Tartalom:
1. Bevezető
3. Aszakmaiérettségivizsgacéljai
3.1Általánoscélok
3.2Operatívcélok
3.3Funkcionálisésoktatásicélok
3.3.1 Nyelv
3.3.2 Irodalom
4. Avizsgaszerkezeteésértékelése
4.1Szerkezet
4.2Értékelés
4.2.1 Az1.feladatlapértékelése
4.2.2 A2.feladatlapértékelése
4.2.3 Aszóbelivizsgaértékelésénekkritériumai
5.1Nyelv
5.1.1Funkcionáliscélok
5.1.2 Oktatásicélok
5.2Irodalom
5.2.1 Funkcionáliscélok
5.2.2 Oktatásicélok
5.2.3 Tartalmak
A magyar nyelv és irodalom szakmai érettségi követelményrendszere (tudáskatalógusa) a kétnyelvű (szlovén-magyar) szakközépiskolák és technikumokban tanuló diákok számára készült, akik a 490 órás magyar anyanyelvi program alapján tanulják a tantárgyat, illetve azon diákok számára, akik a magyar nyelvet és irodalmat a vegyesen lakott területen kívüli iskolák ilyen programjaiban fakultatív tantágyként 490 órában tanulják.
A katalógus tartalma és feladata megegyezik a magyar nyelv és irodalom érvényben levő tantervével. A katalógus tartalmazza az anyanyelvű oktatás feladatait és céljait, az érettségi vizsga céljait, annak szerkezetét, értékelését, követelményeit.
A szakmai érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész feladait külső szakemberek (bizottság), a szóbeli vizsga anyagát az iskola tanárai készítikel.
A katalógus tartalmazza a vizsga céljait, szerkezetét és tartalmát.
A DIÁKOK POZITÍV VISZONYT ALAKÍTANAK KI ANYANYELVÜK IRÁNT. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja.
A DIÁKOKBAN TUDATOSODIK ANYANYELVÜK KÜLÖNLEGES HELYZETE, az, hogy az anyanyelv
a nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen
feltétele, a szakmai és irodalmi műveltségnek is az alapja.
Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelvnek is éppoly fejlett nyelvi rendszere
és kimeríthetetlenül gazdag kifejezéskészlete van, mint bármely más élő nyelvnek.
A DIÁKOK ELSAJÁTÍTJÁK A MAGYAR KÖZ- ÉS IRODALMI NYELVET, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.
A DIÁKOK ELSAJÁTÍTJÁK A TÁRSAS-TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGHEZ, EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEKET, a szó- és írásbeli önkifejezés szabályait, műfajait, a körülményeknek és a mindenkori szituációnak megfelelő kulturált nyelvi magatartást; különféle nyelvi tevékenységekkel sikeresen oldják meg az egyes élethelyzeteket, ezzel is erősítve öntudatukat, illetve mások véleményének tiszteletben tartását.
A DIÁKOK GONDOLKODVA ÉS KRITIKUSAN FOGJÁK FEL (HALLGATJÁK MEG/OLVASSÁK EL), MAJD ALKOTJÁK MEG (MONDJÁK/ÍRJÁK) A KÜLÖNFÉLE MŰVÉSZI ÉS NEM MŰVÉSZI SZÖVEGEKET, s belőlük nemcsak információkat szereznek, megismerve saját kultúrájukat és más, idegen kultúrákat, hanem fejlesztik logikus gondolkodási, következtető és indoklási képességüket, gazdagítják személyes és szakmai életüket. Elsajátítják és igényesen használják szakterületük nyelvét.
KRITIKUSAN VISZONYULNAK MAGUK ÉS MÁSOK SZÖVEGEIHEZ, különösen a média- és propagandaanyagokat vetik össze különböző szempontokból saját szövegeikkel, felismerve az esetleges manipulációt is.
A DIÁKOK FELISMERIK A MAGYAR NYELV RENDSZERÉNEK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIT, MEGISMERIK AZOK JELENTŐSÉGÉT, S TUDATOSAN ÉPÍTIK BE ŐKET SAJÁT SZÖVEGEIKBE.
A DIÁKOK AZ IRODALOMTANÍTÁS SORÁN MŰVELT ÉS ÉRDEKLŐDŐ OLVASÓKKÁ VÁLNAK. Az irodalmi alkotások megismerésével kialakulnak bennük azok az ismeretek, készségek, képességek, esztétikai érzékenység, amelyek az írásművek önálló megértését, értékelését s az így szerzett tapasztalatoknak a maguk egyéni életébe való bevonását lehetővé teszik.
A DIÁKOK AZ IRODALMI MŰVEK KAPCSÁN MEGISMERKEDNEK AZ IRODALOMELMÉLET ALAPJAIVAL,
A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETÉVEL, illetve a történelemből, a művészettörténetből,
a filozófiából stb. szükséges ismeretekkel, mindazzal, ami elengedhetetlen
az irodalmi fogalmak megértéséhez.
A DIÁKOK A KRITIKUS ÉS ALKOTÓ IRODALOMOLVASÁS KÉPESSÉGÉT ÍRÁSSAL, AZ ÉRTELMEZŐ HANGOS OLVASÁSSAL ÉS A SZÉPIRODALMI MŰVEK IGÉNYES TOLMÁCSOLÁSÁVAL FEJLESZTIK.
A DIÁKOK IRODALOM IRÁNTI BEFOGADÓI ÉRZÉKENYSÉGÜKET TANÍTÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ÁLTAL IS FEJLESZTIK (szavalóversenyek, kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi folyóiratokkal való ismerkedés, irodalmi körökben való közreműködés, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).
A DIÁKOK KRITIKUSAN ÍTÉLIK MEG ISMERT MŰVEKNEK ÉS AZOK (SZÍNPADI, FILMES, RÁDIÓS, TÉVÉS, VIDEÓS STB.) INTERPRETÁCIÓINAK KÜLÖNBSÉGEIT.
AZ IRODALMI MŰVEK OLVASÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE RÉVÉN FEJLESZTIK
ÉRTÉKRENDJÜKET, VALAMINT TUDATOSODIK BENNÜK A NEMZETI ÉS EGYETEMES KULTÚRÁHOZ
VALÓ TARTOZÁS.
A diákok szóbeli és írásbeli kifejező- és befogadókészségének fejlesztése,
a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességek és beállítódások
elsajátításának ösztönzése, a kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A grammatikai,
szövegtani, stilisztikai és általános nyelvészeti ismeretek birtokában a tudatos,
nyílt nyelvszemlélet kialakítása. A szakterület nyelvének kielégítő használata.
Az irodalmi művek olvasása és értelmezése képességének fejlesztésével, az
irodalmi művek megértéséhez nélkülözhetetlen irodalomelméleti- és történeti
ismeretek elsajátításával a diákok olvasóvá nevelése.
Az érettségi vizsga konkrét célja, hogy megállapítsa a diákok szó- és írásbeli
megnyilatkozásának képességét, valamint a tanterv által előírt ismeretek és
tevékenységek birtoklását. Ezt a jelölt a következőképpen bizonyítja:
- két írásbeli feladatlap megoldásával,
- a szóbeli vizsgán.
Az 1. számú feladatlapban a jelölt olvasott vagy hallott nem művészi szöveghez kapcsolódó nyelvi feladatsort old meg, és rövidebb, kb. 100-150 szó terjedelmű nem művészi szöveget alkot.
A 2. számú feladatlapban a jelölt szöveg(részlet) alapján iskolai irodalmi fogalmazást vagy irányított szöveget alkot 400-700 szóban a megadott cím és/vagy szempontok alapján.
A szóbeli vizsgán a jelölt nyelvi és irodalmi kérdésre válaszol.
Tételkifejtésében érvel, megfelelően használja a nyelvészeti, valamint irodalomelméleti
és -történeti kifejezéseket. Az adott művészi szöveget elhelyezi korban, a
szerző életművében, megállapítja témáját, motívumait, értékeli a művet, véleményét
argumentálja.
Bizonyítja, hogy képes a kulturált párbeszédre, tud köznyelven beszélni, hangosan
és értelmesen felolvasni. Tudja használni, értelmezni szakmájának szakszókincsét.
3.3.1.NYELV
Funkcionáliscélok
A jelölt:
- legyen birtokában a kommunikációs képességeknek; legyen képes szóbeli és
írásbeli dialogikus (párbeszédes) szövegek befogadására;
- tudjon a beszédhelyzetnek megfelelően beszédpartnerével kommunikálni;
- ismerje a párbeszédes szövegek alkotásának tartalmi, formai követelményeit,
s ezek alapján tudjon szóban és írásban párbeszédes szövegeket alkotni;
- ismerje a monologikus szöveg sajátosságait, a szövegalkotás jellemzőit;
- tudjon befogadni monologikus szövegeket szóban és írásban;
- tudjon monologikus szövegeket alkotni szóban és írásban;
- szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben tudjon igényesen, választékosan
kommunikálni. Ismerje a szakterminológiát, amely szókincsének nélkülözhetetlen
része;
- tudja helyesen megítélni a magyar nyelv szerepét a mindennapok gyakorlatában,
ismerje helyzetét, a nyelvi környezet hatásának tényezőit.
Oktatásicélok
Ajelölt:
- tudja a magyar köz- és irodalmi nyelv fejlődésének főbb állomásait, jellemzőit
az egyes fejlődési szakaszokban;
- ismerje a mai magyar köz- és irodalmi nyelv rendszerének legjellemzőbb vonásait;
- ismerje az alapvető nyelvészeti kifejezéseket, s tudja értelmezni a legjelentősebb
szakmai fogalmakat.
3.3.2.IRODALOM
Funkcionáliscélok
Ajelölt:
- a helyesejtési követelményeknek megfelelően, megközelítőleg kifejező módon
olvassa fel a művészi szöveget;
- az olvasott szöveg kapcsán megfogalmazza olvasmányélményét,
- bizonyítja az elolvasott szöveg értését;
- értékeli a szöveget, és elhelyezi a szerző életművében, illetve irodalomtörténeti
korszakban, stílusirányzatban;
- feltárja a szöveg formai-szerkezeti jellemzőit, gondolati, érzelmi tartalmát,
eszmei mondanivalóját, ezek szerepét a szövegben, véleményét indokolja;
- a műértelmezés során biztonsággal alkalmazza az irodalomtörténeti és -elméleti
fogalmakat;
- képes az írott művészi szöveggel kapcsolatos élményeit, a szöveg értését,
értelmezését, valamint értékelését írásban (iskolai irodalmi dolgozat) megfogalmazni;
- képes két vagy több szempontú összehasonlítást végezni;
- hivatkozik a megfelelő szakirodalomra.
Oktatási célok
A jelölt:
- képes önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti
korszakok lényeges jellemzőit;
- az irodalmi szövegek szó- és írásbeli értelmezése során megfelelően alkalmazza
az alapvető irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat.
ÍRÁSBELI RÉSZ (AZ ÖSSZOSZTÁLYZAT 60 %-A)
Feladatlap
|
|
Megoldási idő |
Összosztályzat része %-ban |
1 |
Hallott vagy olvasott nem művészi szöveg elemzése, rövid szöveg (100-150 szó) alkotása |
60 perc |
30 % |
2 |
Iskolai irodalmi fogalmazás vagy irányított szövegalkotás művészi szöveg alapján (400-700 szó) |
60 perc |
30 % |
SZÓBELI VIZSGA (AZ ÖSSZOSZTÁLYZAT 40 %-A)
NYELV |
Nyelvi kérdés nem művészi szöveg alapján (ismeret 17 pont, beszédkultúra 3 pont) |
10 perc |
20 % |
IRODALOM |
Szöveg(részlet) hangos olvasása (3 pont), az olvasott szöveg értelmezése, elemzése (14 pont), beszédkultúra (3 pont) |
10 perc |
20 % |
4.2.1. AZ 1. FELADATLAP ÉRTÉKELÉSE
A feladatlap összpontszáma lehet 30 vagy 60 pont. A nem művészi szöveg elemzésének feladatait a megoldókulcssal összhangban értékeljük, a feladatok a feladatlap összpontszámának 80 %-át jelentik. A rövidebb szöveg alkotása a feladatlap 20 %-át jelenti.
4.2.2. A 2. FELADATLAP ÉRTÉKELÉSE (30 PONT ESETÉBEN)
A) Irodalmi fogalmazás alkotásaTartalom (19 pont)
Szempontok:
- a tartalom és a téma összefüggése
- megfelelő irodalomtörténeti és – elméleti ismeretek
- problémamegoldó-képesség, logikus érvelés, elemző- és értékelőkészség
- eredetiség és érdeklődéskeltés
Nyelvhelyesség (6 pont)
Szempontok:
- megfelelő nyelvhasználat (alaktani, mondattani, szövegtani megfelelőség)
- helyesírás
Stílus (3 pont)
Szempontok:
- a szókincs és nyelvi eszközök gazdagsága
- a stílusréteg követelményeinek betartása (szakszavak, stb.), a megfelelő szövegalkotási mód kiválasztása
- pontos és világos kifejezésmód
Szerkezet (2 pont)
Szempontok:
- a belső és külső szerkezet összefüggése, az egyes részek arányossága
- a szöveg rendezettsége, terjedelem (400–700 szó)
B) Az irányított szövegalkotást a megoldókulccsal összhangban értékeljük.
4.2.3. A SZÓBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI
Nyelv
Ismeret (17 pont)
Szempontok:
- világos kifejezésmód, önállóság, a nyelvészeti kifejezések megfelő használata, érvelés, példák és bizonyítékok felsorolása, a példák alkalmazása új összefüggésekben
Szempontok:
- gördülékeny beszéd, fölösleges ismétlések nélkül, megfelelő reagálás az esetleges alkérdésekre, saját hibák javítása, a kultúrált párbeszéd szabályainak követése
Irodalom
A szöveg(részlet) hangos olvasása (3 pont)
Szempontok:
- helyes kiejtés, megfelelő hanglejtés, gördülékenység, megfelelő tempó, kifejező olvasás
Az olvasott szöveg elemzése (14 pont)
Szempontok:
- világos és megbízható reprodukálás, világos értés, önállóság, érvelés, példák és bizonyítékok felsorolása, összehasonlítás, eredetiség
Beszédkultúra (3 pont)
Szempontok:
- gördülékeny beszéd, fölösleges ismétlések nélkül, megfelelő reagálás az esetleges alkérdésekre, saját hibák javítása, a kultúrált párbeszéd szabályainak követése
5.1.1. FUNKCIONÁLIS CÉLOK
TARTALOM |
CÉLOK |
1. Szövegértés és –alkotás |
|
A jelölt ismerje az alábbi párbeszédes műfajokat:
|
|
A jelölt ismerje az alábbi monologikus műfajokat:
|
|
A jelölt tudjon szóban monologikus szövegeket alkotni az alábbi műfajokban:
|
|
A jelölt tudjon monologikus szövegeket olvasni és elemezni: |
|
A jelölt tudjon írásban monologikus szövegeket alkotni az alábbi műfajokban: |
|
2. Nyelvismeret és nyelvhasználat |
|
A jelölt ismerje egyéni szókincse gazda-gításának lehetőségeit. |
|
Ismerje és alkalmazza a magán- és a közéleti (hivatalos) kommunikációs helyzeteket, tudja ezek nyelvhasználati jellemzőit. |
|
A jelölt tudja felismerni és kifejteni a cselekvések, történések logikai viszonyait. |
|
A jelölt alkalmazza a grammatikai, nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási tudnivalókat. |
|
A jelölt ismerje a magyar nyelv szerepét, helyzetét, a nyelvi környezet hatásának tényezőit. |
|
5.1.2. OKTATÁSI CÉLOK |
|
Nyelvi és nyelvtani ismeretek |
|
A jelölt tudja a nyelvi és nyelvtani fogalmakat értelmezni, s használni. |
|
5.2.1. FUNKCIONÁLIS CÉLOK
AZ IRODALOMOLVASÁS, MŰELEMZÉS, MŰÉRTELMEZÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE |
|
OLVASÁS ÉS MEGHALLGATÁS A jelölt: - képes irodalmi szövegeket olvasni, meghallgatni, illetve értelmezni; - képes az olvasott/hallott szöveggel kapcsolatos benyomásait, érzelmeit, elképzeléseit megfogalmazni, véleményt alkotni; - képes az irodalmi szöveg elemzésére, értelmezésére: • megfigyeli és felfogja az irodalmi mű alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők); • megnevezi és értelmezi a lényeges formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben; • képes két vagy több szöveg adott szempontú összehasonlítására, felismeri különböző szemléletű művek kapcsolódási pontjait; • az elemző-értelmező tevékenység során tud szakirodalomra hivatkozni (elsősorban a Matúra-sorozatra); • képes feltárni és értékelni a művészi szöveg erkölcsi tartalmait, esztétikai értékeit.
|
|
AZ IRODALOMOLVASÁS, MŰELEMZÉS, MŰÉRTELMEZÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE A DIÁKOK SZÓ- ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁSÁVAL |
|
BESZÉD A jelölt: - képes olvasott irodalmi szöveg kapcsán:
- képes két olvasott művészi szöveget összehasonlítani; - képes kifejezően tolmácsolni verset, dráma- és prózarészletet, igyekezve kapcsolatot teremteni a hallgatósággal.
|
|
ÍRÁS A jelölt: - képes tájékozottan és meggyőzően írni művészi szövegekről, alkalmazva a tanult fogalmakat; - képes logikusan megfogalmazni gondolatmenetét, adatokat rendszerezni, követi az időrendet, ki tudja fejezni egyéni ízlését; - a felsoroltak értelmében tud:
|
5.2.2. OKTATÁSI CÉLOK
IRODALOMTÖRTÉNETI ISMERETEK A jelölt: - tájékozódik az irodalmi folyamatokban, a világ- és magyar irodalom történetében az ókortól napjainkig; - ismeri a tanult korszakok legfontosabb jellemzőit és megkülönböztető jegyeit; - ismeri a III. pontban szereplő szerzők és szövegek legfontosabb jellemzőit; - a műelemzés, műértelmezés során alkalmazza irodalomtörténeti ismereteit.
|
IRODALOMELMÉLETI ISMERETEK A jelölt: - ismeri és a műelemzés, műértelmezés során alkalmazza a szükséges ― a tartalmak második oszlopában meghatározott ― esztétikai, poétikai, történeti, stilisztikai fogalomkészletet. |
5.2.3. TARTALMAK
KÖTELEZŐ SZÖVEGEK, KORSZAKOK |
FOGALMAK, A MŰELEMZÉS SZEMPONTJAI |
Irodalomelméleti ismeretek, bevezetés az irodalomtanításba (magyar és világirodalmi művek alapján) Mitológia Prométheusz-mítosz |
A művészet funkciói és hatása; alkotás és befogadás; jelentés és többletjelentés; művészi érték; a nyelv mint sajátos művészi jelrendszer. Irodalmi műnemek, műfajok Mitológia, mítosz, mitikus hős, mítoszkörök, kultuszok |
Az ókori Kelet irodalma A tékozló fiú, A szeretetről |
A Biblia szerkezete, vallási, etikai és irodalmi jelentősége. Bibliai történet, evangélium, példázat, himnusz |
A görög és a római irodalom |
Ókor, antikvitás, homo mensura |
Homérosz: Odüsszeia |
A trójai mondakör A homéroszi eposzok, az eposz műfaji jellemzői |
Szophoklesz: Antigóné |
Az ókori görög színház. A thébai mondakör Tragédia, tragikum, tragikus hős; katarzis |
Catullus: Gyűlölök és szeretek Horatius: Leuconoéhoz Vergilius: IX. ekloga |
Szerelmi líra; epigramma Aurea mediokritas Ekloga, bukolikus költészet |
A középkor Dante: Isteni színjáték
Halotti beszéd és könyörgés Ómagyar Mária-siralom |
A középkor világképe; irodalmi műfajok (himnusz, legenda), művészeti stílusok A "hármasság" mint kompozíciószervező; allegória Nyelvemlékek, jellemzőik, jelentőségük a nemzeti kultúrában |
A reneszánsz |
Reneszánsz, humanizmus |
Petrarca: Ti szerencsés füvek... |
Petrarkista költészet, szonett |
Boccaccio: Dekameron (A sólyom feláldozásának története) |
A Dekameron szerkezete, novella
|
Shakespeare: Rómeo és Júlia |
Az angol reneszánsz színház A dráma szerkezete, humanista értékei |
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete |
Magyar reneszánsz; nemzeti kultúra Költői öntudat |
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála... |
Reneszánsz és reformáció. Versgyűjtemény, ciklus; szerelmi líra. |
Barokk Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem |
Barokk, monumentalitás; a barokk eposz |
Klasszicista dráma Moliere: Tartuffe |
A francia klasszicista színház és dráma; normatív esztétika Helyzet- és jellemkomikum, nyelvi komikum |
Felvilágosodás |
Polgárosodás és felvilágosodás Klasszicizmus, szentimentalizmus Sturm und Drang, dal (Lied) |
A magyar felvilágosodás |
A magyar felvilágosodás sajátos vonásai Programok, röpirat Nemzet és nyelv, ortológusok és neológusok |
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez |
Elégia, óda, dal |
Berzsenyei Dániel: A közelítő tél |
Elégia ― időszembesítő költemény |
Romantika Puskin: Anyegin
|
A romantika stílusjegyei; személyiségkultusz, embereszmény Képalkotás, műfajhatárok átlépése, verses regény, »töredékesség« Líraiság; byronizmus |
Reformkor |
Reformkor; haza és haladás; irodalmi élet |
Katona József: Bánk bán |
Drámai konfliktus, szerkezet, cselekmény, hősök; közélet ― magánélet |
Kölcsey Ferenc: Himnusz
|
Klasszicizmus, érzékenység; nemzeti romantika A bűn és a bűnhődés motívuma |
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Szózat |
Népiesség és romantika Motívum, vándormotívum, jelképesség Romantikus képalkotás, retorikus szerkezet, időszembesítés |
Petőfi Sándor: A puszta, télen Szabadság, szerelem... Minek nevezzelek? A XIX. század költői Nemzeti dal
|
Ars poetica, verstípusok Tájleíró költemény ― az ember és a táj viszonya Hitvesi költészet Látomásköltészet Romantikus nyelv |
Arany János: Toldi estéje Ágnes asszony Epilógus |
Népiesség Elégikus hangvételű eposz Műballada, egyszólamú és többszólamú ballada, lélektani ballada Létösszegző vers |
A romantikától a realizmus felé Jókai Mór: Az arany ember
Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt |
Vallomásregény, vívódó hős Romantikus és realista jegyek A mikszáthi elbeszélés; anekdota, humor és emberszeretet összefüggése |
Madách Imre: Az ember tragédiája |
Drámai költemény, szerkezeti felépítése, alapkérdése |
Realizmus, naturalizmus |
Realizmus, naturalizmus |
Stendhal: Vörös és fekete |
Regénytípusok, a realista regény Romantika és realizmus viszonya |
Csehov: Három nővér |
Drámaiatlan dráma |
A 20. század irodalma |
Szimbolizmus, impresszionizmus A költői lét, bohém életforma |
Ady Endre: Góg és Magóg fia... A Hortobágy poétája Héja-nász az avaron |
A Nyugat szerepe, művelődéstörténeti áttekintés; szimbolizmus Szimbolista-szecessziós látásmód Lírai ars poetica és programadás (váteszszerep) Látomásszerű tájvers, Léda-versek |
Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok
|
Naturalizmus Balladaszerű elbeszélés Írói előadásmód (drámai sűrítés), magatartás |
Babits Mihály: Jónás könyve |
Számvetés, önvallomás, önirónia Nyelvi humor, archaizálás |
Kosztolányi Dezső: Édes Anna Hajnali részegség |
Lélektani regény Érdekember, értékember Impresszionizmus Gondolati költemény |
Kafka: Az átváltozás
Camus: Közöny
Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei |
Avantgárd (kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus). Hagyomány és új kapcsolata Groteszk, abszurd Egzisztencializmus Az abszurditás kérdése az irodalomban Epikus színház ― elidegenedés Abszurd színház |
József Attila: Tiszta szívvel Óda A Dunánál Talán eltűnök hirtelen |
Szép Szó Expresszionizmus, kozmikus szemlélet, népiesség, szürrealizmus, freudizmus, komplex képek A költő és ars poeticája |
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga Erőltetett menet |
Költészetének motívuma Idill, ekloga Szabadvers, búcsúvers, naplóvers |
Illyés Gyula: Koszorú |
A Nyugat második nemzedéke Szabadvers; költői öntudat, számvetés, költői szintézis |
Örkény István: Tóték |
Változatok a regényre A valószerű és az abszurd keveredése |
Pilinszky János: Harbach1944
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet |
Az Újhold-nemzedék; világkép és stílus Az individualistává vált egyén elszigetelődése láttán az önzés elutasítása Egzisztenciális hiányérzet, az értékek átmentése |