvers

     Léda-versek

     Élet-halál versek

     Istenes versek

     Magyarság-versek

     Világháborús költészete

     Csinszka-versek

     Naturalizmus

     Balladaszerű elbeszélés, elbeszélés

     Társadalmi regény, dzsentri

     Írói előadásmód (drámai sűrítés), 

     magatartás

     Filozófiai líra

     Klasszikus hagyományok

     Számvetés

     Önvallomás

     Önirónia

     Nyelvi humor

     Archaizálás

     Lélektani regény

     Érdekember, értékember

      Impresszionizmus

     Gondolati költemény

     Impresszionizmus

     Anafora, enjambement

    Ady Endre:

    Szeretném, ha szeretnének

    Nekünk Mohács kell

     Hiszek hitetlenül Istenben

     A Halál rokona

     Lédával a bálban

     Móricz Zsigmond: Barbárok

     Szegény emberek

     

    Húsvét előtt

     Ősz és tavasz között

    Esti kérdés

     Fortissimo

     Cigány a siralomházban

     Jónás imája

     Esti Kornél

     Boldog, szomorú dal

     lotti beszéd

    Juhász Gyula: Milyen volt…, Tápai lagzi

    Tóth Árpád: Körúti hajnal, Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

     

    IV. osztály

    TARTALOM, TÖRZSANYAG

    FOGALMAK, MŰELEMZÉSI SZEMPONTOK

    KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK

     

    A 20. sz.világirodalmából

    Kafka: Az átváltozás

    Camus: Közöny

    Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

    8 óra

    Avantgárd (kubizmus, futurizmus, expresszionizmus,

    szürrealizmus, dadaizmus, konstruktivizmus)

    Újklasszicizmus

    Neoavantgárd és posztmodern

    Hagyomány és új kapcsolata

    Groteszk

    Abszurd

    Írói előadás, lírai szimbolizmus

    Egzisztencializmus

    Az abszurditás kérdése az irodalomban

    Epikus színház - elidegenítés

    Abszurd színház

    Apollinaire: Égöv

    Thomas Mann: Tonio Kröger

    Hemingway: Az öreg halász és a tenger

    Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

    Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

    Sartre: A fal

    Marquez: Száz év magány

    Samuel Beckett: Godot-ra várva

    Arthur Miller: Az ügynök halála

    André Gide: Pénzhamisítók

    Graham Greene: Hatalom és dicsőség

    Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel

     

     

    A magyar avantgárd

    Az aktivizmus és az építés mítosza

    Kassák Lajos: Mesteremberek

     

    A két világháború közötti és a 20. sz. második felének irodalmából

    József Attila - életút és pályakép

    Tiszta szívvel

    Óda

    A Dunánál

    Talán eltűnök hirtelen

    6 óra

    Radnóti Miklós - portré

    Hetedik ecloga

    Nem tudhatom...

    Erőltetett menet

    3 óra

    Illyés Gyula- portré

    Koszorú

    2 óra

    Örkény István - portré

    Tóték  (HO)*

    2 óra

    Pilinszky János - portré

    Harbach 1944

    2 óra

    Nagy László - portré

    Ki viszi át a Szerelmet

    2 óra

    A kortárs magyar irodalomból 1 szerzői portré

    2 óra

    A határon túli magyar irodalomból 1 szerzői portré

    2 óra

    Az érettségi témakör szövegei

    Szép Szó

    Expresszionizmus

    Kozmikus szemlélet

    Népiesség

    Szürrealizmus

    Freudizmus

    Ambivalencia

    Komplex képek

    A költő és ars poeticája

    Költészetének motívuma

    Idill, ekloga

    Szabad vers, búcsúvers, naplóvers

    A Nyugat második nemzedéke

    Szabadvers

    Költői öntudat

    Számvetés, költői szintézis

    Változatok a regényre; énregény, tudatregény

    A valószerű és az abszurd keveredése

    Az Újhold-nemzedék

    Világkép és stílus

    Az individualistává vált egyén elszigetelődése láttán az önzés elutasítása

    Egzisztenciális hiányérzet, az értékek átmentése

     

    József Attila: Külvárosi éj, Nem én kiáltok,  A város peremén, Eszmélet, Ars poetica, Karóval jöttél, Íme, hát megleltem hazámat

    Nem tudhatom...

    Á la recherche...

    Razglednicák

    Illyés Gyula: Puszták népe (részlet)

    Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

    Németh László: Iszony vagy Gyász

    Ottlik Géza: Iskola a határon

    Déry Tibor: Szerelem

    Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

    Mándy Iván: A pálya szélén

    Örkény - egypercesek

    Weöres Sándor: Psyché (részletek), Canzone

    Nemes Nagy Ágnes: Között, Fák, Félelem

    Nagy László: Versben bújdosó

    Szabadon választott

     

    2. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

    Magyar nyelv

    A standard követelményeket (a tudás, az ismeretek katalógusát) a nyelvtanulásban az alábbiak alkotják:

  • a funkcionális céloknak a nélkülözhetetlen elemei,

  • az oktatási céloknak a legalapvetőbb elemei.

    Irodalom

    A standard követelményeket (a tudás, az ismeretek katalógusát) az irodalomtanításban az alábbiak alkotják:

  • a funkcionális céloknak a nélkülözhetetlen elemei,

  • a oktatási céloknak a legalapvetőbb elemei,

  • a tartalmi részből a törzsanyag, illetve a fogalmak, a műelemzés szempontjai.

    8. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ÉS TANTÁRGYI KONCENTRACIÓ

    A Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a diákok döntően szövegekkel foglalkoznak: részint szövegeket értenek meg (hallgatnak, olvasnak), illetőleg elemzik azokat, részint szövegeket alkotnak (beszélnek, írnak). Az oktatás folyamatában szereplő nem művészi és művészi szövegek megfelelnek a diákok életkori sajátosságainak, kommunikációs és kognitív képességeinek, tapasztalatainak és érdeklődésének. Épp ezért hatékonyan tudják fejleszteni a különféle kompetenciákat, beleértve az alkotás képességét is, miközben tudatosítják bennük a nem művészi és művészi szövegek befogadásának, megalkotásának és felépítésének alapvető különbségeit, beleértve az iskola szakmai jellegéből fakadó szakszövegek megértését, alkotását is.

    A Magyar nyelv és irodalom tanítása során az órák 50-50 %-át fordítjuk a nem művészi és a művészi szövegek feldolgozására. A tanítási tartalomhoz megadott óraszámok irányító jellegűek. Javasoljuk azonban, hogy az órakeret 2/3 része fordítódjék az új ismeretek feldolgozására (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás), 1/3 része pedig a készség- és képességfejlesztésre, illetőleg az ellenőrzésre és értékelésre.

    Természetes, hogy a kétféle, nem művészi és művészi szövegtípus megalkotása, befogadása és elemzése-taglalása nem egyforma. Ezért másképp is foglalkozunk velük. A nem művészi szövegek elemzése (nyelvtanítás) és a művészi szövegek elemzése (irodalomtanítás) több tekintetben is különbözik egymástól. Más a szövegelemzés, s más a műelemzés középiskolai szinten is.

    A nyelvtanítás

    A nyelvtanítás tanterve minden évfolyam számára megadja azokat a tevékenységi formákat és tanítási tartalmakat, amelyek szükségesek a konkrét követelmények eléréséhez és az általános célok megvalósulásához egyaránt. A szakközépiskolai anyanyelvoktatás szerves folytatása az általános iskolainak. Épít a nyelvi, irodalmi, idegen nyelvi órákon és a többi tantárgy tanulása során, illetőleg a mindennapi élettevékenységben szerzett tapasztalatokra.

    A diákok a nyelvtanulás során köznapi és közéleti (hivatalos) párbeszédes, illetőleg szakmai és publicisztikai tárgyú monologikus szövegeket fogadnak be (hallgatnak, olvasnak) és elemeznek, de elsajátítják a nem művészi jellegű párbeszédes és monologikus szövegek alkotását is. Először mindig úgy találkoznak a szövegekkel, szakszövegekkel mint befogadók (hallgatók, olvasók), közvetlenül utána pedig úgy is mint alkotók (beszélők, írók). Itt a fokozatosság elve valahányszor következetesen érvényesül. Miközben a munkafolyamat minden fázisában a négyféle kommunikációs képesség a lehetőséghez mérten egyenlő mértékben jelen van, az iskolában mégis a meghallgatás és a beszéd, az otthoni munkában pedig az olvasás és az írás uralkodik.

    A nem művészi szövegek feldolgozása a diákok aktív közreműködését feltételezi, a problémamegoldó csoport- és projektmunkát, amelyben a diákok aktív szereplők, kezdetben a tanár útmutatásai/irányítása mellett, később mindinkább önállóan. A tanításban érvényesüljön mennél több oktatási forma érvényesül (vagyis a frontális, a csoport- vagy pármunka és az egyéni tevékenység váltsa egymást), hiszen a munkaforma megválasztása több tényezőtől függ, de a súlypont essék mennél többször a párban vagy kis csoportban végezhető feladatmegoldásra. Ha a nem művészi szövegek feldolgozásában nélkülözhetelen is a beszélgető módszer, a beszélgetés akkor se a diák és a tanár között folyjék elsősorban, hanem a diáktársak között, felhasználva közben megfelelő segédeszközöket, sőt nyelvészeti kézikönyveket is.

    1. A diákok tehát a nyelvtanulás során mind a négy kommunikációs tevékenységet – hallgatás, olvasás, beszéd, írás – fejlesztik. Eközben persze különböző képességeik is fejlődnek, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, pl. a koncentráló képesség és a pontos olvasás képessége (amelynek során különféle olvasási stratégiákat alkalmazhatnak), illetőleg a szövegalkotó képesség, amelynek során tudatosodik bennük, hogy a szöveg nemcsak a valóságról tartalmaz adatokat, tényeket, hanem a közlőről is, s ezért kritikusan kell viseltetniük maguk és mások szövegei iránt, illetőleg motiváltaknak kell lenniük azok elemzésére és különböző szintű javításaikra. A szövegek felfogásában és megalkotásában figyelembe veszik az eltérő beszédhelyzeteket (pl. hivatalos – nem hivatalos) és a különböző címzetteket.

     1.1. A diákok az otthoni tanulás során is sokoldalúan fejlesztik nyelvi képességeiket – pragmatikusan, értelmileg, nyelvhelyesség, helyesírás és helyesejtés szempontjából egyaránt.

     1.2. A diákok fokozatosan megismerik a nyelvi rendszer legjellemzőbb vonásait, használják a legalapvetőbb nyelvészeti fogalmakat és kifejezéseket, néhányat közülük meg is határoznak és példákkal is szemléltetnek.

     1.3. A nyelvtanulás során felismerik, hogy nyelv, kultúra és társadalom szorosan kapcsolódik egymáshoziroma Tudatosodik bennük a nyelv társadalmi tagoltsága, figyelembe veszik a nyelvhasználat szociális körülményeit és változatait, továbbá vitatni a nyelvpolitika és a nyelvi kultúra időszerű kérdéseit.

    2. A nem művészi szövegek feldolgozása, ami a tanterv újdonsága, a leggyakrabban következő lépésekben történhet:

     - a szöveg témájának és műfajának jelzése/megállapítása, mielőtt a diákok meghallgatják (és megnézik), illetőleg elolvassák azt – erről összegyűjtik/felfrissítik előismereteiket;

     - a szöveg hallgatása (és nézése), illetve olvasása – a diákok eközben feljegyzik/kigyűjtik a lényeges adatokat, tényeket vagy a szövegben aláhúzzák őket;

     - a hallgatást vagy olvasást követően megbeszélik a szöveget: irányítottan vagy önállóan ismertetik a szöveg műfaját, témáját, a szövegalkotás körülményeit, felidézik a tartalmat, kifejezik a szöveghez fűződő érzelmeiket, élményeiket, értékelik a szöveget és véleményüket megindokolják; az olvasott szövegben feltárják a nyelvi jellegzetességeket, azaz nemcsak értelmileg tagolják, hanem pragmatikusan, sőt nyelvileg is értékelik (felismerik a nyelvtani fogalmak példáit, megnevezik, kigyűjtik, adott esetben osztályokba, kategóriákba, rendszerbe sorolják őket).

     - a szövegről folytatott beszélgetés, illetőleg annak elemzése után maguk alkotnak szóban vagy írásban hasonló szöveget (szóbeli szereplés vagy írásos fogalmazás formájában).

    3. A diákok szóbeli kifejezőkészsége persze fejlődik mind az előzetes felkészülésen alapuló, mind a felkészülés nélküli szereplés során, amikor a diákok megadott témához adatokat gyűjtenek, amikor azokat elrendezik, s a bevezetésbe, a tárgyalásba vagy épp a befejezésbe sorolják őket, amikor a nyelvi eszközök megválasztásában figyelembe veszik az adekvátság, az érthetőség és a nyelvi helyesség elveit.

    De a szóbeli kifejezőkészség egyébként az iskolai szóbeli feleletekkel, illetőleg az irodalomról, a magyar nyelv kialakulásáról és fejlődéséről, a nyelvnek az államban és a társadalomban játszott szerepéről folytatott beszélgetések, megbeszélések révén is fejlődik, ahogy ez természetesen a többi tantárgy esetében és az életben is egyáltalán történni szokott. A nyelvtanulás során azonban a tudatosításnak a szerepéről nem szabad megfeledkezni.

    4. Az írás során a diákok képessé válnak párbeszédes köznapi és közéleti (hivatalos) és nem művészi monologikus szövegek alkotására. A monologikus szövegek különböző formákat foglalnak magukban: leírásokat, jellemzéseket, életrajzokat, értékelő-meggyőző és elemző referátumokat, iskolai esszéket. A szövegalkotás követelményei évről évre bővítendők.

    A diákokban tudatosodik, hogy a szövegalkotás tervszerű tevékenység, amelynek a sikeressége függ az alkotó témaismeretétől és a szöveg műfaji ismereteinek birtoklásától, a nyelvi lehetőségek és törvényszerűségek ismeretétől és a címzettől is.

    A diákok az írásos szövegalkotás során is fejlesztik szókincsüket, pragmatikai, nyelvhelyességi és helyesírási képességeiket, továbbá javítják leggyakoribb stílus- és helyesírási hibáikat.

    A magyar anyanyelv a nemzeti és a nemzetiségi kultúra hordozója. Ezért a Magyar nyelv c. tárgy keretében a középiskolában is az anyanyelvi nevelésnek, a változatos és növekvő igényű nyelvhasználati feladatoknak, a nyelvben rejlő gazdag lehetőségeknek és az önkifejező gyakorlatoknak kell a középpontban állniuk.

    A személyiségformálás, a gondolkodásmód fejlesztése, az értékek tudatosítása az anyanyelvi nevelésben az irodalmi neveléssel szerves egységben valósítható meg. Épp ezért a nyelvet az anyanyelvi órákon nem elsősorban mint struktúrát kell bemutatni, hanem úgy is meg kell közelíteni, mint a kultúra, az értékek közvetítőjét, mint az információszerzés és -átadás legfontosabb eszközét, mint a többi műveltségterület alapját és hordozóját, mint kivételes emberi vívmányt. Az anyanyelvi nevelés szintje és sokrétűsége kedvezően hat minden más stúdium tanítására és elsajátítási színvonalára. Az anyanyelvi nevelésnek ugyanakkor – sajátos jelleggel – még a kétnyelvűség körülményei között is jelen kell lennie minden más tantárgyban is.

    Irodalomtanítás

    A tanterv minden osztályra vonatkozólag felsorolja a diákok azon tevékenységeit és azokat a tanítási tartalmakat, amelyek szükségesek az általános célok összességének megvalósításához.

    I. A funkcionális célok azok az elsődleges tevékenységi formák, amelyek az irodalomtanítás általános céljainak fokozatos megvalósítását jelentik:

    a)   olvasás, egyre önállóbb értelmezés, összehasonlító elemzés,

    b)   önálló szövegmondás és szóbeli szövegalkotás,

    c)   önálló írásbeli szövegalkotás,

    d)   az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek alapján történő összegzés és általánosítás.


    A minél eredményesebb irodalomtanítás érdekében javasoljuk az alábbiak figyelembe vételét:

    1. A tanulóknak a tantervben megfogalmazott tevékenységeire mindvégig a fokozatosság elve jellemző:

    A képzés kezdetén a diáktól elsősorban az élményen alapuló, a tanár által irányított műértelmezést várunk el. A diákok az irodalmi művek témáját, eszmei mondanivalóját részben már önállóan is értelmezik. A stilisztikai és szerkezeti elemek vizsgálatát is még nagymértékű tanári segítséggel végzik.

    A képzés befejezésekor pedig a diákok már az irodalmi művek nagyobbrészt önálló, élményen alapuló értelmezésére, irodalmi ismereteiken alapuló, többnyire önálló komplex elemzésre (téma, eszmei mondanivaló, stilisztikai és szerkezeti elemek) legyenek képesek.

    Az önálló műelemzésben, a művek önálló összehasonlításában, a művek önálló értékelésében is érvényesüljön a fokozatosság elve. A házi olvasmányok elemzésének és értékelésének képességét is fokozatosan fejlesztjük.

    Az elemző tevékenységek fokozatossága mellett azonban a diákok kapcsolata az irodalommal mindvégig személyes élményén alapuljon.

    2. Az irodalmi alkotások élményszerű befogadását, azok megértését és értékelését a tanítás különböző formáival lehet serkenteni.

    A középiskolában is a motiváció (ez az előkészítés érzelmi-hangulati eleme) legyen az irodalmi alkotások értelmezésének első mozzanata. A tanári bemutató olvasásnak didaktikai és technikai-nyelvi-tartalmi követelményei vannak, azonban mindegyik irodalomórán olvastassunk a diákokkal is.

    A frontális irányított párbeszéden (megbeszélés, beszélgetés) kívül az irodalmi művek értelmezése során kerüljön előtérbe a pármunka, illetve a csoportmunka. Ezt elsősorban akkor alkalmazzuk, amikor a diákok az olvasottakkal kapcsolatos személyes véleményüket, álláspontjukat vagy értékelésüket fogalmazzák meg. Az osztálytársaikkal folytatott beszélgetésben a diákok kevésbé feszélyezetten fejthetik ki véleményüket, mint a tanárral folytatott párbeszédben.

    A tanítás különböző formáinak alkalmazásával bátorítjuk a diákokat az irodalmi művek befogadása utáni szóbeli és írásbeli megfogalmazásra.

    Minden tanévben mindegyik diák szóban bemutat legalább egy irodalmi (kötelező vagy szabadon választott) művet. A tanár egy szabadon választott mű bemutatását, illetve a memoritereket értékeli is.

    Az írásbeli szövegalkotást az első osztályban egyszerűbb irodalmi dolgozatok (tartalom, jellemzés stb.) írásával kell kezdeni, s a negyedik osztályban kell a fokozatosság elve alapján eljutni az elemző, illetve az értelmező esszéig.

    A kreatív írás meghaladja a standard követelményeket; a tanár alkotásra (vers, próza, dramatizálás) buzdítja a diákokat, általában nem osztályozza (csak ha az pozitívan motiválja a diákokat), hanem a leíró értékelést alkalmazza (motiválja a diákokat, figyelembe véve igyekezetüket).

    Az irodalmi alkotások értelmezéséhez, a szövegalkotáshoz, illetve az általános műveltséghez szükséges irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteket a diákok kétféleképpen sajátítják el. A bevezető témakörben irodalmi alkotások alapján elsajátítják az irodalomelméleti ismereteket; tanári magyarázat alapján, a tankönyvből és más megfelelő szakirodalomból (pl. Matúra-sorozat) ismereteket szereznek korszakokról, stílusirányzatokról, egyes alkotók életművéről úgy, hogy a tényeket az irodalmi alkotásokat olvasva, vázlatokat készítve stb. sajátítják el. Az ily módon megszerzett ismereteket önálló elemzéssel, magyarázattal, illetve irodalmi alkotások értelmezéséhez fűzött megjegyzésekkel bizonyíthatják.

    A Fogalmak, a műelemzés szempontjai rovatban ismertetett fogalmakat az irodalmi alkotásokkal ismerkedve sajátítják el (megfigyelik, körülírják/definiálják tanári segítséggel, majd újabb szövegekben önállóan felismerik és megnevezik azokat).

    A tanár készíti el a tanmenetet, amelyben megfogalmazza a tantervben előírt tananyag alapján az oktatási célokat, a műelemzés szempontjait és az elsajátítandó fogalmakat.

    A tantervben a diákok tevékenységének standard követelményei erősebben nyomtatott írással vannak kiemelve.

    II. Az oktatási célok ismertetése után következik a három rovatban megfogalmazott Tartalom című fejezet.

    A standard követelmények tartalmi része az első két rovatban van ismertetve (Törzsanyag, Fogalmak, a műelemzés szempontjai). Az Oktatási célok c. fejezetben és a Tartalom c. rész e két rovatában vannak megfogalmazva az érettségi vizsgára való felkészülés követelményei.

    A Törzsanyag c. részben feltüntettük az egyes témakörök tárgyalására szánt óraszámot is. Ez nem kötelező jellegű, csupán ajánlott, a tanár munkájának tervezéséhez nyújt segítséget (korszakot bevezető órára és a rövidebb szövegek tárgyalására 1 órát, a hosszabb szövegekre 2 órát, a házi olvasmányokra pedig kb. 3 órát szánunk).

    A Kiegészítő, választható szövegek c. részben az ajánlott tananyagrész található, amelyből a tanár szabadon választhat, vagy helyette mást jelöl ki. A szabadon választott tananyagra a tanév folyamán kb. 20 órát szánunk. Egy házi olvasmány is szabadon választott.

    Ezáltal – a számukra is érdekes alkotások megismerésével (akár szórakoztató irodalom is lehet - növeljük a diákok olvasásigényét, valamint az irodalmi, ill. műalkotásokhoz való kritikus viszonyulását.

    A tanár a tantervben megfogalmazottak alapján a diákokkal ismertesse meg a mai magyar kultúra/irodalom jelentősebb folyóiratait, alkotásait, időszerű kérdéseit.

    A tanár évi munkájának tervezésekor tájékozódjon a rokontárgyak (szlovén nyelv és irodalom, történelem, művészettörténet, filozófia) tanterveinek tartalmával.

    9. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ MÓDJAI

    1.   Az ellenőrzés kötelező formája a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés.

    2.   Útmutató a tanároknak:

    Magyar nyelv

    Az ellenőrzést a nyelvtanulásban a standard tevékenységek és tartalmak körében végezzük. A külső értékelést a szakmai érettségi vizsga jelenti, a belsőt viszont:

  • részlegesen az egyes kommunikációs képességeknek az állandó ellenőrzése-értékelése és a megbeszélt nyelvészeti szakkifejezések leírása és magyarázata,

  • egészében pedig a komplexebb tevékenységek és az átfogóbb tartalmak ellenőrizendők (nevezetesen az összetettebb szóbeli  szereplések, a különféle szövegfajták alkotása, a nem művészi szövegek elemzésében való jártasság, illetőleg a nem művészi és a        művészi

    szövegeknek az összehasonlító értékelése).

    A belső szóbeli ellenőrzés formái: szóbeli felelet, beszédgyakorlat, beszélgetés, vita, kommentár.

    A belső írásbeli ellenőrzés formái: zárt és nyílt végű kérdéseket tartalmazó teszt, nem művészi szöveg értését mérő feladatlap, szövegalkotás, adott nem művészi szöveg értékelése.

    Irodalom

    Az irodalomtanítás folyamán a standard tevékenységek, a törzsanyag és a kiegészítő/választható tartalmak körében ellenőrzünk. A külső értékelést a szakmai érettségi vizsga jelenti.

    A belső szóbeli ellenőrzés formái: feleltetés, beszámoló olvasott műről, adott művészi szöveg értékelése, elemzése, több szöveg összehasonlítása komplex tudás alkalmazásával.

    A belső írásbeli ellenőrzés formái: tartalom, jellemzés, elemzés, értékelés, összehasonlítás, nyílt és középzárt végű kérdések, irodalmi fogalmazás.

    A belsőt ellenőrzés és értékelés feladatai:

    a)   az egyes diákok és az osztály tudásának megállapítása,

    b)   a tanulók előadó, lényegkiemelő és egyéb készségük, képességük fejlesztése, önállóságuk, találékonyságuk, helyzetfelmérő képességük, rendszeres tanulási lendületük fenntartása.

    A belső ellenőrzés formái:

    a)   az írásbeli házi feladat ellenőrzése (mindig tervszerűnek kell lennie),

    b)   szóbeli ellenőrzés – egyik változata a kollektív ellenőrzés,

    c)   írásbeli ellenőrzés (feladatlapok, röpdolgozatok, tesztek, iskolai dolgozatok – műértelmező készséget, irodalmi műveltséget mérnek fel).

    Nagyon fontos a szóbeli ellenőrzés, hiszen a tételkifejtés, az előadás, általában a beszéd gyakorlását jelenti, s a tanár csak általa tudja diákjai beszédkultúráját fejleszteni, szép magyar beszédre nevelni. Az irodalomértés, irodalomhoz való érzékenység szempontjából nem az írásbeli ellenőrzéskor követelt tényszerű tudás a döntő, hanem az, hogy pl. mit tud a diák kezdeni egy művészi szöveggel. A témazáró írásbeli felmérőkben csak a legátfogóbb ismereteknek van helyük. A szóbeli ellenőrzésnek tehát rendszeressé kell válnia.