MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TANTERV

 

Kétnyelvű szlovén-magyar gimnázium

560 óra

Učni načrt je določil SSRSSI na 35. seji 20.4.2000.


TARTALOM:

I. A tantárgy meghatározása

II. A tant  árgy követelményei

1. A tantárgy céljai

1.1. Általános célok

1.2.1. Magyar nyelv - Funkcionális és oktatási célok

1.2.1.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

A) Funkcionális célok

1. Szövegértés és szövegalkotás

2. Nyelvismeret és nyelvhasználat

B) Oktatási célok

1. Nyelvi és nyelvtani ismeretek

1.2.2. Irodalom - Funkcionális és oktatási célok

1.2.2.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

A) Funkcionális célok

1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése párbeszédes formában

2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok szó- és írásbeli szövegalkotásával

B) Oktatási célok

1.2.2.2. Tartalom

2. Alapvető követelmények

III. Speciális módszertani útmutató

IV. Az ellenőrzés és értékelés kötelező módjai

V. Személyi feltételek

VI. Tárgyi feltételek

 

I. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

            A Magyar nyelv és irodalom általánosan képző, alapvető tantárgy, amelynek szerteágazó funkcionális, oktatási és nevelési feladatai vannak. Egyrészt az anyanyelvi kultúrát mélyíti, másrészt az irodalmi műveltséget szélesíti.

            Kialakítja a diákokban az anyanyelven való megértést és kifejezést, kifejleszti a szöveghallás, a beszédértés, a szövegértő olvasás, az értelmes, helyes és szép magyar beszéd és írás, illetve a helyesírás készségét és képességét. Elsajátíttatja a különböző beszédhelyzetekben folyó kulturált és hatásos szó- és írásbeli kommunikációt. Gazdagítja magukról és a világról megszerzett ismereteik kifejezésének lehetőségét, a különböző korok és esztétikai irányzatok magyar nyelvű művészetének átélt és kritikus értékelését.

             Alakítja kulturális szemléletüket, formálja különböző etikai, esztétikai és morális értékítéletüket, öntudatukat. Felkészít a kommunikációs helyzeteknek megfelelő nyelvi magatartásra, árnyalt önkifejezésre (párbeszédes és monologikus beszéd- és írásművek alkotására, szövegek értékelésére, szakszerű kifejezések használatára, művészi és nem művészi szövegek elemzésére és alkotására), de fejleszti a logikus gondolkodás, az önálló tanulás és önművelés képességét is. Fontos feladata továbbá az irodalomolvasás megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

            Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget. Tudatosítja a magyar anyanyelv különleges helyzetét, azt, hogy a Szlovén Köztársaság kétnyelvű területein a magyar a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a kétnyelvű Muravidéken élő magyaroknak anyanyelve, a Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve, egyike a világ mai fejlett, nagy múltú nyelveinek.

            A nyelvi és irodalmi nevelés a feldolgozott tartalmak természetével összhangban két autonóm, de szétválaszthatatlan egységet alkot. A tantárgy éves kötelező óraszáma 140. A nyelv és az irodalom tanítására mind a négy tanévben 70–70 óra jut.

II. A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI

1.1. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1. A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki magyar anyanyelvük iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja.

2. A diákokban tudatosodik magyar anyanyelvük különleges helyzete, az, hogy az anyanyelv a nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és irodalmi műveltségnek is az alapja.

3. A diákokban tudatosodik, hogy a magyar nyelvnek is éppoly fejlett nyelvi rendszere és kimeríthetetlenül gazdag kifejezéskészlete van, mint bármely más élő nyelvnek.

4. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.

5. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket, a szó- és írásbeli önkifejezés szabályait, műfajait, a körülményeknek és a mindenkori szituációnak megfelelő kulturált nyelvi magatartást; különféle nyelvi tevékenységekkel sikeresen oldják meg az egyes élethelyzeteket, ezzel is erősítve öntudatukat, illetve mások véleményének tiszteletben tartását.

6. A diákok gondolkodva és kritikusan fogják fel (hallgatják meg / olvassák el), majd alkotják meg (mondják/írják) a különféle művészi és nem művészi szövegeket, s belőlük nemcsak információkat szereznek, megismerve saját kultúrájukat és más, idegen kultúrákat, hanem fejlesztik logikus gondolkodási, következtető és indoklási képességüket, gazdagítják személyes és szakmai életüket; tudatosítják magukban, hogy a szövegértés és szövegalkotás gondolati és alkotó tevékenység, amelyre készülni kell, beleértve a folyamatos nyelvi önképzést és a kézikönyvek rendszeres használatát is.

7. A diákok kritikusan viszonyulnak maguk és mások szövegeihez, különösen a média- és propagandaanyagokat vetik össze különböző szempontokból saját szövegeikkel, felismerve az esetleges manipulációt is.

8. A diákok felismerik a magyar nyelv rendszerének törvényszerűségeit, megismerik azok jelentőségét, s tudatosan építik be őket saját szövegeikbe.

9. A diákok az irodalomtanítás során művelt és érdeklődő olvasókká válnak; fejlesztik irodalomolvasási képességeiket, kialakítják a szépirodalom iránti tartós szükségleteiket.

10. A diákok az irodalmi művek kapcsán szisztematikusan megismerkednek az irodalomelmélettel, a magyar és a világirodalom történetével, illetve a történelemből, a művészettörténetből, a filozófiából stb. szükséges ismeretekkel, mindazzal, ami elengedhetetlen az irodalmi fogalmak megértéséhez és elrendezéséhez.

11. A diákok a kritikus és alkotó irodalomolvasás képességét saját tetteikkel is erősítik – a produktív írással, az értelmező hangos olvasással és a szépirodalmi művek igényes tolmácsolásával.

12. A diákokban pozitív viszony alakul ki az irodalmi tevékenység iránt a saját választásuk szerinti másféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységek során (szavalóversenyen, kulturális rendezvények megtekintésén, irodalmárokkal való találkozásokon, irodalmi folyóiratokkal való ismerkedéskor, irodalmi körökben való közreműködéskor, irodalmi kiránduláson, közös színház- és mozilátogatásokon stb.).

13. A diákok kritikusan ítélik meg ismert műveknek és azok (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációinak különbségeit.

Az irodalmi művek olvasása, tolmácsolása és összehasonlítása közrehat a diákok társadalmi-kulturális, etikai, esztétikai, tudati értékítéleteinek formálódásában, érzelmi életük gazdagításában.

1.2.1. Magyar nyelv - Funkcionális és oktatási célok

A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. Szövegértés és szövegalkotás
1.1. A dialogikus kommunikációs képességek fejlesztése
1.1.1. A diákok szóbeli párbeszédes szövegeket hallgatnak/néznek meg.
1.1.2. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket szóban.
1.1.3. A diákok párbeszédes szövegeket olvasnak.
1.1.4. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket írásban.

1.2. A monologikus kommunikációs képességek fejlesztése
1.2.1. A diákok monologikus szövegeket hallgatnak/néznek meg.
1.2.2. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket szóban.
1.2.3. A diákok igényesebb monologikus szövegeket olvasnak.
1.2.4. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket írásban.

2. Nyelvismeret és nyelvhasználat
2.1.  A szókincs gazdagítása, illetve a pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességek fejlesztése

2.2. A nyelvi környezetnek, illetve a magyar nyelv szerepének és helyzetének megismerése

B) OKTATÁSI CÉLOK

1. Nyelvi és nyelvtani ismeretek
1.1. A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelv fejlődését.
1.2. A diákok megismerik a magyar köz- és irodalmi nyelv rendszerét.
1.3. A diákok használják az alapvető nyelvészeti kifejezéseket, a legjelentősebb szakmai fogalmakat pedig meg is magyarázzák.

 

1.2.1.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. Szövegértés és szövegalkotás

1.1. A dialogikus kommunikációs képességek fejlesztése
1.1.1. A diákok szóbeli párbeszédes szövegeket hallgatnak/néznek meg, illetőleg elemzik őket.

1.

2.

3.

4.
  • interjú

  • riport

  • interjú

  • riport

  • vita

  • interjú

  • riport

  • vita

  • tárgyalás

  • interjú

  • riport

  • vita

  • tárgyalás

  • kerekasztal-beszélgetés

    • A meghallgatás/megnézés előtt:

  • érdeklődést keltenek a beszélgetés témája és műfaja iránt.

    A meghallgatás/megnézés közben:

  • feljegyzik a lényeges adatokat (pl. vázlatpontok szerint), majd gondolatilag elrendezik őket (pl. vázlat formájában).

       A meghallgatás után:
    a) beszámolnak a hallottakról/látottakról – a beszélőkről, a beszélgetés idejéről, helyéről és témájáról (témáiról), összefoglalják az alapgondolatokat és a beszélgetés lényegét;
    b) kifejezik benyomásaikat, állásfoglalásukat, illetve értékelik a beszélgetés realitását és érdekességét, véleményüket indokolják;
    c) megmondják, tájékoztató, értékelő, meggyőző, illetve köznapi vagy közéleti (hivatalos) volt-e a szöveg, véleményüket megindokolják.

    Az újrahallgatás után:

  • elemzik és értékelik a megnyilatkozás körülményeit (a beszélgetés vezetésének módját és a beszélők viszonyulását, a nem nyelvi közleményeket és az érzelmi állapotot, a személyek közti érzelmi viszonyt), illetve a beszélők feleleteinek adekvátságát, érthetőségét és nyelvi helyességét.


    • 1.1.2. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket szóban.

    1.

    2.

    3.

    4.
  • interjú

  • riport

  • interjú

  • riport

  • vita

  • riport

  • tárgyalás

  • kerekasztal-beszélgetés

  • riport

  • nyilvános vita

  • kerekasztal-beszélgetés


    • A diákok – előzetes felkészülés alapján – maguk folytatnak hasonló beszélgetéseket (próbára téve magukat a kérdező, a felelő, a vitavezető és a vitapartner szerepében egyaránt).

    A diákok gyakorolják a köznapi és közéleti (hivatalos) helyzetekben való megnyilatkozást (közvetlen, személyes beszélgetést kezdeményeznek, illetőleg reagálnak a másik személy megnyilatkozására).

    1.1.3. A diákok párbeszédes szövegeket olvasnak és elemeznek.

    1.

    2.

    3.

    4.

    - interjú

  • riport

    • - interjú

  • riport

    • - interjú

  • riport

    • - interjú

  • riport

    • Az olvasás előtt:

  • felelevenítik a tájékoztató és értékelő-meggyőző párbeszédes szövegekkel kapcsolatos előismereteiket (téma, előadásmód, kommunikációs körülmények).

    Az olvasás közben:

  • aláhúzzák/kigyűjtik maguknak a lényeges adatokat.

       Az olvasás után:

    a) felidézik a feladót és a címzettet, kettejük társadalmi és érzelmi viszonyát, megállapításaikat indokolják;
    b) elgondolkoznak a szövegnek a címzettre gyakorlandó kívánatos hatásán, illetve megítélik a tényleges hatást; véleményüket megindokolják;
    c) felidézik a szöveg lényeges adatait;
    d) aláhúzzák a szövegfajtára jellemző nyelvi jeleket, illetve meghatározzák a szövegfajta tipikus sajátságait; szövegelemzéssel meggyőződnek a szövegtípus felépítéséről és külső megformáltságáról is;  
    e) értékelik a szöveg funkciójának és formájának adekvátságát és hatékonyságát; ha lehet, nyelvileg kijavítják a szöveget, javításaikat pedig megindokolják.

    		•

    1.1.4. A diákok maguk alkotnak párbeszédes szövegeket írásban (számítógépre is írhatják őket).

    1.2. A monologikus kommunikációs képességek fejlesztése

    1.2.1. A diákok monologikus szövegeket hallgatnak/néznek meg, illetőleg elemzik őket.

    1.

    2.

    3.

    4.

      - rádió / TV-hír

      - reklám

  • üdvözlőbeszéd

  • rádió / TV-hír

  • ismeretterjesztő előadás

  • rádió / TV-hír

  • alkalmi beszéd

  • rádió / TV-hír

  • ünnepi beszéd

    • A meghallgatás/megnézés előtt:

  • érdeklődést keltenek a beszélgetés témája és műfaja iránt.

    A meghallgatás/megnézés közben:

  • feljegyzik a tényleges adatokat (pl. pontok szerint), majd gondolatilag elrendezik őket (pl. vázlat formájában).

       A meghallgatás után:

    a) beszámolnak a beszélőről, a beszélés idejéről, helyéről és témájáról (témáiról), összefoglalják az alapgondolatokat és a beszéd lényegét;
    b) kifejezik élményeiket és a hallottakkal kapcsolatos állásfoglalásukat, illetve értékelik a beszéd realitását és érdekességét, véleményüket megindokolják;
    c) megmondják, tájékoztató, értékelő, meggyőző, illetve köznapi vagy közéleti (hivatalos) volt-e a szöveg, véleményüket megindokolják.

    Az újrahallgatás után:

  • elemzik és értékelik a beszédmódot (pl. a kiejtést, a metakommunikációt), elemzik és értékelik a beszédszereplés adekvátságát, érthetőségét és nyelvi helyességét.

    • 1.2.2. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket szóban (előre előkészített témából).

    1.

    2.

    3.

    4.
  • kiselőadás

    beszámoló

    útmutatás

    felvilágosítás

    		•
  • kiselőadás

    üzenet

    környezetleírás

    felszólítás

    felszólalás

    hozzászólás

    tájékoztatás

    nyilatkozat

    		•
  • kiselőadás

    ünnepi beszéd

    megemlékezés

    méltatás

    köszöntő

    		•
  • kiselőadás

  • alkalmi beszéd (gratuláció, jókívánság, részvétnyilvánítás, bejelentés, panasz stb.)

  • ünnepi beszéd

    • A szereplés előtt:

  • adatokat gyűjtenek a beszédtémáról (figyelembe véve a címzettet és az időkeretet), illetőleg gondolatilag besorolják azokat a bevezetésbe, a tárgyalásba és a befejezésbe.

    A szereplés kezdetén:

  • megmondják a témát, és felsorolják azokat a forrásokat, amelyekből adatokat merítettek; aztán kifejtik a témát, s közben tiszteletben tartják az adekvátság, az érthetőség és a nyelvi helyesség elvét (ügyelnek a kiejtésre és az intonációra is).

    A szóbeli szereplés végén:

  • összefoglalják állításaikat, új kérdéseket tesznek fel, vitára serkentik a hallgatókat stb., szükség esetén leadják a beszédszereplés írásos tervezetét.

    A szereplés után:

  • a hallgatóság értékeli a beszédszereplést, a bemutató pedig megvédi szereplését (beszédmódját is).

    Egy rövid előkészület után:

  • rögtön szerepelnek az iskolában, majd megállapítják az előkészített és az elő nem készített szereplés különbségeit.

    • 1.2.3. A diákok igényesebb monologikus szövegeket olvasnak és elemeznek.

    1.

    2.

    3.

    4.
  • állatok, növények, tárgyak leírása

    - tájleírás, útleírás

  • személyek bemutatása

  • munkafolyamat leírása

  • tankönyvrészlet

  • lexikon szócikk

  • tudományos ismeretterjesztő cikk

  • újsághirdetés

  • újsághír és tudósítás

  • útleírás

  • életrajz

  • jegyzőkönyv                 

  • tankönyvrészlet

  • értékelés/kritika

  • kommentár

  • esszé

  • glossza

  • ismeretterjesztő cikk

  • gazdasági szöveg

  • propagandaanyag

  • értekezés

  • használati utasítás

  • esszé

  • glossza

  • tudományos cikk

  • alapszabályzat, törvény

  • hivatalos határozat vagy 

      szerződés

  • politikai szöveg

  • propagandaanyag.

    • Olvasás előtt:

  • felelevenítik ismereteiket a szóban forgó műfajról és a szöveg témájáról.

    Olvasás közben:

  • különböző olvasási stratégiákat alkalmaznak (lassú/pontos olvasás, áttekintő/gyors olvasás), illetve aláhúzzák/kigyűjtik maguknak a kulcsszavakat és a lényeges adatokat.

  • kiírják azokat, és értelmileg elrendezik őket (pl. egy gondolati vázlat/vázlatpontok formájában);

  • az adatok elrendezésében, ill. pótlólagos adatok keresésében szótárt, lexikont, enciklopédiát, atlaszt, tankönyvet stb. használnak.

    Olvasás után:

    a) felidézik a szöveg alkotóját, címzettjét és témáját; visszaadják/összefoglalják a tartalmat, idézik a szerző szavait;  
    b) eligazodnak meghatározott tények, adatok között, összefüggéseket keresnek bennük;
    c) megfigyelik a szöveg grafikai megformálását, és szavakba foglalják nem-verbális részeit (pl. grafikont, táblázatot, térképet stb.);
    d) kifejezik élményeiket és az olvasottakkal kapcsolatos állásfoglalásukat, illetve értékelik a szöveg realitását és érdekességét, véleményüket indokolják;
    e) elgondolkoznak azon, milyen hatást kívánt gyakorolni a szöveg a címzettre, illetve megbecsülik a tényleges hatást.

    Az újraolvasás után

    a) tagolják a szöveg nyelvi szerkezetét (bevezetés, tárgyalás, befejezés);
    b) megállapítják

    		•
  • műfaját,

  • funkcióját,

  • műfaját és funkcióját,

  • uralkodó stilisztikai jegyeit.

    • c) meghatározzák a szövegben/a részletben a helyesírási, nyelvhelyességi szempontból problematikus szavakat, kifejezéseket, s szükség esetén javítják őket;
    d) kiválasztott szavaknak, szókapcsolatoknak megállapítják:
  • szótári és szövegkörnyezetbeli jelentését,

  • magyar vagy idegen voltát;

  • szótári és szövegkörnyezetbeli jelentését, stílusértékét, hangulatát;

  • elemeit;

    • származását, eredetét

    (pl. eredeti, jövevény, belső keletkezésű, idegen szó stb.);

                                                                                                         e) kiválasztott mondatoknak megállapítják:

  • fajtáit, részeit, szerkezeteit,

  • alá- vagy mellérendelt viszonyait

  • a mondatok egymáshoz kapcsolódását,

  • anaforikus és kataforikus viszonyaikat

    • f) összehasonlítják a nem művészi szöveget a művészivel, illetve felismerik a nem művészi és a művészi szöveg jellemző vonásait, különbségeit;

    Legvégül:

  • értékelik a szöveg adekvátságát, közérthetőségét és nyelvi helyességét; kijavítják a szövegben, ami helytelen, érthetetlen, meg nem felelő, illetve megindokolják javításaikat.


    • 1.2.4. A diákok maguk alkotnak monologikus szövegeket írásban:

    1.

    2.

    3.

    4.

    személyleírás, jellemzés

    levél, távirat

    beszámoló,  

            élménybeszámoló

    útmutatás

    hír

    tudósítás

    riport

    könyvismertetés

    levél, távirat

    hirdetés

    tudósítás

    önéletrajz

    kérvény

    emlékeztető

    hirdetés

    értesítés

    elismervény

    meghívó

    hivatalos levél

    riport

    kommentár

    értekezés

    kérvény

    pályázat

    jegyzőkönyv

    hirdetés

    önéletrajz

    kérvény

    jegyzőkönyv

    pályázat

    értesítés

    adásvételi szerződés

    2. Nyelvismeret és nyelvhasználat

    2.1. A szókincs gazdagítása, illetve a pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességek fejlesztése.

    2.1.1. A diákok gazdagítják szókincsüket.

    1.

    2.

    3.

    4.
  • Gyűjtik a rokon- és ellentétes értelmű szavakat, kifejezéseket,

  • összegyűjtik szavak fölé-, mellé- és alárendeltjeit, azaz szócsaládok tagjait,

  • alkotnak konkrét tövekből képzett- és összetett szavakat, vagyis szócsaládokat hoznak létre,

  • meghatározzák szakszók, idegen szók, ismeretlen szavak, állandósult szókapcsolatok jelentését szótárral vagy szótár nélkül,

  • felsorolják egy-egy szó mennél több jelentését, illetőleg meghatározzák egy-egy szövegbeli szó szótári és konkrét (kontextuális) jelentését,

  • megkeresik idegen szavak magyar megfelelőit, mérlegelik az idegen szó szükségességét vagy helyettesíthetőségét,

  • helyettesítenek szólásokat szabad szókapcsolatokkal, illetőleg szabad szókapcsolatokat kötöttekkel,

  • megkeresik többjelentésű szavak adekvát szövegkörnyezeteit.

    • 2.1.2. A diákok gyakorolják a magán- és a közéleti (hivatalos) kommunikációs helyzeteket.

    1.

    2.

    3.

    4.
  • Felismerik a közlés értelmi, érzelmi és akarati funkcióit; információ és kommunikáció különbségét; az állati és az emberi kommunikáció különbségeit; mimika és gesztikuláció szerepét;

  • gyakorolják saját álláspontjuk kifejtését, megvédését, a beszédhelyzethez, a szituációhoz és a témához való rugalmas alkalmazkodást;

  • gyakorolják a személyes érintettség és a tárgyilagosság különbségének érzékeltetését, a beszédhelyzethez, a szituációhoz és a témához való rugalmas alkalmazkodást, a szóhasználat, az intonáció és a gesztusok együttes alkalmazását;

  • megvalósítják önállóan a különböző kommunikációs technikákat (pl. érvek felkutatása, rendszerezése, ellenérvek számbavétele, érvek, ellenérvek meggyőző előadása, a beszédhelyzet és az álláspontok érzékeltetése, tárgyszerű hangvétel szóban és írásban.

    • 2.1.3. A diákok felismerik, és nyelvileg kifejezik a cselekvések, történések logikai viszonyait.

    1.

    2.

    3.

    4.
  • Felismerik az ok-okozati, az előzmény–következmény, az egy-, az elő- és az utóidejűségi, az alá-fölé-, a hozzá- és a mellérendeltségi, a tér- és időbeli viszonyokat, a kapcsolat, az ellentét, a választás, a következtetés, a magyarázat, továbbá a feltételesség, a hasonlítás, a megengedés és a következményesség kategóriáit és nyelvi eszközeit, illetőleg maguk is kifejezik ezeket.

    • 2.1.4. A diákok gyakorolják a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási tudnivalókat.

    1.

    2.

    3.

    4.
  • Megismerik helyesírásunk alapelveit; betűíró, hangjelölő rendszerét; értelemtükröztető szerepét;

  • megismerik beszéd és írás különbségeit, a beszélőszervek helyes működését,

  • gyakorolják a helyes hangképzést, ügyelnek az időtartamra, a hangkapcsolatok kiejtési törvényeire, kerülik a betűejtést,

  • gyakorolják a hangtörvények helyesírási tudnivalóit, a vegyes hangrendű szavak helyes toldalékolását,

  • gyakorolják a szótagolást, az elválasztást és a betűrendet, ügyelnek a képzett és az összetett szavak helyes írásmódjára.

  • tudatosan kerülik a nákozást és a suksükölést, a terpeszkedő kifejezéseket, a szokik ige jelen idejű alakjait, a létige és a határozói igenév szokatlan kapcsolatát,

  • tudatosan váltogatják az igeidőket, nem cserélik tőszámnévre a sorszámneveket,

  • nál, -nél ragra a magyarban szokásosabb belső ragokat, többes számra az egyes számban szokásos főneveket, nem cserélik fel az igekötőket, nem hagyják el a névelőket,

  • változatosan élnek az igékkel, a melléknevekkel és a határozószókkal, a fokozással és a toldalékolással,

  • ügyelnek az igealakok, a köz- és tulajdonnevek (személy-, földrajzi nevek, címek), a számok, a keltezés helyesírására

  • megismerik a mondatfajták kifejező erejét,

  • tudatosan váltogatják a mondatfajtákat,

  • elsajátítják a helyes hagsúlyozás és intonáció módját, a szórend, a szünet és a ritmus szerepét,

  • használnak teljes és kihagyásos mondatokat, egyeztetik az alanyt és az állítmányt, megtalálják a magyarban helyes vonzatokat,

  • megtanulják a központozást és a párbeszédek, idézetek helyesírását, illetve a vázlatok, forrásjegyzékek helyes írásmódját.

  • tudatosan váltogatják a mondatfajtákat,

  • elsajátítják a helyes hagsúlyozás és intonáció módját, a szórend, a szünet és a ritmus szerepét,

  • használnak teljes és kihagyásos mondatokat, egyeztetik az alanyt és az állítmányt, megtalálják a magyarban helyes vonzatokat,

  • gyakorolják a központozást és a párbeszédek, idézetek helyesírását, illetve a vázlatok, forrásjegyzékek helyes írásmódját,

  • alkalmazzák az egyéni stílus megkülönböztető jegyeit, alakzatokat, szóképeket,

  • kerülik a terjengősséget, a modoros kötőszóhasználatot, a névelő indokolatlan elhagyását, a fölösleges idegen szavakat, a túlzsúfolt mondatokat, a képzavarokat,

  • ügyelnek a szöveg szerkezeti tagolására.

  • érvényesítik a kifejező, szép olvasás, felolvasás elemeit,

  • alkalmazzák az egyéni stílus megkülönböztető jegyeit, alakzatokat, szóképeket,

  • törekszenek a világos, szabatos és képszerű stílusra, a hangszimbolika eszközeinek felhasználására,

  • a szöveg szerkezeti tagolására.

    • 2.2. A nyelvi környezetnek, illetve a magyar nyelv szerepének és helyzetének megismerése.

    1.

    2.

    3.

    4.

    - Megismerik a nyelv területi, társadalmi és kommunikatív változatait,

  • felismerik a nyelvi norma, a nyelvszokás lényegét,

  • megismerik a magyar nyelv helyét a világ nyelvei és a rokon nyelvek között,

  • megismerik a magyar nyelv helyét, szerepét az államhatárokon belül és kívül,

  • felismerik a magyarnak mint anyanyelvnek, mint környezetnyelvnek és mint idegen nyelvnek a helyét, szerepét a mindennapi kommunikációban,

  • tudatosítják a magyar nyelv gazdagságát a szókészlet, az állandósult szókapcsolatok, az ige- és a névszóragozás, az igekötők, a névutók, az igenevek, a stílusnemek, -fajták,

  • árnyalatok gazdagsága kapcsán,

  • tudatosítják, hogy a nyelv rendszer, párhuzamokat vonnak a magyar, a szlovén és a tanult idegen nyelv rendszere, kifejezőeszközei között, rámutatnak szembetűnő interferencia-jelenségekre,

  • kiteljesedik a nyelv rendszer-jellege, tudatosodik, hogy a nyelv funkcionáló rendszer,

  • tudatosodik, hogy funkciójában minden nyelv egyenrangú, egyforma értékű, párhuzamokat vonnak a magyar, a szlovén és a tanult idegen nyelv rendszere, kifejezőeszközei között,

  • tudatosodik, hogy mondatokban beszélünk, de szövegekben gondolkodunk,

  • tudatosítják, hogy minden nyelv társadalmi és történeti termék, múltja, fejlődéstörténete van, változatokban él, szövegekben funkcionál, rokoni kapcsolatokkal, nyelvemlékekkel rendelkezik, gondozása elemi kötelesség,

  • különbséget tesznek államnyelv és hivatalos nyelv között, felsorolják a szomszédos országokban beszélt államnyelveket, illetve hivatalos nyelveket.

    • B) OKTATÁSI CÉLOK

    1. Nyelvi és nyelvtani ismeretek

    1.1. Fogalmak

    1.

    2.

    3.

    4.

    jel, jelrendszer, nyelvi jel, lexéma, morféma, fonéma, jelelem, nyelvtan, nyelvtörténet, metanyelv, nyelvi szintek, nyelvtípusok, nyelvcsaládok, közlésfolyamat, a közlésfolyamat funkciói, a verbális és nem verbális kommunikáció; nyelvváltozatok, írott és beszélt, területi és társadalmi változatok, normatív nyelvváltozat, nemzeti nyelv,  anyanyelv, idegen nyelv, környezetnyelv, többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség,  kettősnyelvűség; kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés; hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés, nyúlás, kiesés, a szótag, jóhangzás, rosszhangzás; szókészlet, szókincs, eredeti, belső keletkezésű és kölcsönszó, jövevényszó, idegen szó; frazéma, szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás; szabad, félszabad, kötött morféma, szótő, képző, jel, rag, egyalakú, többalakú toldalék; szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó; egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szavak, szinonimák

      ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, határozószó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, segédige, módosítószó, indulatszó, felelő- és kérdőszó; modalitás, szószerkezet, hozzárendelő, alárendelő, mellérendelő szószerkezet, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző; egyszerű mondat, összetett mondat, tőmondat, bővített mondat, állító mondat, tagadó mondat, alárendelő összetett mondat, mellérendelő összetett mondat; hangsúly, hanglejtés, szünet; megszerkesztettség, beszerkesztettség, szövegösszefüggés, szituáció

      beszédfajták, beszédhelyzet; szöveg, szövegkohézió, mikro- és makroszerkezet, koherens szöveg, bekezdés, tételmondat, téma, réma; magáncélú és nyilvánosságnak szóló szövegek, elemző-meggyőző szövegfajták, iskolai közlésfajták; írott szöveg, beszélt nyelvi szöveg; stílus, stílusréteg, stílusárnyalat, szépirodalmi stílus, társalgási stílus, tudományos stílus, publicisztikai stílus, közéleti írásbeliség és szóbeliség; retorika, beszédmű, szónoki előadói műfajok; tömegtájékoztatás

    nyelvrokonság, nyelvcsalád, őshaza, alapnyelv, alapnyelvi szó, jövevényszó, idegen szó, nyelvújítás, nyelvemlék, előmagyar, ősmagyar kor, ómagyar kor, középmagyar és újmagyar kor nyelvi változás, nyelvi változatok, standard, norma, nyelvművelés

     

    1.2. Tanítási tartalom

    1.

    2.

    3.

    4.

    1. Ismeretek a nyelvről

  • Jelek és jelrendszerek

  • A közlésfolyamat

  • Az állati és emberi kommunikáció

  • A közlésfolyamat funkciói

  • A nem verbális kommunikáció

  • A nyelv mint jelrendszer

  • A nyelv rétegződése

  • Kommunikáció és  

      tömegkommunikáció

    (kb. 10 óra)

    2. A magyar helyesírás alapelvei

    (kb. 2 óra)

    3. Hangtan

    Hangképző szervek, a magyar hangrendszer

    A magánhangzók rendszere

    A mássalhangzók rendszere

    A beszédhangok kapcsolódása

    Hangszimbolika

      (kb. 5 óra)

    4. A szókészlet

    Fogalma

    Rétegződése, tagolódása

    A szó- és kifejezéskészlet egységei

    Egynyelvű szótáraink

    (kb. 4 óra)

    5. Szóalkotás, szókincsbővülés

    A szóelemek

    A szóképzés

    A szóösszetétel

    Egyéb szóalkotási módok

    (kb. 6 óra)

    6. A szó jelentése

    Hangalak és jelentés viszonya

    Jelentésváltozás

    (kb. 2 óra)

    		•

    1.   A szófajiság

    A szófaj és a szófajok rendszere

    Átmeneti, kereszteződő, kettős és hármas szófajúság

    Az ige

    A névszók

    Az igenevek

    A határozószó

    A viszonyszók

    A mondatszó

    (kb. 12 óra)

    2.   A mondat

    A mondatjelentés szintjei, a szintagmák

    A szószerkezet szinteződése és tömbösödése

  • A mondat hangsúly-, szünet-, hanglejtés és szórendi viszonyai, illetőleg helyesírási kérdései

    Az alanyi és az állítmányi szintagma

    A tárgyas, a határozós és a jelzős szószerkezet

    Az összetett mondat és fajtái

    (25 óra)

    3. A mondatfajták kifejezőértéke, kommunikációs jelentései különböző közlési szerepekben

    (kb. 2 óra)

    		•

    Az élőbeszéd

    (kb. 2 óra)

    A szöveg

    Fogalma

    Szövegkohézió

    A szöveg címe és szerkezete

    Az aktuális tagolás

    Szövegfajták szövegminőség, szövegtípusok (monologikus, dialogikus, leíró, elbeszélő, érvelő)

    (kb. 12 óra)

    A stílus

    Stílus, stíluselem, stílusérték

    Szövegtípusok és stílusnormáik

    A társalgási, közéleti, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi stílus

    A közéleti írásbeliség és szóbeliség

    (kb. 10 óra)

    Retorika

    A beszédmű

    Szónoki, előadói műfajok

    Retorikai eljárások és eszközök

        (kb. 3 óra)

    A modern civilizáció kommunikációs problémái

    (1 óra)

    1. Nyelvünk élete

  • A nyelv mint változó rendszer.

  • A beszéd kezdete, a nyelv eredete.

  • A nyelvrokonság és bizonyítékai.

  • A finnugor rokonság és a délibábos nyelvrokonítás.

  • A magyar nyelv fejlődésének néhány szakasza és néhány emléke: őshaza, ómagyarkor, nyelvújítás, nyelvemlékek, egységesülés, az anyanyelv gondozása.

    (kb. 12 óra)

    2. Korok, stílusok

    (kb. 4 óra)

    3. Felkészülés az érettségi vizsgára

    		•

    1.2.2. Irodalom - Funkcionális és oktatási célok

     

    A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

    1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése párbeszédes formában

    1.1. A diákok kötelező és választható irodalmi szövegeket hallgatnak, olvasnak és értelmeznek (kifejezik élményeiket, értelmeznek, összehasonlítanak, besorolnak és értékelnek) tanári irányítással, ill. önállóan.

    2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásával

    2.1. A diákok szóban mutatnak be irodalmi szövegeket:
    beszámolót készítenek, szavalnak, és prózai szövegeket adnak elő,

    2.2. A diákok írásbeli szövegeket alkotnak az iskolai irodalmi esszé elemeinek alkalmazásával.

    2.3. A diákok próbálkoznak a kreatív írással.

    B) OKTATÁSI CÉLOK

    A diákok képesek önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti korszakok lényeges jellemzőit.

    A diákok az irodalmi szövegek értelmezése során alkalmazzák irodalomtörténeti ismereteiket.

    Bemutatják és definiálják a törzsanyagban meghatározott irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat.

    A törzsanyagban meghatározott irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat alkalmazzák az ismeretlen szövegek értelmezésekor.

    A diákok irodalmi és általános műveltségének elmélyítését szolgálják a tanulmányi kirándulások, a színházlátogatások és a kortárs magyar irodalmi és művelődési élettel való ismerkedések.

    1.2.2.1. A funkcionális és oktatási célok megvalósítása (osztályonként)

    A) FUNKCIONÁLIS CÉLOK

    1. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése

    1.

    2.

    3.

    4.

    1.1. A diákok irodalmi szövegeket olvasnak/hallgatnak (egyéni vagy társas olvasás), beszélgetnek róluk, illetve értelmezik őket:

    - szabadon választva a magyar és világirodalomból, a művészet funkcióinak és hatásának megismerésére

    - szemelvényeket az ókortól a reneszánszig terjedő magyar és világirodalomból

    - szabadon választható szövegeket

    - házi olvasmányokat

    - szemelvényeket a barokktól a romantikáig terjedő magyar és világirodalomból

    - szabadon választható szövegeket

    - házi olvasmányokat

    - szemelvényeket a realizmustól a 20. század elejéig terjedő magyar és világirodalomból

    - szabadon választható szövegeket

    - házi olvasmányokat

    - szemelvényeket az avantgárdtól az újabb kori magyar és világirodalomig

    - szabadon választható szövegeket

    - a kijelölt érettségi témakör szövegeit

    1.1.1. A szöveg első, teljes olvasása lehet: bemutató olvasás (tanár, diák, felvétel) vagy ritkábban egyéni néma olvasás.

    Túlnyomórészt bemutató olvasást hallgatnak meg (tanár, felvétel). Az első néma olvasás részben tanári irányítással történik.

    A diákok tanári utasítás alapján önállóan is bemutatnak irodalmi szövegeket, gyakorolva azok kifejező olvasását.

    Az első néma olvasás önálló.

    1.1.2. A bemutató olvasás után a diákok megfogalmazzák az irodalmi művel kapcsolatos benyomásaikat, érzelmeiket, elképzeléseiket.

    Az elmélyült újraolvasás során műelemzés következik. Az élményt elmélyítő, a gondolati, erkölcsi, esztétikai

    következtetéseket lehetővé tevő elemző-értelmező tevékenység szempontjai:          

    összefüggések, tagolódás felismerése, tartalom globális felfogása, tömörítés, értelmezések, lényegkiemelés, ok-okozati viszony felismerése, a megfigyelt jellemző megnevezése, összehasonlítása, besorolása.

    A bizonyításban, magyarázatban, érvelésben verbális és vizuális információkat gyűjtenek, rendszereznek, használnak fel.

    Bizonyító példákat fogalmaznak meg, önállóan véleményt alkotnak és nyilvánítanak.

    Fejlesztik a válogató olvasás képességét (előre- és visszatekintés a szövegben).

    Részben önállóan, részben tanári irányítással megfigyelik és felfogják a művek alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők…).

    Részben önállóan, részben tanári irányítással megnevezik és értelmezik a lényeges formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben.

    Túlnyomórészt önállóan megfigyelik és felfogják a művek alapvető gondolati, érzelmi tartalmát, eszmei mondanivalóját (motívum, tér, idő, szereplők ..).

    Túlnyomórészt önállóan megnevezik és értelmezik a formai-szerkezeti jellemzőket és szerepüket a szövegben.

    Tájékozódnak az olvasott művek kontextusaiban – a téma hagyománya, változatai, adaptációja, más művészeti ágakban való megjelenítése.

    Felismerik és értelmezik szövegek kapcsolatát és különbségét – műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatok, biblikus, szépirodalmi hagyományra való utalások.

    Az olvasott művekben megjelenített téma, élethelyzet, motívum révén felismerik a kapcsolódási pontokat különböző világlátású, szemléletű művek között.

    Önállóan összehasonlítanak két művet megadott szempont szerint.

    Túlnyomórészt önállóan összehasonlítanak két vagy több irodalmi művet megadott szempontok szerint.

    Az elemzésnél fokozatosan elsajátítják a megfelelő szakirodalomra való hivatkozást.

    1.1.4. A diákok feltárják és kifejezik az irodalmi szövegekben megjelenített erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket.

    Tanári irányítással az olvasott mű tágabb kontextusából

    (pl. korszak, alkotói pálya, ismeretek) kiindulva érvelnek.

    Részben önállóan a szöveg egy-két szerkezeti jellemzőjével érvelnek.

    Túlnyomórészt önállóan az olvasott mű tágabb kontextusából (korszak, alkotói pálya, ismeretek) kiindulva érvelnek.

    Túlnyomórészt önállóan a szöveg néhány szerkezeti jellemzőjével érvelnek.

    A diákok képesek különféle műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Felfogják és megkülönböztetik a szó szerinti és a metaforikus jelentést.

    Tudatosodik bennük, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása.

    Belátják, hogy az irodalmi mű jelentése a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati, kapcsolatából bontható ki.

    A diákok a házi olvasmány olvasásakor teljes egészében értelmezik a hosszabb terjedelmű irodalmi szövegeket.

      Az értelmezés az életkornak megfelelően mindig tartalmazza az élményszerű beszámolót és értékelést is.

    Olvasmánynaplót, cselekményvázlatot és jellemzést készítenek.

    Egy kötelező olvasmányról készült beszámolóban hivatkoznak a megfelelő szakirodalomra.

    Megadott szempontok szerint megfigyelik a szöveg egy lényeges jellemzőjét.

    Két kötelező olvasmányról készült beszámolóban hivatkoznak a megfelelő szakirodalomra.

    Önállóan (kisebb tanári segítséggel) értelmezik a témával, motívumokkal és eszmei mondanivalóval kapcsolatosakat.

    Az értő olvasást a megfelelő szakirodalom alkalmazásával mélyítik el (pl. Matúra-sorozat). Részben önállóan más megfelelő szakirodalmat is keresnek, amelyre az elemzésükben is hivatkoznak.

    Utasítás alapján vagy önállóan összehasonlítják az olvasott művek lényeges összetevőit.

    1.1.6. A diákok a különböző médiák által feldolgozott irodalmi szövegeket megtekintve, meghallgatva, összehasonlítva és értékelve is elmélyítik befogadói képességüket. Fogékonyak lesznek a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására.

    2. Az irodalomolvasás, műelemzés, műértelmezés képességének fejlesztése a diákok szó- és írásbeli szövegalkotásával

    2.1. Beszéd

    1.

    2.

    3.

    4.

    2.1.1.  A diákok fejlesztik önkifejezési és együttműködési képességüket, például drámai játékokban.

    Évente legalább egy alkalommal szóban bemutatnak egy szabadon választott irodalmi szöveget, ügyelve az alábbiakra:
  • olvasmányélményről beszélnek.

  • beszámolnak az elolvasott könyvről (cselekmény, szereplők, idő, tér, motívum, véleményalkotás).

  • beszámolnak és értékelik az elolvasott irodalmi művet.

  • két elolvasott mű összehasonlítása és értékelése.

    • 2.1.2. Memoriter

    Fejlesztik szövegemlékezetüket, felidéző és önkifejező képességüket, önbizalmukat versek, dráma- és prózarészletek kifejező tolmácsolásával. Megtanulnak kapcsolatot teremteni a hallgatósággal.

    Megértik az idézés szerepét, célját: meggyőzés, tájékoztatás, élményszerzés.

    A szeretetről (részlet)

    Elindultam szép hazámból…

    Halotti beszéd (részlet)

    Shakespeare: Rómeó és Júlia (részlet)

    J. Pannonius: Pannónia dicsérete

    Balassi: Hogy Júliára talála…

    Kölcsey: Himnusz

    Vörösmarty: Szózat

    Egy Petőfi-vers

    Egy Arany-vers, Toldi estéje (részlet)

    Madách: Az ember tragédiája (részlet)

    Egy Ady-vers

    Egy Kosztolányi-vers

    Babits: Jónás könyve (részlet)

    Egy József Attila-vers

    Egy Radnóti-vers

    Egy lírai vers, egy próza- vagy drámarészlet a kortárs magyar irodalomból

    2.2. A diákok írásbeli szövegeket alkotnak az iskolai irodalmi esszé elemeinek alkalmazásával

    1.

    2.

    3.

    4.

    A diákok művészi szövegekről tájékozottan és meggyőzően írnak. Az adott művet leíró, értelmező tevékenységben alkalmazzák a fogalmakat, fogalomköröket. Bizonyítják, hogy képesek a logikus gondolkodásra, és annak megfogalmazására. Az összefoglalás eljárásainak alkalmazására, adatok rendszerzésére, időrend követésére.

    Felismerik az információ értékét, jelentőségét. Alkalmazzák az információ-felhasználás néhány normáját és etikai vonatkozását. Önállóan alkalmazzák a megismert kifejezésmódokat.

    Képesek egyéni ízlésüket érvényre juttatni.

    Írnak:

    - élménybeszámoló fogalmazásokat, amelyeket irodalmi szövegek olvasása ihlet,

    - egyszerűbb írásbeli értelmezéseket - az olvasmányélmény adott szempontú magyarázata és indoklása (pl. szereplők jellemzése, főmotívum, eszmei mondanivaló),

    - az értelmező esszé alapváltozatát- az élménybeszámolón kívül a szöveg egy adott szempontú

    elemzését foglalja magába,

    - értelmező esszét - az olvasmányélmény leírása, a szöveg elemzése és értékelése az esszéírás követelményeinek megfelelően (az állítás kibontása érvek és ellenérvek felsorolásával, szintézis, megfelelő terminológia használata);

    -tartalmakat,

    - szereplők jellemzését, tér, idő leírását,

    - olvasmánynaplót- legalább egy kötelező olvasmány alapján,

    - beszámolót egy kötelező olvasmányról a megfelelő

    szakirodalomra hivatkozva,

    - egyszerűbb értekező esszét - két olvasott mű vagy részlet adott szempontú összehasonlítása,

    - olvasmánynaplót,

    - beszámolót két kötelező olvasmányról a megfelelő szakirodalomra hivatkozva,

    - értekező esszét - az olvasott művek több szempontú összehasonlítása,

      (állítás, érvek, ellenérvek, szintézis, megfelelő terminológia használata),

    - magyarázatokkal és hivatkozásokkal kibővített olvasmánynaplót,

  • hosszabb terjedelmű esszét a kötelező olvasmányról.

    • 2.3. A kreatív írás

    1.

    2.

    3.

    4.

      A diákok az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás gyakorlásával erősítik képzeletüket, önkifejezésüket, az egyéni stílus kialakítására való törekvésüket, s ezáltal önbizalmukat is. Gyakorolják fiktív világok elképzelését.

    Olvasmányélményeik alapján szövegeket egészítenek ki, írnak át különböző nézőpontból; stílus- és hangnemváltással, címet választanak, elbeszélést folytatnak, forgatókönyvet, dramatizálásokat, verskísérleteket, novellisztikus önéletrajzot, paródiát írnak.

    B) OKTATÁSI CÉLOK

    1.

    2.

    3.

    4.

    1. A diákok képesek önállóan összefoglalni az irodalmi folyamatok és irodalomtörténeti korszakok lényeges jellemzőit: önállóan tájékozódnak az irodalmi folyamatokban, a világ- és magyar irodalom történetében, ismerik a tanult korszakok legfontosabb jellemzőit és megkülönböztető jegyeit, a törzsanyagban szereplő szerzők és szövegek legfontosabb jellemzőit:

     
  • az ókortól a reneszánszig

  • a barokktól a romantikáig

  • a realizmustól a 20. sz. eleji irodalomig

  • az avantgárdtól az újabb kori irodalomig

    • 2. A diákok az irodalmi szövegek értelmezése során alkalmazzák az olvasott művek leírásához, elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges – a törzsanyagban meghatározott - esztétikai, poétikai, történeti, stilisztikai fogalomkészletet /irodalomtörténeti ismereteiket: meghatározzák, melyik korszakhoz, illetve irányzathoz tartozik az adott szöveg.

    Ismereteik alapján különböző korszakok, irányzatok vagy szerzők műveit hasonlítják össze.

     

    3. Irodalmi művek olvasásakor bemutatják és definiálják azokat az irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakat,

    amelyek a Tartalom c. rész második rovatában találhatók.

     

    4. A diákok irodalomelméleti ismereteik alapján adott szempontú összehasonlító elemzést végeznek. Képesek az olvasott művek közötti különböző kapcsolatok feltárására.

     

    5. A diákok legalább két tanulmányi kiránduláson és néhány színházlátogatás alkalmával ismerkednek a magyar kulturális értékekkel.

     

    6. A diákok ismerkednek a kortárs magyar irodalmi és művelődési élettel.

     

    1.2.2.2. Tartalom

    Az óraszámok informatív jellegűek.

    1. osztály

    TÖRZSANYAG

    FOGALMAK, A MŰELEMZÉS SZEMPONTJAI

    KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK

    Irodalomelméleti ismeretek, bevezetés az irodalomtanításba (magyar és világirodalmi művek alapján)

    10 óra

    A művészet funkciói és hatása; alkotás és befogadás; jelentés és többletjelentés; művészi érték, a nyelv mint sajátos művészi jelrendszer.

    Az irodalmi műnemek, műfajok.

    Weöres Sándor: Fű, fa, füst

    Szabó Lőrinc: Lóci verset ír

    Baudelaire: Az albatrosz

    Bodor Ádám: Kikötő, este

    Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról

    Mitológia, mítosz, mitikus világkép

    Európai mítoszkörök: teremtésmítoszok, átváltozás-mítoszok, a kultúra születésének mítoszai, mítoszok az évszázadok körforgásáról

    Magyar mitológia

    3 óra

    A Biblia, az Ószövetség: teremtéstörténet, Jónás próféta; az Újszövetség: A tékozló fiú, A szeretetről 

    5 óra

    mitológia, mítosz, mitikus hős, mítoszkörök, kultuszok

    A Biblia szerkezete, irodalmi és etikai jelentősége;

    zsoltár, bibliai történet, evangélium, látomás, prófécia, példázat

    Kalevala (részletek)

    Apollón és Daphne

    Prométheusz, Dionüszosz és Ampelosz

    Perszephoné

    Álmos, az első vezér

    József története

    T. Mann: József és testvérei

    Jézus születése, passió-történet, Biblia-fordítások

    Az ókor irodalmából

    Homérosz: Iliász (I. ének: 1-7. sor)

    Homérosz: Odüsszeia (I. ének: 1-15. sor, VI. ének: 85-197. sor, XII. ének: 153-200. sor, XXIV. ének: 472-548. sor)

    Ókor, antikvitás, homo mensura. A homéroszi eposzok, az eposz műfaji jellemzői. A trójai mondakör.

    Homérosz: Iliász (részlet, pl. Akhilleusz pajzsa)

    Arisztotelész: Poétika

    Szapphó: Aphroditéhoz; Anakreon: Gyűlölöm ..., Bordal

    Szophoklész: Antigoné (HO)

    Catullus: Gyűlölök és szeretek

    Horatius: Leuconoéhoz

    Vergilius: Aeneis (részlet), IX. Ecloga

    10 óra

    Dalköltészet, elégia, epigramma, ars poetica. Az időmértékes verselés.

    Az ókori görög színház. A thébai mondakör. A dráma szerkezete, tragédia, tragikum, tragikus hős, katarzis. Akció - dikció, monológ, dialóg. Erkölcsi kérdések és válaszok.

    Szerelmi líra. Ekloga, bukolikus költészet.

    Aurea mediokritas.

    Szophoklész: Oidipusz király

    A magyar népköltészet (választott szövegek)

    4 óra

    A szóbeliség esztétikája. A népköltészet műfajai (ráolvasás, népballada, népdal, monda, népmese, szólások, közmondások, találós kérdések)

    Júlia szép leány

    Görög Ilona

    Kőmives Kelemenné

    Elindultam szép hazámból ...

    Tavaszi szél vizet áraszt ...

    A középkor

    Dante: Isteni színjáték (részletek, I. ének: I. ének: 1-27. sor, 61-87. sor, III. ének1-9. sor, V. ének: 73-142. sor, XXVI. Ének: 85-142.))

    Halotti beszéd és könyörgés

    Ómagyar Mária-siralom

    Gellért-legenda

    5 óra

    A középkor világképe, művészete, középkori irodalmi műfajok (himnusz, legenda, lovageposz, lovagregény), kódex, művészeti stílusok.

    A középkor szellemi szintézise, a”dantei komédia”, a “hármasság” mint kompozíciószervező (számmisztika), allegória

    Nyelvemlék. Jellemzők, jelentőségük a nemzeti kultúrában.

    Naphimnusz

    Stabat mater

    Carmina burana

    Roland-ének

    Walter von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden

    Villon: Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, záróballada

    Magyar nyelvemlékek

    Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

    Márai Sándor: Halotti beszéd

    Az európai reneszánsz irodalmából

    Petrarca: Ti szerencsés füvek ...

    Boccaccio: Dekameron (Ötödik nap, kilencedik novella)

    Shakespeare: Rómeó és Júlia (HO)

    6 óra

    Reneszánsz, humanizmus.

    Petrarkista költészet, szonett.

    A Dekameron szerkezete, novella, reneszánsz eszmék.

    A 

        Az angol reneszánsz színház és dráma.

    A dráma szerkezete (tér, idő). Szereplők, a monológ szerepe.

    Shakespeare: Hamlet

    Shakespeare-drámák ma - színházban és filmen

    Cervantes: Don Quijote

    A magyar reneszánsz irodalmából

    Janus Pannonius: Búcsú Váradtól, Pannónia dicsérete

    Balassi Bálint: Egy katonaének, Hogy Júliára talála ..

    5 óra

    Magyar reneszánsz, humanizmus; nemzeti kultúra

    Humanista értékek, refrén

    Költői öntudat

    Reneszánsz és reformáció

    Versgyűjtemény, ciklus

    Vitézi ének

    Szerelmi líra

    Balassi-strófa

    Egy dunántúli mandulafáról

    Balassi Bálint: Adj már csendességet ...


    2. osztály

    TARTALOM, TÖRZSANYAG

    FOGALMAK, MŰELEMZÉSI SZEMPONTOK

    KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ SZÖVEGEK

    A barokk kultúra alkotásaiból

    Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek, III. és XV. ének) (HO)

    Mikes Kelemen: Törökországi levelek

    (pl. a 108. levél)

    3 óra

    Barokk, monumentalitás

    A barokk eposz, cselekményvázlat, szerkezet

    Atleta Christi

    Imitatio Christi

    Rokokó

    Fiktív levél, a humor nyelvi eszközei

    Pázmány Péter hitvitázó iratai, prédikációi

    Moliere: Tartuffe (HO)

    2 óra

    A francia klasszicista színház és dráma

    Racionalizmus és klasszicizmus

    Normatív esztétika (Boileau)

    Helyzet- és jellemkomikum

    A felvilágosodás korának alkotásaiból Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenségről és alapjairól

    Goethe: Faust (részletek)

    Vándor éji dala

    4 óra

    Polgárosodás és felvilágosodás

    Racionalizmus és empirizmus

    A “természeti ember és a civilizáció”

    Sturm und Drang

    Drámai költemény, emberiségdráma

    szentimentális regény, levélregény

    Dal (Lied)

    Enciklopédisták

    Voltaire: Candide

    Racine: Phaedra

    Swift: Gulliver utazása

    Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (részletek)

    A magyar felvilágosodás korának alkotásaiból

    Bessenyei György: Magyarság (részlet)

    Batsányi János: A franciaországi változásokra

    Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (részlet)

    Csokonai Vitéz Mihály - élet és pályarajz Az estve

    A Reményhez

    Berzsenyi Dániel - élet és pályarajz

      A közelítő tél

    A magyarokhoz I.

    10 óra

    A magyar felvilágosodás sajátos vonásai, programok, röpirat

    Látomásvers

    Nemzet és nyelv, ortológusok és neológusok

    Felvilágosodás - klasszicizmus - érzékenység; népies hatások

    Versmondat, síkváltás

    Piktura, sententia

    Elégia, epigramma, vígeposz

    Elégia, időszembesítő költemény

    Óda, értékszembesítő vers

    Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok

    Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz

    Dorottya (részlet)

    Kármán József: Fanni hagyományai (részlet)

    Az európai romantika irodalmából

    Heine: Loreley vagy A dal szárnyára veszlek

    Byron: Kósza gondolatok (részletek)

    Puskin: Anyegin

    4 óra

    A romantika, stílusjegyei, a romantika és a klasszicizmus viszonya

    Nemzeti romantika

    Személyiségkultusz, embereszmény

    Képalkotás, műfajhatárok átlépése, verses regény,"töredékesség"

    Líraiság

    Byronizmus

    E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép

    Shelley: Óda a nyugati szélhez

    Keats: Óda egy görög vázához

    A reformkor, a nemzeti romantika

    Katona József - életút és pályarajz

      Bánk bán (HO)

    2 óra

    Kölcsey Ferenc - életút és pályarajz

    Himnusz, Parainesis (részlet)

    3 óra

    Vörösmarty Mihály - életút és pályarajz

    Csongor és Tünde,

    Szózat, Késő vágy, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, A vén cigány

    5 óra

    Petőfi Sándor - életút és pályakép

      Megy a juhász szamáron ..., Fa leszek, ha ..., A természet vadvirága, A puszta, télen, Szabadság, szerelem..., Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szeptember végén, Minek nevezzelek?, Egy gondolat bánt engemet..., A XIX. század költői, Nemzeti dal, Az apostol, Pacsirtaszót hallok megint...

    8 óra

    Reformkor, haza és haladás

    Irodalmi élet, folyóiratok

    Drámai konfliktus, szerkezet, cselekmény, a hősök, szereplők, magánélet - közélet

    Klasszicizmus, érzékenység, nemzeti romantika

    A bűn és a bűnhődés motívuma

    Értekező próza

    Emberkép

    Népiesség és romantika

    Motívum, vándormotívum, jelképesség

    Romantikus képalkotás, retorikus szerkezet, időszembesítés, pátosz

    Bölcselő óda

    Természetesség - mesterkéltség

    Ars poetica, verstípusok

    Látomásköltészet

    Hitvesi költészet

    Tájleíró költemény - az ember és a táj viszonya

    Elbeszélő költemény, a hős történelemszemlélete, belső monológ

    Romantikus nyelv

    Erkel: Bánk bán

    Vanitatum vanitas

    Zrínyi második éneke

    Nemzeti hagyományok (részletek)

    Zalán futása (előhang)

    A Guttenberg-albumba

    A merengőhöz

    Ábránd

    János vitéz

    A bánat? egy nagy óceán, Emlékezet

    Szeretlek kedvesem

    Sors, nyiss nekem tért

    Úti levelek

    osztály

      Arany János - életút és pályakép

      Toldi estéje

      Letészem a lantot, Kertben

      Szondi két apródja

      Ágnes asszony    

      Epilógus

     

      6 óra

      Népiesség

      Eposz formájú elégia

      Műballada, egyszólamú és többszólamú        

      ballada

      Történelmi és lélektani ballada

      Létösszegző vers

      Toldi

      Az örök zsidó

      A rab gólya

      Mindvégig

      Tengeri hántás

      Híd-avatás

      Buda halála (részlet)

      A 19. sz. második felének irodalmából

    Madách Imre: Az ember tragédiája (HO)

      3 óra

    Jókai Mór: Az aranyember (HO)

    2 óra

      Mikszáth Kálmán - portré

      Az a fekete folt, A Noszty fiú esete Tóth  

      Marival

      4 óra

    A drámai költemény szerkezeti felépítése, alapkérdése

      Vallomásregény

      Vívódó hős

      Romantikus és realista jegyek

     

    A mikszáthi elbeszélés, anekdota, humor  

      és emberszeretet összefüggése

      Pozitivizmus

    Társadalomkritika

     

      A jó palócok

      A tót atyafiak

      Körkép a 19. sz. világirodalmából

      Stendhal: Vörös és fekete (HO)

      Gogol: A köpönyeg vagy

      Tolsztoj: Ivan Iljics halála

      Ibsen: A vadkacsa vagy (HO)

      Csehov: Sirály

      6 óra

    Realizmus, naturalizmus

      Regénytípusok, a realista regény

      Romantika és realizmus viszonya

    Groteszk

    Csinovnyik-novella

    Drámaiatlan dráma

      Dialógusszerkesztés

    Balzac: Goriot apó

    Flaubert: Madame Bovary

    Csehov: A csinovnyik halála

    Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

    Maupassant: Két jó barát

    Zola: Patkányfogó, Nana

    A 19. sz. végi, 20. sz. eleji modern költők alkotásaiból

    Baudelaire: Kapcsolatok, Előhang

    Verlaine: Őszi chanson

    2 óra

      Szimbolizmus és impresszionizmus

      Programvers

      Szinesztézia

      A költői lét, bohém életforma

     

    Rimbaud: A részeg hajó

    Baudelaire: Az albatrosz

    Mallarme: Tengeri szél

    Rilke: A párduc

    Whitman: Hallom Amerika dalát

    A Nyugat első nemzedékének alkotásaiból

    Ady Endre - életút és pályakép

    Góg és Magóg fia ...

    A Hortobágy poétája

    Héja-nász az avaron

    A Halál rokona

    Hiszek hitetlenül Istenben

    Nekünk Mohács kell

    Emlékezés egy nyár-éjszakára

    Őrizem a szemed

    8 óra

    Móricz Zsigmond - portré

      Tragédia,  Barbárok

      Rokonok (HO)

    4 óra

      Babits Mihály - életút és pályakép

      Esti kérdés

      Húsvét előtt

      Ősz és tavasz között

      Jónás könyve

      5 óra

      Kosztolányi Dezső - életút és pályakép

      Édes Anna (HO)

      Boldog, szomorú dal

      Hajnali részegség

    5 óra

      Juhász Gyula: Milyen volt…

      Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

      2 óra

    A Nyugat szerepe, művelődéstörténeti áttekintés

    Szimbolizmus

    Szimbolista-szecessziós látásmód

    Lírai ars poetica és programadás (váteszszerep)

    Látomásszerű tájvers

    Léda-versek

    Élet-halál versek

    Istenes versek

    Magyarság-versek

    Világháborús költészete

    Csinszka-versek

      Naturalizmus

      Balladaszerű elbeszélés, elbeszélés

      Társadalmi regény, dzsentri

      Írói előadásmód (drámai sűrítés), 

      magatartás

    Filozófiai líra

      Klasszikus hagyományok

    Számvetés

    Önvallomás

    Önirónia

    Nyelvi humor

    Archaizálás

      Lélektani regény

      Érdekember, értékember

      Mélylélektan

      Impresszionizmus

      Gondolati költemény

      Impresszionizmus

      Anafora, enjambement

    Ady Endre: Harc a Nagyúrral, Dózsa György unokája, Sípja régi babonának,

    Lédával a bálban

    Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Úri muri

      Szegény emberek

      Fortissimo

    Cigány a siralomházban

      Jónás imája

    Kosztolányi Dezső: Pacsirta, Esti Kornél,

      A szegény kisgyermek panaszai,

      Halotti beszéd

    Juhász Gyula: Tápai lagzi, Anna örök

    Tóth Árpád: Körúti hajnal

     

    4. osztály

    A 20. sz. világirodalmából

    Apollinaire: Égöv

    Eliot: A mágusok utazása

    Kafka: Az átváltozás

    Hemingway: Az öreg halász és a tenger

    Camus: A pestis (HO)

    Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

    10 óra

    Avantgárd (kubizmus, futurizmus, expresszionizmus,

    szürrealizmus, dadaizmus, konstruktivizmus)

    Újklasszicizmus

    Neoavantgárd és posztmodern

    Hagyomány és új kapcsolata

    Groteszk

    Abszurd

    Írói előadás, lírai szimbolizmus

    Egzisztencializmus

    Az abszurditás kérdése az irodalomban

    Epikus színház - elidegenítés

    Abszurd színház

    Lorca: Tánc, Szerenád

    Thomas Mann: Tonio Kröger

    Kafka:  A per

    Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

    Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

    Sartre: A fal

    Marquez: Száz év magány

    Samuel Beckett: Godot-ra várva

    Jaroslav Hasek: Svejk kalandjai a világháborúban

    Arthur Miller: Az ügynök halála

    André Gide: Pénzhamisítók

    Graham Greene: Hatalom és dicsőség

    Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel

    Az avantgárd Magyarországon

    Kassák Lajos: Mesteremberek

    1 óra

    A magyar avantgárd

    Az aktivizmus és az építés mítosza

    A két világháború közötti és a 20. sz. második felének irodalmából

    József Attila - életút és pályakép

    Tiszta szívvel

    Külvárosi éj

    Óda

    Eszmélet

    A Dunánál

    Ars poetica

    Karóval jöttél

    Íme, hát megleltem hazámat

    Talán eltűnök hirtelen

    8 óra

    Radnóti Miklós - életút és pályakép

    Hetedik ecloga

    Nem tudhatom ...

    Á la recherche ...

    Levél a hitveshez vagy más

    Razglednicák

    5 óra

    Illyés Gyula: Koszorú

    Puszták népe (részlet)

    vagy

    Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben

    2 óra (1 szerzői portré)

    Németh László: Iszony vagy Gyász

    vagy

    Déry Tibor: Niki

    vagy

    Örkény István: Tóték (HO)*

    4 óra (2 szerzői portré)

    Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (részletek)

    vagy

    Pilinszky János: Apokrif

    vagy

    Nagy László:  Ki viszi át a Szerelmet

    4 óra (2 szerzői portré)

    A kortárs magyar irodalomból 1 szerzői portré

    2 óra

    A határon túli magyar irodalomból 1 szerzői portré

    2 óra

    Az érettségi témakör szövegei

    Szép Szó

    Expresszionizmus

    Kozmikus szemlélet

    Népiesség

    Szürrealizmus

    Freudizmus

    Ambivalencia

    Komplex képek

    Klasszikus formaeszmény

    A költő és ars poeticája

    Költészetének motívuma

    Idill

    Elégia

    Ekloga

    Szabad vers, búcsúvers, naplóvers

    Expresszionizmus, szürrealizmus

    A Nyugat második nemzedéke

    Nyelv és közösség

    Szabadvers

    Költői öntudat

    Irodalmi szociográfia

    A világ tényeinek tudomásulvétele

    Számvetés, költői szintézis

    Változatok a regényre

    A novella változatai

    Énregény, tudatregény

    A valószerű és az abszurd keveredése

    Az Újhold-nemzedék

    Világkép és stílus

    Az individualistává vált egyén elszigetelődése láttán az önzés elutasítása

    Egzisztenciális hiányérzet, az értékek átmentése

    József Attila: Nem én kiáltok, Holt vidék, A város peremén Flóra-versek

    Mint a bika

    Járkálj csak, halálraítélt

    Negyedik ecloga

    Nem bírta hát

    Tétova óda

    Erőltetett menet

    Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

    Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

    Ottlik Géza: Iskola a határon

    Déry Tibor: Szerelem

    Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

    Mándy Iván: A pálya szélén

    Örkény - egypercesek

    Weöres Sándor: Psyché (részletek), Psyché (részletek), Canzone

    Pilinszky János: Harbach 1944, Négysoros

    Nemes Nagy Ágnes: Között, Fák, Félelem

    Nagy László: Versben bújdosó

    Szabadon választott

    Tamási Áron, Sütő András, muravidéki magyar irodalom  vagy más

    2. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

    Magyar nyelv

    A standard követelményeket (a tudás, az ismeretek katalógusát) a nyelvtanulásban az alábbiak alkotják:

  • a funkcionális céloknak a nélkülözhetetlen elemei,
  • az oktatási céloknak a legalapvetőbb elemei.

    Irodalom

    A standard követelményeket (a tudás, az ismeretek katalógusát) az irodalomtanításban az alábbiak alkotják:

  • a funkcionális céloknak a nélkülözhetetlen elemei,
  • az oktatási céloknak a legalapvetőbb elemei,
  • a tartalmi részből a törzsanyag, illetve a fogalmak, a műelemzés szempontjai.

    III. SPECIÁLIS MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ÉS TANTÁRGYI KONCENTRACIÓ

    A Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a diákok döntően szövegekkel foglalkoznak: részint szövegeket alkotnak (beszélnek, írnak), részint szövegeket értenek meg (hallgatnak, olvasnak), illetőleg elemzik azokat. Az oktatás folyamatában szereplő nem művészi és művészi szövegek megfelelnek a diákok életkori sajátosságainak, kommunikációs és kognitív képességeinek, tapasztalatainak és érdeklődésének. Épp ezért hatékonyan tudják fejleszteni a különféle kompetenciákat, beleértve az alkotás képességét is, miközben tudatosítják bennük a nem művészi és művészi szövegek befogadásának, megalkotásának és felépítésének alapvető különbségeit.

                A Magyar nyelv és irodalom tanítása során az órák 50-50 %-át fordítjuk a nem művészi és a művészi szövegek feldolgozására. A tanítási tartalomhoz megadott óraszámok irányító jellegűek: lényegében az új ismeretek feldolgozására (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás), vonatkoznak, s nem tartalmazzák a tulajdonképpeni készség- és képességfejlesztés óratervét.

                Természetes, hogy a kétféle, nem művészi és művészi szövegtípus megalkotása, befogadása és elemzése-taglalása nem egyforma. Ezért másképp is foglalkozunk velük. A nem művészi szövegek elemzése (nyelvtanítás!) és a művészi szövegek elemzése (irodalomtanítás!) több tekintetben is különbözik egymástól. Más a szövegelemzés, s más a műelemzés középiskolai szinten is.

                A nyelvtanítás

                A nyelvtanítás tanterve minden évfolyam számára megadja azokat a tevékenységi formákat és tanítási tartalmakat, amelyek szükségesek a konkrét követelmények eléréséhez és az általános célok megvalósulásához egyaránt. A gimnáziumi nyelvtantanítás szerves folytatása azoknak a tapasztalatoknak és ismereteknek, amelyeket a diákok az általános iskolában szereztek meg a nyelvi, irodalmi, idegen nyelvi órákon és a többi tantárgy tanulása során, illetőleg a mindennapi élettevékenység során. Ezekre mindig építünk.

                A diákok a nyelvtanulás során köznapi és közéleti (hivatalos) párbeszédes, illetőleg szakmai és publicisztikai tárgyú monologikus szövegeket fogadnak be (hallgatnak, olvasnak) és elemeznek, de elsajátítják a nem művészi jellegű párbeszédes és monologikus szövegek alkotását is. Először mindig úgy találkoznak a szövegekkel mint befogadók (hallgatók, olvasók), közvetlenül utána pedig úgy is mint alkotók (beszélők, írók). Itt a fokozatosság elve valahányszor következetesen érvényesül. Miközben a munkafolyamat minden fázisában mindig mind a négyféle kommunikációs képesség a lehetőséghez mérten egyenlő mértékben jelen van, az iskolában mégis a meghallgatás és a beszéd, az otthoni munkában pedig az olvasás és az írás uralkodik.

                A nem művészi szövegek feldolgozása a diákok aktív közreműködését feltételezi, a problémamegoldó csoport- és projektmunkát, amelyben a diákok aktív szereplők, kezdetben a tanár útmutatásai/irányítása mellett, később mindinkább önállóan. A  tanításban annak van értelme, ha mennél több oktatási forma érvényesül (vagyis a frontális, a csoport- vagy pármunka és az egyéni tevékenység váltja egymást), hiszen a munkaforma megválasztása több tényezőtől függ, de a súlypont essék mennél többször a párban vagy kis csoportban végezhető feladatmegoldásra. Ha a nem művészi szövegek feldolgozásában nélkülözhetetlen is a beszélgető módszer, a beszélgetés akkor se a diák és a tanár között folyjék elsősorban, hanem a diáktársak között, felhasználva közben megfelelő segédeszközöket, sőt nyelvészeti kézikönyveket is.

                1. A diákok tehát a nyelvtanulás során mind a négy kommunikációs tevékenységet – hallgatás, olvasás, beszéd, írás – fejlesztik. Eközben persze különböző képességeik is fejlődnek, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, pl. a koncentráló képesség és a pontos olvasás képessége (amelynek során különféle olvasási stratégiákat alkalmazhatnak), illetőleg a szövegalkotó képesség, amelynek során tudatosodik bennük, hogy a szöveg nemcsak a valóságról tartalmaz adatokat, tényeket, hanem a közlőről is, s ezért kritikusan kell viseltetniük maguk és mások szövegei iránt, illetőleg motiváltaknak kell lenniük azok elemzésére és különböző szintű javításaikra. A szövegek felfogásában és megalkotásában figyelembe veszik az eltérő beszédhelyzeteket (pl. hivatalos – nem hivatalos) és a különböző címzetteket.

                1.1. A diákok az otthoni tanulás során is sokoldalúan fejlesztik nyelvi képességeiket – pragmatikusan, értelmileg, nyelvhelyesség, helyesírás és helyesejtés szempontjából egyaránt.

                1.2. A diákok fokozatosan megismerik a nyelvi rendszert is, használják a legalapvetőbb nyelvészeti fogalmakat és kifejezéseket, néhányat közülük meg is határoznak és példákkal is szemléltetnek.

                1.3. A nyelvtanulás során felismerik, hogy nyelv, kultúra és társadalom szorosan kapcsolódik egymáshoz. Tudatosodik bennük a nyelv társadalmi tagoltsága, figyelembe veszik a nyelvhasználat szociális körülményeit és változatait, meg tudják vitatni a nyelvpolitika és a nyelvi kultúra időszerű kérdéseit.

                2. A nem művészi szövegek feldolgozása, ami a tanterv egyik nagy újdonsága, a leggyakrabban következő lépésekben történhet:

                - a szöveg témájának és műfajának jelzése/megállapítása, mielőtt a diákok meghallgatják (és megnézik), illetőleg elolvassák azt – erről összegyűjtik/felfrissítik előismereteiket;

                - a szöveg hallgatása (és nézése), illetve olvasása – a diákok eközben feljegyzik/kigyűjtik a lényeges adatokat, tényeket vagy a szövegben aláhúzzák őket;

                - a hallgatást vagy olvasást követően megbeszélik a szöveget: irányítottan vagy önállóan ismertetik a szöveg műfaját, témáját, a szövegalkotás körülményeit, felidézik a tartalmat, kifejezik a szöveghez fűződő érzelmeiket, élményeiket, értékelik a szöveget és véleményüket megindokolják; az olvasott szövegben feltárják a nyelvi jellegzetességeket, azaz nemcsak értelmileg tagolják, hanem pragmatikusan, sőt nyelvileg is értékelik (felismerik a nyelvtani fogalmak példáit, megnevezik, kigyűjtik, adott esetben osztályokba, kategóriákba, rendszerbe sorolják őket).

                - a szövegről folytatott beszélgetés, illetőleg annak elemzése után maguk alkotnak szóban vagy írásban hasonló szöveget (szóbeli szereplés vagy írásos fogalmazás formájában).

    3. A diákok szóbeli kifejezőkészsége persze fejlődik mind az előzetes felkészülésen alapuló, mind a felkészülés nélküli szereplés során, amikor a diákok megadott témához adatokat gyűjtenek, amikor azokat elrendezik, s a bevezetésbe, a tárgyalásba vagy épp a befejezésbe sorolják őket, amikor a nyelvi eszközök megválasztásában figyelembe veszik az adekvátság, az érthetőség és a nyelvi helyesség elveit.

                De a szóbeli kifejezőkészség egyébként az iskolai szóbeli feleletekkel, illetőleg az irodalomról, a magyar nyelv kialakulásáról és fejlődéséről, a nyelvnek az államban és a társadalomban játszott szerepéről folytatott beszélgetések, megbeszélések révén is fejlődik, ahogy ez természetesen a többi tantárgy esetében és az életben is egyáltalán történni szokott. A nyelvtanulás során azonban a tudatosításnak a szerepéről nem szabad megfeledkezni.

                4. Az írás során a diákok képessé válnak párbeszédes köznapi és közéleti (hivatalos) és nem művészi monologikus szövegek alkotására. A monologikus szövegek különböző formákat foglalnak magukban: az első két osztályban zömmel leírásokat, jellemzéseket, életrajzokat, a 3. és a 4. osztályban pedig az értékelő-meggyőző és elemző referátumokat, iskolai esszéket; a szövegek követelménye minden tekintetben növekszik, a leírástól és az elbeszéléstől az értékelés és az érvelés irányába mozdul el.

                A diákokban tudatosodik, hogy a szövegalkotás tervszerű tevékenység, amelynek a sikeressége függ az alkotó témaismeretétől és a szöveg műfaji ismereteinek birtoklásától, a nyelvi lehetőségek és törvényszerűségek ismeretétől és a címzettől is.

                A diákok az írásos szövegalkotás során is fejlesztik szókincsüket, pragmatikai, nyelvhelyességi és helyesírási képességeiket, továbbá javítják leggyakoribb stílus- és helyesírási hibáikat.

                A magyar anyanyelv nemzeti és a nemzetiségi kultúra hordozója. Ezért a magyar nyelv c. tárgy keretében a középiskolában is az anyanyelvi nevelésnek, a változatos és növekvő igényű nyelvhasználati feladatoknak, a nyelvben rejlő gazdag lehetőségeknek és az önkifejező gyakorlatoknak kell a középpontban állniuk. E tapasztalatokra támaszkodva kezdődhet el és csak a középiskola végére fejeződhet be a nyelvi rendszer fogalmi tudatosítása, megragadása.

                A személyiségformálás, a gondolkodásmód fejlesztése, az értékek tudatosítása az anyanyelvi nevelésben az irodalmi neveléssel szerves egységben valósítható meg. Épp ezért a nyelvet a nyelvtanórákon nem elsősorban mint struktúrát kell bemutatni, hanem úgy is meg kell közelíteni, mint a kultúra, az értékek közvetítőjét, mint az információszerzés és -átadás legfontosabb eszközét, mint a többi műveltségterület alapját és hordozóját, mint kivételes emberi vívmányt. Az anyanyelvi nevelés szintje és sokrétűsége kedvezően hat minden más stúdium tanítására és elsajátítási színvonalára. Az anyanyelvi nevelésnek ugyanakkor – sajátos jelleggel – még a kétnyelvűség körülményei között is jelen kell lennie minden más tantárgyban is.

                Irodalomtanítás

                A tanterv minden osztályra vonatkozólag felsorolja a diákok azon tevékenységeit és azokat a tanítási tartalmakat, amelyek szükségesek az általános célok összességének megvalósításához.

    I.  A funkcionális célok azok az elsődleges tevékenységi formák, amelyek az irodalomtanítás általános céljainak fokozatos megvalósítását jelentik:

    olvasás, egyre önállóbb értelmezés, összehasonlító elemzés,

    önálló szövegmondás és szóbeli szövegalkotás,

    önálló írásbeli szövegalkotás,

    az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek alapján történő összegzés és általánosítás.


    A minél eredményesebb irodalomtanítás érdekében javasoljuk az alábbiak figyelembe vételét:

    1.  A tanulóknak a tantervben megfogalmazott tevékenységeire mindvégig a fokozatosság elve jellemző:

    A képzés kezdetén a diáktól elsősorban az élményen alapuló önálló műértelmezést várjuk el: a diák meglehetősen szabadon, különösebb tanári buzdítás nélkül mesél, ír saját benyomásairól, érzelmeiről, elképzeléseiről, véleményéről, s ezeket összehasonlíthatja osztálytársaiéval. A tanár csupán az irányító szerepét tölti be. A diákok az irodalmi művek témáját, eszmei mondanivalóját részben már önállóan értelmezik. A stilisztikai és szerkezeti elemek vizsgálatát ugyanakkor még nagymértékű tanári segítséggel végzik.

    A képzés befejezésekor pedig a diákoktól már az irodalmi művek önálló élményen alapuló értelmezését, az irodalmi ismereteiken alapuló, többnyire önálló komplex elemzését (téma, eszmei mondanivaló, stilisztikai és szerkezeti elemek). A tanár csak irányítja a diákokat.

    Az önálló műelemzésre, a művek önálló összehasonlítására, a művek önálló értékelésére is a fokozatosság elve érvény. A házi olvasmányok elemzésének és értékelésének képességét is fokozatosan fejlesztjük.

    Az elemző tevékenységek fokozatossága mellett azonban a diákok kapcsolata az irodalommal mindvégig személyes élményén alapuló legyen.

    2. A diákok tevékenységét az irodalmi alkotások élményen alapuló, illetve a megértés és értékelés szintjén való befogadására a tanítás különböző formáival lehet serkenteni.

    A középiskolában is a kezdeti motiválás (élményen vagy tapasztalaton alapuló, ill. problémaszerű megközelítés) legyen az irodalmi alkotások értelmezésének első mozzanata. A szépirodalmi olvasottság fejlesztését szolgálja az irodalmi alkotások/szövegrészletek iskolában történő olvasása (a hangos olvasást/előadást a 3. is és a 4. osztályban minden tanuló gyakorolja; a néma olvasást a tanulói bemutató olvasás követi). Lehetőleg mindegyik irodalomórán olvassunk.

    A frontális irányított párbeszéden kívül az irodalmi művek értelmezése során kerüljön előtérbe a pármunka, illetve a csoportmunka. Ezt elsősorban akkor alkalmazzuk, amikor a tanulók az olvasottakkal kapcsolatos személyes véleményüket, álláspontjukat vagy értékelésüket fogalmazzák meg. Az osztálytársaikkal folytatott beszélgetésben a tanulók sokkal felszabadultabban fejthetik ki véleményüket, mint a tanárral folytatott párbeszédben.

    A tanítás különböző formáinak alkalmazásával bátorítjuk a tanulókat az irodalmi művek befogadása utáni szóbeli és írásbeli megfogalmazásra.

    Minden tanévben mindegyik tanuló szóban bemutat legalább egy irodalmi (kötelező vagy szabadon választott) művet. A tanár egy szabadon választott mű bemutatását, illetve a memoritereket értékeli is.

    Az írásbeli szövegalkotást az első osztályban egyszerűbb irodalmi dolgozatok (tartalom, jellemzés stb.) írásával kell kezdeni, s a negyedik osztályban kell a fokozatosság elve alapján eljutni az elemző, illetve az értelmező esszéig.

    A kreatív írás meghaladja a standard követelményeket; a tanár alkotásra (vers, próza, dramatizálás) buzdítja a tanulókat, általában nem osztályozza (csak ha az pozitívan motiválja a tanulókat), hanem a leíró értékelést alkalmazza (motiválja a tanulókat, figyelembe véve igyekezetüket).

    Az irodalmi alkotások értelmezéséhez, a szövegalkotáshoz, illetve az általános műveltséghez szükséges irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteket a tanulók kétféleképpen sajátítják el. A bevezető témakörben irodalmi alkotások alapján elsajátítják az irodalomelméleti ismereteket; tanári magyarázat alapján, a tankönyvből és más megfelelő szakirodalomból (pl. Matúra-sorozat) ismereteket szereznek korszakokról, stílusirányzatokról, egyes alkotók életművéről úgy, hogy a tényeket az irodalmi alkotásokat olvasva, vázlatokat készítve stb. sajátítják el. Az ily módon megszerzett tudásukat önálló elemzéssel, magyarázattal, illetve irodalmi alkotások értelmezéséhez fűzött megjegyzésekkel bizonyíthatják.

    A Fogalmak, a műelemzés szempontjai rovatban ismertetett fogalmakat az irodalmi alkotásokkal ismerkedve sajátítják el (megfigyelik, körülírják/definiálják tanári segítséggel, majd újabb szövegekben önállóan felismerik és megnevezik azokat).

    A tanár készíti el a tanmenetet, amelyben megfogalmazza a tantervben előírt tananyag alapján az oktatási célokat, a műelemzés szempontjait és az elsajátítandó fogalmakat.

    A tantervben a diákok tevékenységének standard követelményei erősebben nyomtatott írással van kiemelve.

    II. Az oktatási célok ismertetése után következik a három rovatban megfogalmazott Tartalom című fejezet.

    A standard követelmények tartalmi része az első két rovatban van ismertetve (Törzsanyag, Fogalmak, a műelemzés szempontjai). Az Oktatási célok c. fejezetben és a Tartalom c. rész e két rovatában vannak megfogalmazva az érettségi vizsgára való felkészülés követelményei.

    A Törzsanyag c. részben feltüntettük az egyes témakörök tárgyalására szánt óraszámot is. Ez nem kötelező jellegű, csupán ajánlott, a tanár munkájának tervezéséhez nyújt segítséget (korszakot bevezető órára és a rövidebb szövegek tárgyalására 1 órát, a hosszabb szövegekre 2 órát, a házi olvasmányokra pedig kb. 3 órát szánunk).

    A Kiegészítő, választható szövegek c. részben az ajánlott tananyagrész található, amelyből a tanár szabadon választhat, vagy helyette mást jelöl ki. A szabadon választott tananyagra a tanév folyamán kb. 20 órát szánunk. Egy házi olvasmány is szabadon választott.

    A tananyag ilyen jellegű tárgyalásának az a célja, hogy növeljük a diákok olvasásigényét a számukra is érdekes irodalmi alkotások kapcsán (akár szórakoztató irodalom is lehet); hogy elmélyítsük és megszilárdítsuk tevékenységüket és az irodalmi, ill. műalkotásokhoz való kritikus viszonyulást.  Ezt elsősorban egyéni vagy csoportmunka keretében valósítjuk meg (növeljük a diákok elemzőképességet, az argumentált véleményalkotást, az összehasonlítás és elvonatkoztatás képességét, valamint a megismert fogalmak megfelelő alkalmazását). A tanár ennek alapján értékelheti is a diákot.

    A tanár a tantervben megfogalmazottak alapján a diákokkal ismertesse meg a mai magyar kultúra/irodalom jelentősebb folyóiratait, alkotásait, időszerű kérdéseit.

    A tanár évi munkájának tervezésekor tájékozódjon a rokontárgyak (szlovén nyelv és irodalom, történelem, művészettörténet, filozófia) tanterveinek tartalmával.

    IV. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ MÓDJAI

                Magyar nyelv

    Az ellenőrzést a nyelvtanulásban a standard tevékenységek és tartalmak körében végezzük. A külső értékelést az érettségi vizsga jelenti, a belsőt viszont

  • részlegesen az egyes kommunikációs képességeknek az állandó ellenőrzése-értékelése és a megbeszélt nyelvészeti szakkifejezések leírása és magyarázata,
  • egészében pedig a komplexebb tevékenységek és az átfogóbb tartalmak ellenőrizendők (nevezetesen az összetettebb szóbeli szereplések, a különféle szövegfajták alkotása, a nem művészi szövegek elemzésében való jártasság, illetőleg a nem művészi és a művészi szövegeknek az összehasonlító értékelése).

                Irodalom

    Az irodalomtanítás folyamán a standard tevékenységek, a törzsanyag és a kiegészítő/választható tartalmak körében végzünk ellenőrzést. A külső értékelést az érettségi vizsga jelenti, a belsőt viszont

  • részben az egyes képességeknek az állandó ellenőrzése-értékelése jelenti, pl.: az elemzőképesség felmérése egy kötelező vagy választható szöveg alapján; érvelő értékelés; élményen alapuló olvasmányélmény bemutatása;
  • az irodalmi ismeretek egyes elemeinek értékelése, pl.: rövidebb szóbeli ellenőrzés (kérdés-felelet); rövidebb írásbeli alkotások, tesztek;
  • komplex, pl.: egy-egy témakör szövegének/szövegeinek szóbeli vagy írásbeli (esszé) elemző/értékelő bemutatása.

    V. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

    A gimnáziumokban egyetemi végzettségű középiskolai magyartanárok taníthatnak.

    VI. TÁRGYI FELTÉTELEK

    A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatása lehetőleg szaktanteremben történjen. A tanításhoz szükséges taneszközök: magnó, írásvetítő, diavetítő, tévé, videó, számítógép.

    Az iskolai könyvtárban a tanárok és a diákok számára legyen elérhető a megfelelő szakirodalom: a kézikönyvek, a tankönyvek, a házi olvasmányok, illetve a magyar nyelvű folyóiratok.