Magyarnyelvésirodalom

Vizsgakatalógus

 

 

 

Tartalom:  

1.  Bevezető     

2.  Atantárgyáltalánoscéljai     

3.  Aszakmaiérettségivizsgacéljai     

3.1Általánoscélok          

3.2Operatívcélok          

3.3Funkcionálisésoktatásicélok          

3.3.1 Nyelv          

3.3.2 Irodalom             

4.  Avizsgaszerkezeteésértékelése     

4.1Szerkezet          

4.2Értékelés          

4.2.1 Az1.feladatlapértékelése          

4.2.2 A2.feladatlapértékelése          

4.2.3 Aszóbelivizsgaértékelésénekkritériumai         

5.  Avizsgatartalma     

5.1Nyelv          

5.1.1Funkcionáliscélok          

5.1.2 Oktatásicélok          

5.2Irodalom          

5.2.1 Funkcionáliscélok          

5.2.2 Oktatásicélok          

5.2.3 Tartalmak                  

 

1.BEVEZETŐ

A magyar nyelv és irodalom szakmai érettségi követelményrendszere (tudáskatalógusa) a kétnyelvű (szlovén-magyar) szakközépiskolák és technikumokban tanuló diákok számára készült, akik a 490 órás magyar anyanyelvi program alapján tanulják a tantárgyat, illetve azon diákok számára, akik a magyar nyelvet és irodalmat a vegyesen lakott területen kívüli iskolák ilyen programjaiban fakultatív tantágyként 490 órában tanulják.

A katalógus tartalma és feladata megegyezik a magyar nyelv és irodalom érvényben levő tantervével. A katalógus tartalmazza az anyanyelvű oktatás feladatait és céljait, az érettségi vizsga céljait, annak szerkezetét, értékelését, követelményeit.

A szakmai érettségi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész feladait külső szakemberek (bizottság), a szóbeli vizsga anyagát az iskola tanárai készítikel.

A katalógus tartalmazza a vizsga céljait, szerkezetét és tartalmát.

 

2.ATANTÁRGYÁLTALÁNOSCÉLJAI

A DIÁKOK POZITÍV VISZONYT ALAKÍTANAK KI ANYANYELVÜK IRÁNT. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja.

A DIÁKOKBAN TUDATOSODIK ANYANYELVÜK KÜLÖNLEGES HELYZETE, az, hogy az anyanyelv a nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és irodalmi műveltségnek is az alapja.
Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelvnek is éppoly fejlett nyelvi rendszere és kimeríthetetlenül gazdag kifejezéskészlete van, mint bármely más élő nyelvnek.

A DIÁKOK ELSAJÁTÍTJÁK A MAGYAR KÖZ- ÉS IRODALMI NYELVET, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.

A DIÁKOK ELSAJÁTÍTJÁK A TÁRSAS-TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGHEZ, EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEKET, a szó- és írásbeli önkifejezés szabályait, műfajait, a körülményeknek és a mindenkori szituációnak megfelelő kulturált nyelvi magatartást; különféle nyelvi tevékenységekkel sikeresen oldják meg az egyes élethelyzeteket, ezzel is erősítve öntudatukat, illetve mások véleményének tiszteletben tartását.

A DIÁKOK GONDOLKODVA ÉS KRITIKUSAN FOGJÁK FEL (HALLGATJÁK MEG/OLVASSÁK EL), MAJD ALKOTJÁK MEG (MONDJÁK/ÍRJÁK) A KÜLÖNFÉLE MŰVÉSZI ÉS NEM MŰVÉSZI SZÖVEGEKET, s belőlük nemcsak információkat szereznek, megismerve saját kultúrájukat és más, idegen kultúrákat, hanem fejlesztik logikus gondolkodási, következtető és indoklási képességüket, gazdagítják személyes és szakmai életüket. Elsajátítják és igényesen használják szakterületük nyelvét.

KRITIKUSAN VISZONYULNAK MAGUK ÉS MÁSOK SZÖVEGEIHEZ, különösen a média- és propagandaanyagokat vetik össze különböző szempontokból saját szövegeikkel, felismerve az esetleges manipulációt is.

A DIÁKOK FELISMERIK A MAGYAR NYELV RENDSZERÉNEK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIT, MEGISMERIK AZOK JELENTŐSÉGÉT, S TUDATOSAN ÉPÍTIK BE ŐKET SAJÁT SZÖVEGEIKBE.

A DIÁKOK AZ IRODALOMTANÍTÁS SORÁN MŰVELT ÉS ÉRDEKLŐDŐ OLVASÓKKÁ VÁLNAK. Az irodalmi alkotások megismerésével kialakulnak bennük azok az ismeretek, készségek, képességek, esztétikai érzékenység, amelyek az írásművek önálló megértését, értékelését s az így szerzett tapasztalatoknak a maguk egyéni életébe való bevonását lehetővé teszik.


A DIÁKOK AZ IRODALMI MŰVEK KAPCSÁN MEGISMERKEDNEK AZ IRODALOMELMÉLET ALAPJAIVAL, A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETÉVEL, illetve a történelemből, a művészettörténetből, a filozófiából stb. szükséges ismeretekkel, mindazzal, ami elengedhetetlen az irodalmi fogalmak megértéséhez.

A DIÁKOK A KRITIKUS ÉS ALKOTÓ IRODALOMOLVASÁS KÉPESSÉGÉT ÍRÁSSAL, AZ ÉRTELMEZŐ HANGOS OLVASÁSSAL ÉS A SZÉPIRODALMI MŰVEK IGÉNYES TOLMÁCSOLÁSÁVAL FEJLESZTIK.

A DIÁKOK IRODALOM IRÁNTI BEFOGADÓI ÉRZÉKENYSÉGÜKET TANÍTÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ÁLTAL IS FEJLESZTIK (szavalóversenyek, kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi folyóiratokkal való ismerkedés, irodalmi körökben való közreműködés, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).

A DIÁKOK KRITIKUSAN ÍTÉLIK MEG ISMERT MŰVEKNEK ÉS AZOK (SZÍNPADI, FILMES, RÁDIÓS, TÉVÉS, VIDEÓS STB.) INTERPRETÁCIÓINAK KÜLÖNBSÉGEIT.

AZ IRODALMI MŰVEK OLVASÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE RÉVÉN FEJLESZTIK
ÉRTÉKRENDJÜKET, VALAMINT TUDATOSODIK BENNÜK A NEMZETI ÉS EGYETEMES KULTÚRÁHOZ VALÓ TARTOZÁS.

 

3.ASZAKMAIÉRETTSÉGIVIZSGACÉLJAI

3.1.ÁLTALÁNOSCÉLOK

A diákok szóbeli és írásbeli kifejező- és befogadókészségének fejlesztése, a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességek és beállítódások elsajátításának ösztönzése, a kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A grammatikai, szövegtani, stilisztikai és általános nyelvészeti ismeretek birtokában a tudatos, nyílt nyelvszemlélet kialakítása. A szakterület nyelvének kielégítő használata.
Az irodalmi művek olvasása és értelmezése képességének fejlesztésével, az irodalmi művek megértéséhez nélkülözhetetlen irodalomelméleti- és történeti ismeretek elsajátításával a diákok olvasóvá nevelése.

 

3.2.OPERATÍVCÉLOK

Az érettségi vizsga konkrét célja, hogy megállapítsa a diákok szó- és írásbeli megnyilatkozásának képességét, valamint a tanterv által előírt ismeretek és tevékenységek birtoklását. Ezt a jelölt a következőképpen bizonyítja:
- két írásbeli feladatlap megoldásával,
- a szóbeli vizsgán.

Az 1. számú feladatlapban a jelölt olvasott vagy hallott nem művészi szöveghez kapcsolódó nyelvi feladatsort old meg, és rövidebb, kb. 100-150 szó terjedelmű nem művészi szöveget alkot.

A 2. számú feladatlapban a jelölt szöveg(részlet) alapján iskolai irodalmi fogalmazást vagy irányított szöveget alkot 400-700 szóban a megadott cím és/vagy szempontok alapján.

A szóbeli vizsgán a jelölt nyelvi és irodalmi kérdésre válaszol.
Tételkifejtésében érvel, megfelelően használja a nyelvészeti, valamint irodalomelméleti és -történeti kifejezéseket. Az adott művészi szöveget elhelyezi korban, a szerző életművében, megállapítja témáját, motívumait, értékeli a művet, véleményét argumentálja.
Bizonyítja, hogy képes a kulturált párbeszédre, tud köznyelven beszélni, hangosan és értelmesen felolvasni. Tudja használni, értelmezni szakmájának szakszókincsét.

 

3.3.FUNKCIONÁLISÉSOKTATÁSICÉLOK

3.3.1.NYELV

Funkcionáliscélok

A jelölt:
- legyen birtokában a kommunikációs képességeknek; legyen képes szóbeli és írásbeli dialogikus (párbeszédes) szövegek befogadására;
- tudjon a beszédhelyzetnek megfelelően beszédpartnerével kommunikálni;
- ismerje a párbeszédes szövegek alkotásának tartalmi, formai követelményeit, s ezek alapján tudjon szóban és írásban párbeszédes szövegeket alkotni;
- ismerje a monologikus szöveg sajátosságait, a szövegalkotás jellemzőit;
- tudjon befogadni monologikus szövegeket szóban és írásban;
- tudjon monologikus szövegeket alkotni szóban és írásban;
- szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben tudjon igényesen, választékosan kommunikálni. Ismerje a szakterminológiát, amely szókincsének nélkülözhetetlen része;
- tudja helyesen megítélni a magyar nyelv szerepét a mindennapok gyakorlatában, ismerje helyzetét, a nyelvi környezet hatásának tényezőit.

 

Oktatásicélok

Ajelölt:

- tudja a magyar köz- és irodalmi nyelv fejlődésének főbb állomásait, jellemzőit az egyes fejlődési szakaszokban;
- ismerje a mai magyar köz- és irodalmi nyelv rendszerének legjellemzőbb vonásait;
- ismerje az alapvető nyelvészeti kifejezéseket, s tudja értelmezni a legjelentősebb szakmai fogalmakat.

 

3.3.2.IRODALOM

Funkcionáliscélok

Ajelölt:

- a helyesejtési követelményeknek megfelelően, megközelítőleg kifejező módon olvassa fel a művészi szöveget;
- az olvasott szöveg kapcsán megfogalmazza olvasmányélményét,
- bizonyítja az elolvasott szöveg értését;
- értékeli a szöveget, és elhelyezi a szerző életművében, illetve irodalomtörténeti korszakban, stílusirányzatban;
- feltárja a szöveg formai-szerkezeti jellemzőit, gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját, ezek szerepét a szövegben, véleményét indokolja;
- a műértelmezés során biztonsággal alkalmazza az irodalomtörténeti és -elméleti fogalmakat;
- képes az írott művészi szöveggel kapcsolatos élményeit, a szöveg értését, értelmezését, valamint értékelését írásban (iskolai irodalmi dolgozat) megfogalmazni;
- képes két vagy több szempontú összehasonlítást végezni;
- hivatkozik a megfelelő szakirodalomra.

 

Oktatási célok

A jelölt:

- képes önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti korszakok lényeges jellemzőit;
- az irodalmi szövegek szó- és írásbeli értelmezése során megfelelően alkalmazza az alapvető irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat.

 

4. A VIZSGA SZERKEZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

4.1. SZERKEZET

ÍRÁSBELI RÉSZ (AZ ÖSSZOSZTÁLYZAT 60 %-A)

Feladatlap

 

 

 

Megoldási idő

Összosztályzat

része %-ban

1

Hallott vagy olvasott nem művészi szöveg elemzése, rövid szöveg (100-150 szó) alkotása

60 perc

30 %

2

 Iskolai irodalmi fogalmazás vagy irányított szövegalkotás művészi szöveg alapján  (400-700 szó)

60 perc

30 %

 

SZÓBELI VIZSGA (AZ ÖSSZOSZTÁLYZAT 40 %-A)

NYELV

Nyelvi kérdés nem művészi szöveg alapján (ismeret 17 pont, beszédkultúra 3 pont)

10 perc

20 %
IRODALOM

Szöveg(részlet) hangos olvasása (3 pont), az olvasott szöveg értelmezése, elemzése (14 pont), beszédkultúra (3 pont)

10 perc

20 %

 

4.2. ÉRTÉKELÉS

4.2.1. AZ 1. FELADATLAP ÉRTÉKELÉSE

A feladatlap összpontszáma lehet 30 vagy 60 pont. A nem művészi szöveg elemzésének feladatait a megoldókulcssal összhangban értékeljük, a feladatok a feladatlap összpontszámának 80 %-át jelentik. A rövidebb szöveg alkotása a feladatlap 20 %-át jelenti.

 

4.2.2. A 2. FELADATLAP ÉRTÉKELÉSE (30 PONT ESETÉBEN)

A)    Irodalmi fogalmazás alkotása

Tartalom (19 pont)

Szempontok:

- a tartalom és a téma összefüggése

- megfelelő irodalomtörténeti és – elméleti ismeretek

- problémamegoldó-képesség, logikus érvelés, elemző- és értékelőkészség

- eredetiség és érdeklődéskeltés

Nyelvhelyesség (6 pont)

Szempontok:

- megfelelő nyelvhasználat (alaktani, mondattani, szövegtani megfelelőség)

- helyesírás

Stílus (3 pont)

 Szempontok:

- a szókincs és nyelvi eszközök gazdagsága

- a stílusréteg követelményeinek betartása (szakszavak, stb.), a megfelelő szövegalkotási mód kiválasztása

- pontos és világos kifejezésmód

Szerkezet (2 pont)

Szempontok:

- a belső és külső szerkezet összefüggése, az egyes részek arányossága

- a szöveg rendezettsége, terjedelem (400–700 szó)

 

B) Az irányított szövegalkotást a megoldókulccsal összhangban értékeljük.

4.2.3. A SZÓBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

Nyelv

Ismeret (17 pont)

Szempontok:

- világos kifejezésmód, önállóság, a nyelvészeti kifejezések megfelő használata, érvelés, példák és bizonyítékok felsorolása, a példák alkalmazása új összefüggésekben

 

Beszédkultúra (3 pont)

Szempontok:

- gördülékeny beszéd, fölösleges ismétlések nélkül, megfelelő reagálás az esetleges alkérdésekre, saját hibák javítása, a kultúrált párbeszéd szabályainak követése

 

Irodalom

A szöveg(részlet) hangos olvasása (3 pont)

Szempontok:

- helyes kiejtés, megfelelő hanglejtés, gördülékenység, megfelelő tempó, kifejező olvasás

Az olvasott szöveg elemzése (14 pont)

Szempontok:

- világos és megbízható reprodukálás, világos értés, önállóság, érvelés, példák és bizonyítékok felsorolása, összehasonlítás, eredetiség

Beszédkultúra (3 pont)

Szempontok:

- gördülékeny beszéd, fölösleges ismétlések nélkül, megfelelő reagálás az esetleges alkérdésekre, saját hibák javítása, a kultúrált párbeszéd szabályainak követése


5. A VIZSGA TARTALMA

5.1. NYELV

5.1.1. FUNKCIONÁLIS CÉLOK

TARTALOM

CÉLOK

1.  Szövegértés és –alkotás
  • Tudjon különbséget tenni a művészi és nem művészi szövegek között.

    • A jelölt ismerje az alábbi párbeszédes műfajokat:

  • interjú,

  • vita.

     

    		•
  • A jelölt értse meg a műfajokat, tudja kiemelni lényeges gondolataikat, adataikat, tudjon véleményt formálni a hallottakról, látottakról, valamint a műfaji jellemzőkről.

  • Tudjon maga is ilyen műfajú szövegeket alkotni. Ismerje a kommunikálók testbeszédének jellemzőit, a nem verbális kommunikáció sajátosságait.

  • Tudja értékelni a szöveg adekvátságát, hatékonyságát, s legyen képes szövegeit indokolva javítani.

    • A jelölt ismerje az alábbi monologikus műfajokat:

  • rádió/TV hír,

  • reklám,

  • alkalmi beszéd,

  • ünnepi beszéd,

  • ismeretterjesztő előadás.

     

    		•
  • A jelölt ismerje a műfajok jellemzőit.

  • Legyen képes a lényegkiemelésre (vázlat).

  • Tudja értékelni a beszédmódot (érthetőség, nyelvhelyesség, metakommunikáció) elemzés alapján.

     

    		•

    A jelölt tudjon szóban monologikus szövegeket alkotni az alábbi műfajokban:

  • kiselőadás,

  • beszámoló,

  • útmutatás,

  • felvilágosítás,

  • környezetleírás,

  • alkalmi beszéd (gratuláció, jókívánság, részvétnyilvánítás, bejelentés, panasz, stb.),

  • ünnepi beszéd,

  • köszöntő,

  • felszólalás,

  • hozzászólás,

  • tájékoztatás.

     

    		•
  • Tudja a műfajokkal kapcsolatos adatgyűjtés és szövegszerkesztés követelményeit, amelyek alapján alkosson szövegeket, alkalmazva az adekvátság, érthetőség, nyelvhelyesség alapelveit.

  • Tudja megfogalmazni kritikai észrevételeit a szereplést követően.

    • A jelölt tudjon monologikus szövegeket olvasni és elemezni:

  • állatok, növények, tárgyak leírása,

  • tájleírás, útleírás,

  • személyek bemutatása,

  • munkafolyamatok leírása,

  • lexikon szócikk,

  • tudományos ismeretterjesztő cikkek,

  • újsághirdetés,

  • újsághír és tudósítás,

  • életrajz,

  • jegyzőkönyv,

  • kérvény

  • értékelés/kritika.

  • Ismerje a műfajok jellemzőit.

  • Ismerje az olvasási stratégiákat, az anyaggyűjtésre épülő szövegszerkesztés gyakorlatát, a segédkönyvek, lexikonok, enciklopédiák stb. szerepét a szövegalkotásban.

  • Tudja elemezni a szöveget formai, tartalmi szempontból, s megállapítani műfaját, funkcióját, stilisztikai jegyeit.

  • Tudja értékelni a szöveg adekvátságát, javítsa ki a szöveg a hibáit, indokolja a javítás szükségességét.

    • A jelölt tudjon írásban monologikus szövegeket alkotni az alábbi műfajokban:

  • személyleírás, jellemzés,

  • levél, távirat,

  • beszámoló,

  • hír,

  • tudósítás,

  • hirdetés,

  • önéletrajz,

  • kérvény,

  • elismervény,

  • meghívó,

  • hivatalos levél,

  • pályázat,

  • jegyzőkönyv.

  • Tudjon a megjelölt műfajokban, a műfaji sajátosságoknak megfelelően szövegeket alkotni.

  • A szövegszerkesztés során  alkalmazza a nyelvhelyességi, helyesírási ismereteket.

  • Tudja értékelni a megalkotott szöveget, s szükség esetén javítsa ki az esetleges hibákat.

    • 2. Nyelvismeret és nyelvhasználat

     

    A jelölt ismerje egyéni szókincse gazda-gításának lehetőségeit.
  • Tudja a szógyűjtés, -értelmezés, -magyarázat szerepét az egyéni szókincs fejlesztésében, rétegződésének kialakulásában.

  • Ismerje a szakszók szerepét a szakmai témájú szövegek alkotásában, a többjelentésű szavak szerepét.

  • Ismerje az idegen szavak és a frazeológia helyes használatának elveit és gyakorlatát.

     

    		•

    Ismerje és alkalmazza a magán- és a közéleti (hivatalos) kommunikációs helyzeteket, tudja ezek nyelvhasználati jellemzőit.
  • Tudja a közlés értelmi, érzelmi, akarati funkcióit: az információ és a kommunikáció különbségét.

  • Tudja kifejteni álláspontját, megvédeni véleményét, alkalmazkodva a beszéd- szituációhoz és a témához, kiválasztva az adekvát kommunikációs technikákat, a szóhasználat, az intonáció, a gesztusok stb. alkalmazásával.

     

    		•

    A jelölt tudja felismerni és kifejteni a cselekvések, történések logikai viszonyait.
  • Tudja az ok-okozati, előzmény-következmény, az egy-, elő- és az utóidejűségi, az alá-, fölé-, a hozzá- és a mellérendeltségi, a tér- és időbeli viszonyokat, a kapcsolat, az ellentét, a változás, a következtetés, a magyarázat, továbbá a feltételesség, a hasonlítás, a megengedés és a következményesség kategóriáit és nyelvi eszközeit, s alkalmazza ezeket saját nyelvhasználatában.

     

    		•

    A jelölt alkalmazza a grammatikai, nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási tudnivalókat.
  • Tudja és alkalmazza a helyesírási alapelveket írásgyakorlatában, a magyar helyesírás szabályainak alkalmazásával.

  • Tudja és alkalmazza a helyes kiejtés, szép magyar beszéd követelményeit, alkalmazva a nyelvhelyesség és szövegszerkesztés szabályait.

  • Tudja az egyéni stílus követelményeit, alkalmazza beszédében.

    • A jelölt ismerje a magyar nyelv szerepét, helyzetét, a nyelvi környezet hatásának tényezőit.
  • Tudja a magyar nyelv helyét, szerepét államhatárokon belül és kívül, a nyelvi norma, regionalitás, nyelvszokás jellemzőit.

  • Ismerje fel a nyelvi rendszer párhuzamait a  szlovén és a magyar nyelv között.

  • Tudja a nyelv történeti és társadalmi jellemzőit, hogy a nyelv változatokon funkcionáló rendszer.

    •  5.1.2. OKTATÁSI CÉLOK

     

     Nyelvi és nyelvtani ismeretek

     

    A jelölt tudja a nyelvi és nyelvtani fogalmakat értelmezni, s használni.
  • Jel, nyelvi jel, szótári szó, szóelem, hang, nyelvtan, közlésfolyamat, verbális és nem verbális kommunikáció, nyelvváltozatok, anyanyelv, idegen nyelv, környezetnyelv, többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség;

  • kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés, hagyomány;

  • hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, szótag, jóhangzás, rosszhangzás;

  • szókészlet, szókincs, jövevényszó, idegen szó, szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás;

  • szótő, képző, jel, rag, egyalakú, többalakú, toldalék, szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó, szóalkotás, többjelentésű, azonos alakú szavak, szinonimák;

  • ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, határozószó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, módosítószó, indulatszó;

  • mondat, kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó;

  • szószerkezet, alárendelő, mellérendelő, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, egyszerű mondat, összetett mondat, tőmondat, bővített mondat, állító-, tagadó mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat;

  • hangsúly, hanglejtés, szünet;

  • megszerkesztettség, szöveg-összefüggés, szövegkohézió, bekezdés, tételmondat, írott szöveg, beszélt nyelvi szöveg;

  • beszédhelyzet, stílus, költői kép, egyéni stílus, korstílus, stilisztika, szépirodalmi stílus, társalgási stílus, tudományos, szakmai stílus, publicisztikai stílus, közéleti írásbeliség és szóbeliség, retorika, beszédmű, szónoki és előadói műfajok, média;

  • nyelvrokonság, őskor, alapnyelv, alapnyelvi szó, jövevényszó, idegen szó, nyelvújítás, nyelvemlék, nyelvi változatok, nyelvjárások, szak-, csoport és rétegnyelvek, standard, norma, nyelvművelés.

    •  

    5.2. IRODALOM

    5.2.1. FUNKCIONÁLIS CÉLOK

    AZ IRODALOMOLVASÁS, MŰELEMZÉS, MŰÉRTELMEZÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE

    OLVASÁS ÉS MEGHALLGATÁS

    A jelölt:

    - képes irodalmi szövegeket olvasni, meghallgatni, illetve értelmezni;

    - képes az olvasott/hallott szöveggel kapcsolatos benyomásait, érzelmeit, elképzeléseit megfogalmazni, véleményt alkotni;

    - képes az irodalmi szöveg elemzésére, értelmezésére:

          •  megfigyeli és felfogja az irodalmi mű alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők);

          •  megnevezi és értelmezi a lényeges formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben;

          •  képes két vagy több szöveg adott szempontú összehasonlítására, felismeri különböző szemléletű művek kapcsolódási pontjait;

          • az elemző-értelmező tevékenység során tud szakirodalomra hivatkozni (elsősorban a Matúra-sorozatra);

          • képes feltárni és értékelni a művészi szöveg erkölcsi tartalmait, esztétikai értékeit.

     

    AZ IRODALOMOLVASÁS, MŰELEMZÉS, MŰÉRTELMEZÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE A DIÁKOK SZÓ- ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁSÁVAL

    BESZÉD

    A jelölt:

    - képes olvasott irodalmi szöveg kapcsán:

    • megfogalmazni olvasmányélményét,

    • beszámolót készíteni,

    • értékelni a szöveget;

    - képes két olvasott művészi szöveget összehasonlítani;

    - képes kifejezően tolmácsolni verset, dráma-  és prózarészletet, igyekezve kapcsolatot teremteni a hallgatósággal.

     

    ÍRÁS

    A jelölt:

    - képes tájékozottan és meggyőzően írni művészi szövegekről, alkalmazva a tanult fogalmakat;

    - képes logikusan megfogalmazni gondolatmenetét, adatokat rendszerezni, követi az időrendet, ki tudja fejezni egyéni ízlését;

    - a felsoroltak értelmében tud:

    • élménybeszámolókat,

    • tartalmakat,

    • jellemzést és leírást,

    • olvasmánynaplót,

    • összehasonlító jellegű irodalmi fogalmazást,

    • elemző irodalmi fogalmazást,

    • értelmező irodalmi fogalmazást írni.

     

    5.2.2. OKTATÁSI CÉLOK

    IRODALOMTÖRTÉNETI ISMERETEK

    A jelölt:

    - tájékozódik az irodalmi folyamatokban, a világ- és magyar irodalom történetében az ókortól napjainkig;

    - ismeri a tanult korszakok legfontosabb jellemzőit és megkülönböztető jegyeit;

    - ismeri a III. pontban szereplő szerzők és szövegek legfontosabb jellemzőit;

    - a műelemzés, műértelmezés során alkalmazza irodalomtörténeti ismereteit.

     

    IRODALOMELMÉLETI ISMERETEK

    A jelölt:

    - ismeri és a műelemzés, műértelmezés során alkalmazza a szükséges ― a  tartalmak második oszlopában meghatározott ―  esztétikai, poétikai, történeti, stilisztikai fogalomkészletet.

    5.2.3. TARTALMAK

    KÖTELEZŐ SZÖVEGEK, KORSZAKOK

    FOGALMAK,  A MŰELEMZÉS SZEMPONTJAI

    Irodalomelméleti ismeretek, bevezetés az irodalomtanításba (magyar és világirodalmi művek alapján)

    Mitológia

    Prométheusz-mítosz

    A művészet funkciói és hatása; alkotás és befogadás; jelentés és többletjelentés; művészi érték; a nyelv mint sajátos művészi jelrendszer. Irodalmi műnemek, műfajok

    Mitológia, mítosz, mitikus hős, mítoszkörök, kultuszok

    Az ókori Kelet irodalma

    A tékozló fiú,  A szeretetről                                    

    A Biblia szerkezete, vallási, etikai és irodalmi jelentősége.

    Bibliai történet, evangélium, példázat, himnusz

    A görög és a római irodalom

    Ókor, antikvitás, homo mensura
    Homérosz: Odüsszeia

    A trójai mondakör

    A homéroszi eposzok, az eposz műfaji jellemzői

    Szophoklesz: Antigóné

    Az ókori görög színház. A thébai mondakör

    Tragédia, tragikum, tragikus hős; katarzis

    Catullus: Gyűlölök és szeretek

    Horatius: Leuconoéhoz

    Vergilius: IX. ekloga

    Szerelmi líra; epigramma

    Aurea mediokritas

    Ekloga, bukolikus költészet

    A középkor

    Dante: Isteni színjáték

     

     

    Halotti beszéd és könyörgés

    Ómagyar Mária-siralom

    A középkor világképe; irodalmi műfajok (himnusz, legenda), művészeti stílusok

    A "hármasság" mint kompozíciószervező; allegória

    Nyelvemlékek, jellemzőik, jelentőségük a nemzeti kultúrában

    A reneszánsz

    Reneszánsz, humanizmus

    Petrarca: Ti szerencsés füvek...

    Petrarkista költészet, szonett

    Boccaccio: Dekameron

    (A sólyom feláldozásának története)

    A Dekameron szerkezete, novella

     

    Shakespeare: Rómeo és Júlia

    Az angol reneszánsz színház

    A dráma szerkezete, humanista értékei

    Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

    Magyar reneszánsz; nemzeti kultúra

    Költői öntudat

    Balassi Bálint: Hogy Júliára talála...

    Reneszánsz és reformáció.

    Versgyűjtemény, ciklus; szerelmi líra.

    Barokk

    Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

     

    Barokk, monumentalitás; a barokk eposz

    Klasszicista dráma

    Moliere: Tartuffe

    A francia klasszicista színház és dráma; normatív esztétika

    Helyzet- és jellemkomikum, nyelvi komikum

    Felvilágosodás

    Polgárosodás és felvilágosodás

    Klasszicizmus, szentimentalizmus

    Sturm und Drang, dal (Lied)

    A magyar felvilágosodás

    A magyar felvilágosodás sajátos vonásai Programok, röpirat 

    Nemzet és nyelv, ortológusok és neológusok

    Csokonai Vitéz Mihály:

    A Reményhez

     

    Elégia, óda, dal

    Berzsenyei Dániel: A közelítő tél

    Elégia ― időszembesítő költemény

    Romantika

    Puskin: Anyegin

     

    A romantika stílusjegyei; személyiségkultusz, embereszmény

    Képalkotás, műfajhatárok átlépése, verses regény, »töredékesség«

    Líraiság; byronizmus

    Reformkor

    Reformkor; haza és haladás; irodalmi élet

    Katona József: Bánk bán

    Drámai konfliktus, szerkezet, cselekmény, hősök; közélet ― magánélet

    Kölcsey Ferenc: Himnusz

     

    Klasszicizmus, érzékenység; nemzeti romantika

    A bűn és a bűnhődés motívuma

    Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

    Szózat

    Népiesség és romantika

    Motívum, vándormotívum, jelképesség

    Romantikus képalkotás, retorikus szerkezet, időszembesítés

    Petőfi Sándor: A puszta, télen

    Szabadság, szerelem...

    Minek nevezzelek?

    A XIX. század költői

    Nemzeti dal

     

    Ars poetica, verstípusok

    Tájleíró költemény ― az ember és a táj viszonya

    Hitvesi költészet

    Látomásköltészet

    Romantikus nyelv

    Arany János:

    Toldi estéje

    Ágnes asszony

    Epilógus

    Népiesség

    Elégikus hangvételű  eposz

    Műballada, egyszólamú és többszólamú ballada, lélektani ballada

    Létösszegző vers

    A romantikától a realizmus felé

    Jókai Mór: Az arany ember

     

    Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt

    Vallomásregény, vívódó hős

    Romantikus és realista jegyek

    A mikszáthi elbeszélés; anekdota, humor és emberszeretet összefüggése

    Madách Imre: Az ember tragédiája

    Drámai költemény, szerkezeti felépítése, alapkérdése

    Realizmus, naturalizmus

    Realizmus, naturalizmus

    Stendhal: Vörös és fekete

    Regénytípusok, a realista regény

    Romantika és realizmus viszonya

    Csehov: Három nővér

    Drámaiatlan dráma

    A 20. század irodalma

    Szimbolizmus, impresszionizmus

    A költői lét, bohém életforma

    Ady Endre: Góg és Magóg fia...

    A Hortobágy poétája

    Héja-nász az avaron

    A Nyugat szerepe, művelődéstörténeti áttekintés; szimbolizmus

    Szimbolista-szecessziós látásmód

    Lírai ars poetica és programadás (váteszszerep)

    Látomásszerű tájvers, Léda-versek

    Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok

     

    Naturalizmus

    Balladaszerű elbeszélés

    Írói előadásmód (drámai sűrítés), magatartás

    Babits Mihály: Jónás könyve

    Számvetés, önvallomás, önirónia

    Nyelvi humor, archaizálás

    Kosztolányi Dezső: Édes Anna

    Hajnali részegség

    Lélektani regény

    Érdekember, értékember

    Impresszionizmus

    Gondolati költemény

    Kafka: Az átváltozás

     

    Camus: Közöny

     

     

     

    Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

    Avantgárd (kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus).

    Hagyomány és új kapcsolata

    Groteszk, abszurd

    Egzisztencializmus

    Az abszurditás kérdése az irodalomban

    Epikus színház ― elidegenedés

    Abszurd színház

    József Attila: Tiszta szívvel

    Óda

    A Dunánál

    Talán eltűnök hirtelen

    Szép Szó

    Expresszionizmus, kozmikus szemlélet, népiesség, szürrealizmus, freudizmus,

    komplex képek

    A költő és ars poeticája

    Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

    Erőltetett menet

    Költészetének motívuma

    Idill, ekloga

    Szabadvers, búcsúvers, naplóvers

    Illyés Gyula: Koszorú

    A Nyugat második nemzedéke

    Szabadvers; költői öntudat, számvetés, költői szintézis

    Örkény István: Tóték

    Változatok a regényre

     A valószerű és az abszurd keveredése

    Pilinszky János: Harbach1944

     

    Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

    Az Újhold-nemzedék; világkép és stílus

    Az individualistává vált egyén elszigetelődése láttán az önzés elutasítása

    Egzisztenciális hiányérzet, az értékek átmentése