Zavod Republike Slovenije za šolstvo

A Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

(210 óra)

 

tanterv a kétnyelvű (szlovén-magyar) szakiskolai programok részére (duális és iskolai képzésforma)

Katalog znanj Madžarščine  (materni jezik) v srednjem poklicnem izobraževanju je določil Strokovni svet Republike Slovenije za splošno izobraževanje na 59. seji, 3.7.2003

A tantervet készítették:
László Hermina, középiskolai magyartanár
Pisnjak Mária, magyar nyelvi főszaktanácsadó


TARTALOM:

1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

2. ÁLTALÁNOS CÉLOK

3. NYELVI NEVELÉS

3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

3.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

3.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

4. IRODALMI NEVELÉS

4.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

4.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

4.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

4.4. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

6. KÖVETELMÉNYEK

7. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS


1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

A Magyar nyelv és irodalom alapvető közismereti tantárgy a Lendvai Kétnyelvű Középiskola 3 éves szakiskolai programjainak mind iskolai, mind duális formájában. A tantárgy keretében a diákok elsősorban szóbeli és írásbeli kommunikációs készségüket fejlesztik, külön hangsúllyal a szakmai élet beszédhelyzetein.

A tantárgy feladata ezen kívül a diákok olvasóvá nevelése, amit  rendszeres és változatos olvasással valósít meg. Az olvasóvá neveléssel párhuzamosan feladata az embernevelés.

Feladata továbbá a diákok általános műveltségének gazdagítása, a szakközépiskolába való átmenetelhez, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges anyanyelvi tudás- és képességrendszer kialakítása, a tanulási képesség, az együttműködési és a problémamegoldó képesség fejlesztése.

Külön feladata a diákok nemzeti tudatának erősítése, a más kultúrák iránti befogadókészség, illetve a mindenféle mássággal szembeni tolerancia fejlesztésével párhuzamosan.

A tantárgy tudatosítja a  magyar nyelv különleges helyzetét, azt, hogy a Szlovén Köztársaság kétnyelvű területein a magyar a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a kétnyelvű Muravidéken élő magyaroknak anyanyelve, a Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve.

A tantárgy szakít a hagyományos kronologikus irodalomtanítással, valamint az ismeretközlő nyelvtanítással, ehelyett a  nyelvi nevelést, az olvasóvá nevelést és az embernevelést tűzi ki céljául.

A tantárgy összóraszáma 210 óra, ami évfolyamonként 70 órát (40 óra nyelvi nevelés és 30 óra irodalmi nevelés) jelent.

2. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1. A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nyelv iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük (egyik) elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja.

Tudatosodik bennük a magyar nyelv különleges helyzete, az, hogy ez a nyelv egyben nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és általános műveltségnek is az alapja.

2. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.

A tájnyelvet és a rétegnyelvek elemeit csak a beszédhelyzetnek megfelelően használják, a helyzetnek megfelelően a (regionális) köznyelv használatára törekednek.

3. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket.

Megismerik és betartják a kulturált nyelvi magatartás szabályait.  Képesek saját véleményük kifejtésére, mások véleményének meghallgatására, tiszteletben tartására.

Felkészülnek a szakmai élet nyelvi kihívásaira, az ilyen jellegű beszédhelyzetekre.

Fejlesztik szövegértési, gondolkodási és rendszerező képességüket, problémamegoldó és együttműködési készségüket.

Fejlesztik szóbeli és írásbeli szövegalkotási készségüket, megfelelve a műfaji, nyelvhelyességi követelményeknek.

4. A diákok az irodalomtanítás során érdeklődő és nyitott olvasókká válnak. A klasszikus és szórakoztató irodalmi művek olvasásakor  gazdagítják és alakítják a világról és önmagukról való godolkodásukat, értékrendjüket.

Az irodalmi művek kapcsán kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, toleranciát tanulnak mások véleményalkotásával szemben.

 5. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és   -történeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.

6.  A diákok irodalom iránti befogadói képességüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik (kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).

7. A diákok megismerik egyes irodalmi művek (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációit.

8. Az irodalmi művek olvasása és értelmezése révén tudatosodik bennük a nemzeti és az egyetemes kultúrához való tartozás.

3. NYELVI NEVELÉS

3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

Funkcionális célok:

1.      A diákok fejlesztik kulturált nyelvi magatartásukat

2.      A diákok nem művészi szövegeket hallgatnak meg/olvasnak, s azokat elemzik.

3.      A diákok szóban és  írásban nem művészi (mindennapi, hivatalos és szak-) szövegeket  alkotnak.

4.      A diákok fejlesztik pragmatikai, jelentéstani, nyelvtani, helyesejtési és helyesírási képességüket.

Oktatási célok:

1.      A diákok a szövegelemzéskor felfogják a műfaji sajátosságokat, s azokat szövegalkotáskor alkalmazzák.

2.      A diákok értik és alkalmazzák az alapvető nyelvtani fogalmakat.

3.      Fejlesztik helyesejtési és helyesírási képességeiket.

4.      Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és másutt a világon.

3.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

A. BESZÉLT SZÖVEGEK ÉRTÉSE ÉS ALKOTÁSA

Fejlesztési követelmények: önbizalom-erősítés; történetmondási és meggyőző képesség fejlesztése; az igényes és a helyzethez illő szóhasználat gyakoroltatása; a mondat- és szövegfonetikai eszközök, a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása; rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés; a  beszéddallam, a hangsúly, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet érzékelése és megfelelő alkalmazása.

1.      Mindennapi, közéleti és hivatalos szövegek meghallgatása/megtekintése és alkotása

A diákok mindennapi, közéleti  és hivatalos szövegeket hallgatnak meg/tekintenek meg és alkotnak.

I.

II.

III.

  • bemutatkozás
  • bemutatás
  • köszönés
  • megszólítás
  • köszöntés
  • telefonálás
  • megbeszélés*
  • hozzászólás*
  • felszólalás*
  • állásinterjú*
  • hivatalos ügyintézés*
  • alkalmi beszéd*

A diákok:

2.      Ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegek meghallgatása/megtekintése és alkotása

I.

II.

III.

  • leírás (tárgy, hely, munkafolyamat)*
  • reklám*
  • hír*
  • termék vagy szerkezet bemutatása*
  • tudósítás
  • ismeretterjesztő kiselőadás*
  • interjú
  •   riport

A diákok:

 A *-gal jelölteket kötelező alkotni.

B. ÍROTT SZÖVEGEK ÉRTÉSE ÉS ALKOTÁSA

Fejlesztési követelmények: a szó szerinti, az értelmező, a kritikai olvasás képességének fejlesztése; szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése és megválaszolása; a manipuláció felismerése; rendezett, tagolt írásmód kialakítása; szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési készség fejlesztése; a szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése.

1.      Mindennapi, közéleti és hivatalos szövegek olvasása és alkotása

I.

II.

III.

  • névjegy*
  • meghívó*
  • köszöntő
  • megrendelőlap**
  •   jelentkezési lap**
  • (magán és hivatalos) levél*
  • (szakmai) önéletrajz
  • kérvény*
  • igazolás
  • köszönetnyilvánítás
  • pályázat*
  • meghatalmazás*
  • nyugta
  • közlemények
  • űrlapok, nyomtatványok**

A diákok:

A *-gal jelölteket kötelező alkotni.

2.      Ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegek olvasása és alkotása

I.

II.

III.

  • leírás (tárgy, hely, munkafolyamat)
  • hír
  • reklám
  • apróhirdetés*
  • termék vagy szerkezet bemutatása
  • használati utasítás
  • ismeretterjesztő kiselőadás
  • munkanapló*
  • beszámoló*
  • jegyzőkönyv

A diákok:

A *-gal jelölteket kötelező alkotni.

C. A PRAGMATIKAI, JELENTÉSTANI, NYELVTANI, HELYESEJTÉSI ÉS HELYESÍRÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

A diákok a szövegalkotás és szövegfeldolgozás kapcsán:

I.

II.

III.

Felderítenek olyan ok-okozati viszonyokat, amelyek nincsenek beleírva a szövegbe. Velük kapcsolatosan következtetéseket vonnak le.

Kiderítik az író/a feladó célját, szándékát.

Gyakorlással felelevenítik és elmélyítik az általános iskolában szerzett nyelvtani ismereteiket:

  • a jelentéstan,
  • a szókészlettan (a nyelv rétegződése),
  • a szóalaktan (szóalkotás) köréből.
  • a szófajtan,
  • a szókészlettan (szókincs, állandósult szókapcsolatok),
  • a szóalaktan,
  • a mondattan köréből.
  • a szövegtan köréből.

Használják az értelmező kéziszótárt és a szinomaszótárt.

Fejlesztik helyesírási készségüket, felismerik és kijavítják saját és mások szövegében a hibákat, használják a helyesírási szótárt.

Gyakorolják a helyesejtés szabályait, mások és saját beszédében felismerik és kijavítják a helyesejtési hibákat.

3.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

1. A diákok a szövegelemzéskor felfogják a tárgyalt szövegtípus műfaji sajátosságait, s azokat szövegalkotáskor alkalmazzák.

2. A diákok értik és alkalmazzák az alapvető nyelvtani fogalmakat:

I.

II.

III.

beszélő/feladó

hallgató/fogadó

nyelvi és nem nyelvi kommunikáció

hang, magánhangzó, mássalhangzó

betű, kezdőbetű

szó, szószerkezet, mondat, szöveg

jelentés, rokon, ellentétes; azonos alakúság

helyesírási alapelvek:

kiejtés, szólemzés, hagyomány, egyszerűsítés

a szövegtípusok nevei

a szövegtípusok nevei

alapszófajok, viszonyszók, mondatszók

aktív és passzív szókincs

jövevényszó, idegen szó, szólás

mondatfajták

tömegkommunikáció

többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv

margó, sor- és szóköz, bekezdés

tulajdonnév

összetett szó

rövidítés

írásjelek, idézés

koherencia

szerkezet

nyelvtani és jelentéstani kapcsolóelemek

beszédhelyzet

téma


3. Bövítik helyesejtési és helyesírási ismereteiket.

I.

II.

III.

  • a beszéd dallama, beszédtempó, hangsúly,  hanglejtés, hangerő, beszédszünet
  • a kifejező beszéd és felolvasás, a kiejtési hibák

alapelvek

alapvető helyesírási

szabályok (betűrend, elválasztás, tulajdon- és köznevek, egybe- és különírás, keltezés)

  • mondatvégi és mondatközi írásjelek (vessző, kettőspont, kiskötőjel, nagykötőjel)
 
  • írásjelek (idézés)
  • rövidítések

4. Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és másutt a világon.

I.

II.

III.

Megismerik a magyar nyelv státusát Szlovéniában és az anyaországban.

Megismerik és felfogják a többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv fogalmakat.

Megismerik a többi magyar kisebbséget és szórványt.

Felismerik az anyanyelv jelentőségét és gyakorolják a más nyelvek iránti toleranciát.

Törekszenek a (regionális) köznyelv használatára, saját és mások beszédében kijavítják a tájnyelvi kiejtési és egyéb hibákat.

4. IRODALMI NEVELÉS

4.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. A diákok irodalmi műveket olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk.

2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket; értelmezik az olvasottakat/látottakat/hallottakat, s ezáltal fejlesztik önismereti készségüket és toleranciát tanulnak.

3. A diákok irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban szöveget alkotnak:

(élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek; kreatív jellegű szöveget alkotnak; fogalmazást írnak.

4. A diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.

5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film).

OKTATÁSI CÉLOK

1. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik egy-egy korszak legalapvetőbb jellemzőit.

2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait.

3. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik azokat a legalapvetőbb irodalomelméleti  és irodalomtörténeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.

4.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

Fejlesztési követelmények:

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1. A diákok irodalmi műveket olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk.

Szövegeket olvasva megismerik az irodalmi és a nem művészi szövegek kifejezésmódja közti különbséget.

Felismerik, hogy az irodalmi mű világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. 

Gyakorolják az értő olvasást, valamint a folyékony felolvasást.

2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, értelmezik és értékelik a műveket.

A diákok a házi olvasmányok kapcsán kérdésekre válaszolnak, jellemeznek; kifejtik benyomásaikat, véleményüket az olvasottakról.

3. A diákok szóban mutatnak be irodalmi műveket.

Tanári irányítással (kérdések alapján) készítenek tartalomismertetést, jellemzést készítenek.

Nagyobbrészt önállóan készítenek (élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést készítenek;

tanári irányítással értelmeznek.

A diákok olvasmányélményeik és egyéb élményeik alapján írott szövegeket alkotva bizonyítják íráskészségüket.

Fogalmazást, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek, kreatív jellegű szöveget (címadás, történet folytatása, előzméynek elmondása, hangnem- és nézőpontváltás) alkotnak.                                                                                                                      

 

Naplót írnak.

4. Memoriter: a diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.

2 vers, 1 prózai mű részlete

2 vers, 1 próza- és/vagy 1 drámarészlet

5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film), ismerkednek a filmmel.

4.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik egy-egy korszak legalapvetőbb jellemzőit.

Tanári irányítással felismerik őket.

Tanári irányítással felismerik és leírják őket.

Nagyobbrészt önállóan felismerik és leírják őket.

2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jellemzőbb mozzanatait.

Tanári irányítással vázlatot készítenek, kiemelik a lényeget.

Nagyobbrészt önállóan  készítenek vázlatot, fogalmazzák meg a lényeget.

3. A diákok megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti  és irodalomtörténeti fogalmakat; tanári irányítással felismerik és definiálják őket.

I. osztály

II. osztály

III. osztály

  • szépirodalom
  • valóság, művészi valóság, fikció
  • vers (líra) versbeszéd/ hétköznapi beszéd
  • próza  (epika)

mese, novella, regény

  • elbeszélői nézőpont
  • társadalmi szerepek és hőstípusok
  • szerkezet
  • film
  • novella, regény
  • irónia, gúny, groteszk
  • dráma, tragédia, komédia (helyzet és jellemkomikum)
  • monológ, dialógus
  • konfliktus
  • előreutalás és késleltetés
  • feszültségkeltés
  • megszólító-megszólított viszony a versben
  • metafora, hasonlat, meszemélyesítés
  • film
  • a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás)
  • a vers szóláshelyzete
  • szóképek, alakzatok
  • dal
  • óda
  • himnusz
  • elégia
  • ballada
  • elbeszélő költemény
  • napló

 

4.4.  TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

A kronologikus irodalomtanítás helyett a tömegkultúrán nevelkedett tanulók előképzettségét, életproblémáit, szükségleteit figyelembe vevő, az olvasóvá válást segítő, nagyobbrészt 19. és 20. századi, főleg epikus műveket tartalmazó témaköröket javaslunk feldolgozásra.

A témakörök feldolgozása kötelező, a tanár viszont az ajánlott irodalmi alkotások és filmek közül a tanulócsoporthoz alkalmazkodva szabadon választhat, kötelező viszont a kurzív írással jelölt szövegek megismerése

Az I. és a II. osztályban évente  4–5 elbeszélést, 3–4 prózai mű/dráma részletét és néhány verset kell feldolgozni.

A III. osztályban 2 elbeszélést, 1 drámarészletet, 1 prózai mű részletét és az Örökségünk című témakör keretében javasolt költőktől legalább egy-egy verset kell megismerni .

A feltüntetett óraszámok informatív jellegűek, a fennmaradt órákat aktuális (kulturális) kérdések megvitatására, dolgozatírásra, számonkérésre fordíthatjuk.   

I. osztály

Témakörök, tartalmak

Fogalmak, szempontok a szövegfeldolgozáshoz

Ajánlott irodalmi művek, filmek

1. Beilleszkedés és kívülmaradás

nézőpont, nézőpontváltás, értelmezés

reális világ, fantasztikum

jelkép, motívum

előreutalás és késleltetés

mese, meseregény, regény

agresszió, bűnbak, előítélet

Biblia, Ó- és Újszövetség, evangélium, passió, példázat

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (r.)

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (részlet/film)

Hajnóczy Péter: Ki a macska?

Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (r.)

W. Golding: A legyek ura

Biblia (r.)

2. Indítékok és következmények

erkölcsi döntések, emberi méltóság

keretes szerkezet, utalások, hangnemváltás

nézőpont

novella

M. Kennedy: Gyilkosság magánszorgalomból

A. P. Csehov: A gonosztevő

Kosztolányi Dezső: Tréfa

Csáth Géza: A kis Emma

Szabó István: A lázadó

Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok

Móricz Zsigmond: Judith és Eszter

Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, A kis csizmák

3. Sikerek és kudarcok

életutak, siker, kudarc, tehetség, manipuláció

regény, teleregény, szappanopera

Jókai Anna: Szép, kerek, egész

Jobbágy Károly: Suhog a pálca

Raffai Sarolta: Tévelygő nemzedék

Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel

Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr c. film (r.)

4. Különös állatok, különös emberek

irodalom és önismeret

sztárok, rajongók

identitás, másság, empátia

autonómia, kultusz, manipuláció

vers, próza; versbeszéd – hétköznapi beszéd, költői kép

állatmesék, irónia

különc, érdekes ember

Baudelaire: Az albatrosz

Petőfi: A kutyák dala,                  A farkasok dala

Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó

La Fontaine: A tücsök meg a hangya

Phaedrus: A farkas és a bárány

Makine: Amour-parti szerelmesek

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (r.)                          Michael Ende: Momo (r.)

II. osztály

Témakörök, tartalmak

Fogalmak, szempontok a szövegfeldolgozáshoz

Ajánlott irodalmi művek, filmek

1. Nevetés és irodalom

vicc, anekdota, humor, irónia, gúny, groteszk, abszurd

dráma, vígjáték, tragédia, konfliktus, monológ,                   a komikum fajtái

Petőfi: Csokonai

Arany János: A fülemüle

Esterházy Péter: Haza az alacsonyban (r.)

Molière: Az úrhatnám polgár (r.)

Karinthy-humoreszkek

Hašek: Švejk (r.)

Weöres Sándor: Majomország

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (r.)

Örkény István: Tóték (r.)

2. Klasszikusok filmen

irodalom és film

irodalmi nyelv, filmnyelv; snitt beállítás, jelenet, forgatókönyv

Szabadon választott, irodalmi alkotás alapján készült film

3. A meggyőzés művészete

tény, vélemény

irónia, groteszk

Örkény István: Ki a gyilkos?

Esterházy Péter: Akartok-e rabok lenni?

Márai Sándor: A nikotinról, Az emberi közönségességről

4. Szerelem

szóképek: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, rím, ritmus
reneszánsz, humanizmus szonett, dal

Csorba Piroska versei
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála…
Shakespeare: LXXV. szonett
Csokonai: Tartózkodó kérelem
József Attila: Ringató
Weörös Sándor: Fairy Spring
Rakovszky Zsuzsa: A hetedik év

5. Konfliktusok

magatartástípusok
kontraszt, ellentét, konfliktus
ekloga

Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó
Shakespeare:Romeo és Júlia (r.)
Molnár F.: A Pál utcai fiúk (r.)
Ottlik Géza: Iskola a határon (r.)
Radnóti Miklós: Negyedik ekloga

III. osztály

Témakörök, tartalmak

Fogalmak, szempontok a szövegfeldolgozáshoz

Ajánlott irodalmi művek, filmek

1. Erőszak és kiszolgáltatottság

szándék és tett

dráma

életigenlés, elidegenedés

realizmus

erőszakfilmek (western, akciófilm, horrorfilm, thriller, katasztrófafilm)

Tar Sándor: Boldog karácsonyt

Katona József: Bánk bán (r.)

Radnóti Miklós: Hetedik ekloga, Erőltetett menet

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Stendhal: Vörös és fekete (r.)

Szabadon választott filmrészlet

2. Az ember titkai

az értékek utáni sóvárgás

szimbolikus ábrázolásmód

identitás, szerep és személyiség

realizmus

napló, parabola

romantika

Lázár Ervin: A kékinges

József Attila: Tiszta szívvel

Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben

Stendhal: Vörös és fekete (r.)

Radnóti Miklós: Ikrek hava (r.)

Max Frisch: Az andorrai zsidó

Jókai Mór: Kárpáti Zoltán (r.)

3. Örökségünk

reformkor

himnusz, óda, életkép, helyzetdal, tájvers, ars poetica, látomás

elbeszélő költemény lélekábrázolás, tájleírás

lírai önportré

Nyugat                               identitás, hazafiság, nacionalizmus, internacionalizmus

Curriculum vitae

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Vörösmarty Mihály: Szózat

Petőfi Sándor: Egy estém otthon, A XIX. század költői, Egy gondolat …, A puszta, télen, Nemzeti dal

Arany János: Toldi estéje (r.), Letészem a lantot, A tölgyek alatt

Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, A Hortobágy poétája, Magyar jakobinus dala

József Attila: Curriculum vitae, Születésnapomra, Tiszta szívvel, Mama, Anyám

Radnóti Miklós: Nem tudhatom

4. Mire jó az irodalom?

az irodalom mint terápia önazonosság

ballada

zsarnokság, diktatúra

mesegyűjtemény

napló

Arany János: Szondi két apródja

Ladányi Mihály: Irodalomóra

Ezeregyéjszaka meséi      Grimm-mesék (A békakirály)

Széchenyi naplója

egy mai középiskolás naplója

5. Módszertani Útmutató

A tantárgy keretében mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés szövegek köré szerveződik. A diákok művészi és nem művészi szövegeket fogadnak be és alkotnak, s ezáltal bővítik ismereteiket, fejlesztik képességeiket. Javasoljuk a nyelvi és az irodalmi nevelés (részben) integrált tanítását. Ennek ellenére a célokban és a módszertani útmutatóban – áttekinthetőség céljából a kettő külön-külön van jelen. Hangsúlyozzuk, hogy az integrált tanítást csak javasoljuk, kivitelezése azonban nem kötelező.  A nyugat-európai anyanyelvi tantervekben pl. ez a kettősség egyáltalán nincs jelen, hanem integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képzés folyik.

A tanterv egyik nagy újítása a kronologikus irodalomtanítással való szakítás.  Ennek az a célja, hogy a diákoknak életközelbe hozzuk az irodalmat, ne pedig elriasszuk őket attól. Ezért nemcsak kánonszerű szövegek tárgyalását javasoljuk, hanem a populáris irodalom, továbbá a film, a tévé és más formák bevonását is.

Az éves terv (tanmenet) elkészítésekor a tanárok igyekezzenek lazán ütemezni, hogy maradjon idő az aktuális kulturális élmények, a fiatalokat foglalkoztató kérdések megtárgyalására is. 

Fontos, hogy a tanórai légkör olyan legyen, amelyben mindenkinek van kedve megnyilatkozni. Az eredményes munka célja és feltétele egyben az egymás személyiségének elfogadása, az eltérő vélemények, ízlések iránti tolerancia, a kíváncsi érdeklődés. A tanár hagyja beszélni és beszélgetni diákjait, a munkát úgy tervezze és szervezze meg, hogy maga csak irányítója, tanácsadója legyen a tevékenységeknek. A diákok csak akkor lesznek képesek megfigyelni, összehasonlítani, rendszerezni, ha maguk végzik ezeket a tevékenységeket, s a szóbeli beszédkészség is csak beszéltetéssel fejleszthető.

A magyartanítás egészét hassa át a pozitív ösztönzés, hiszen legfontosabb célja az anyanyelvhez és az irodalomhoz való pozitív viszony kialakítása.

A. NYELVI NEVELÉS

A nyelvi nevelés egyik elsődleges célja a kulturált nyelvi magatartás kialakítása. Ennek a megvalósítása mindhárom évfolyamot, szinte minden órát végigkíséri. Ezért sose sajnáljunk erre időt „pazarolni”, hiszen a diákokban tudatosodnia kell, hogy szakmai életük sikerességéhez nem elegendő, ha jól ismerik és végzik szakmájukat. Szükséges az is, hogy a kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs helyzetekben  (üzletfelekkel, partnerekkel) eredményesek legyenek. Ennek további feltétele a szaknyelv ismerete. Az éves tervünket, óravázlatainkat igyekezzünk úgy tervezni, hogy mindig az adott tanulócsoport igényeihez és képességeihez igazítsuk a célokat és tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy pl. a tárgyalt szövegtípusokat témájuk és rendeltetésük tekintetében a tanulócsoportnak megfelelően válogatjuk. Pl. amikor kereskedőknek tanítjuk az állásinterjút, magától értetődően egy eladói állás betöltésekor elhangzott interjút hallgatunk meg és ilyet alkottatunk, hiszen a diákokat a munkaerőpiac követelményeinek megfeleleően szeretnénk felkészíteni. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége. Ezen kívül szorosan együtt kell működnie a szaktanár kollégákkal, egyrészt azért, hogy ő jól tudjon tervezni, másrészt azért, hogy ők jobban tudják a magyar nyelvet mint tanítási nyelvet fejleszteni.

A nyelvi és integrált órákon igyekezzünk a kooperációs és problémamegoldó képességeket is fejleszteni, amelyek a harmadik évezred munkaerőpiacának egyik alapfeltételei. Ezért úgy tervezzük meg a tanórai tevékenységet, hogy minden egyes diák tudjon és merjen megnyilvánulni, együttműködni. Az oktatási formákat (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) a tevékenység természetétől függően válasszuk meg, ha lehet, a pár- és csoportmunkát részesítsük előnyben.

A tanterv mind a négy terület (hallgatás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztését egyformán fontosnak tartja. A tárgyalt szövegek közt fontos szerepet kapnak a diákok későbbi szakmai életével összefüggő szakszövegek. Ezek válogatásakor igyekezzünk nem folyamatos szövegeket (táblázatok, grafikonok, ábrák) is gyűjteni, hiszen felmérések mutatják, hogy ezek értése igen gyenge, ami valószínűleg annak a következménye, hogy az eddigi nyelvtanításban nem voltak jelen. A szakma sikeres végzésének pedig az ilyen jellegű szövegek értése is a feltétele. Évente legalább 20-25 órát szánjunk a szövegekkel való munkára (befogadás és alkotás).

Külön gondot jelent a hallott nem művészi szövegek feldolgozása, mert nem áll rendelkezésünkre ilyen szövegtár. A tanár elsősorban saját leleményességére számíthat: a szükséges szövegtípusokat rádió- ás tévéműsorokból tallózhatja, vagy önmaga, illetve mások együttműködésével készíthet ilyen felvételeket. A kijelölt szövegtípusok alkotása kötelező, ezekre azonban fokozatosan szoktassuk rá diákjainkat. Az első osztály első hónapjaiban 2-3 perces szóbeli megnyilvánulásokra ösztönözzük őket, amelyekre előzőleg felkészülnek.

Mivel a tanulás egyik legfontosabb eszközrendszere az értő olvasás, diákjainkkal minél többet olvastassunk. A kiválasztott szövegek rövidek, kevésbé igényesek legyenek, hogy ne vegyük el a diákok kedvét az olvasástól. Értésüket igyekezzünk minél változatosabb feladatokkal mérni. A feldolgozásnak több módja is van, ezeket mindig a szöveg jellegével összhangban válasszuk meg. Mindenféleképpen a következő területeken ajánlatos a diákok jártasságát fejleszteni:

A szövegfeldogozást általában az idevágó ismeretek felfrissítésével kezdjük, a befejező momentuma pedig többnyire szövegalkotás. Az írásbeli szövegalkotás, illetve az írott szöveg feldolgozása során a helyesírási készségeket is fejlesszük. Nagyon valószínű, hogy diákjaink gyenge helyesírási képességekkel rendelkeznek. A nyelvi nevelésben az ismeretszerzéssel szemben részesítsük előnyben a képességfejlesztést, így a helyesírást is. Arra azonban ügyeljünk, hogy az írásbeli szövegalkotás értékelésekor a helyesírás, amely könnyen mérhető, ne befolyásolja a kelletténél jobban az osztályozást, hiszen ezekben az esetekben fontosabb a műfaji és tartalmi megfelelőség.

A nyelvi képzés célja az is, hogy eligazodást nyújtson a modern média és az internet világában a különböző szövegtípusok között. Ezért éljünk a lehetőséggel, és a rendelkezésre álló idő és a csoport érdeklődése függvényében ilyenekkel is foglalkozzunk.

B. IRODALMI NEVELÉS

Az irodalmi nevelés a nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését, valamint az embernevelést szolgálja (gondolkodni, beszélni, olvasni és írni tanít).

Célja az olvasóvá nevelés is, ezért a legalapvetőbb tevékenység az olvasás, amelyet a tanárnak jól elő kell készítenie (pl. érdeklődéskeltés a történet elejének vagy végének ismertetésével; a diákok nyelvi szintjének megfelelő szövegválasztás). Műismeret nélkül nem kerülhet sor a a műalkotás  befogadására.

A tanár igyekezzen felismertetni, hogy az irodalom segít az önmagunkról való gondolkodásban, a minket körülvevő világban való eligazodásban. A választott irodalmi alkotások által segítse hozzá a tanulókat egymás személyiségének elfogadására és az eltérő vélemények iránti tolerancia kialakítására.

A tanár munkája során a fokozatosság elvét tartsa szem előtt. 

A hosszabb novellákat (írásokat) otthoni olvasásra javasoljuk. Ha a tanár jól tervezi a munkát (pl. időben kijelöli a hosszabb olvasmányt, s azt érdeklődést keltve tárgyalja), idővel rászoktathatja a tanulókat az olvasásra.

A témakörök feldolgozását a felsorolt sorrendben javasoljuk (lehet másképp is), a tanár viszont a tanulócsoport szintjéhez és érdeklődéséhéz alkalmazkodva választhat az ajánlott irodalmi alkotások és filmek közül, szem előtt tartva azt, hogy nem a megtanított ismeretek mennyisége a fontos, hanem a feladatok elvégzése közben fejlesztett képességek és elsajátított nevelési tartalmak. 

A tanárnak olyan légkört kell teremtenie az órán, hogy a tanulónak legyen kedve megnyilatkozni. Az órákon a leggyakoribb tevékenység a beszélgetés (közös, párban vagy csoportban) legyen, és semmiképpen se kerüljön sor hosszabb tanári előadásra. Minden önállóan elvégzett munkát közös megbeszélésnek, értékelésnek kell követnie.

A beszédkészség fejlesztésével a tanulók önbizalmát is fejlesztjük. Ezért az órán a tanulók szerepeljenek, a tanár csak irányítsa a beszélgetést, a zárkózottabb tanulókat is próbálja meg idővel szóra bírni. Kezdetben legyen irányított a tanulói megnyilvánulás, később pedig önállóan elkészített szóbeli szereplésekre is kerüljön sor. A tanulók kiselőadásait (csak néhány percesek legyenek) a tanárnak jól elő kell készítenie, hiszen csak így biztosítható a tanuló sikeres szereplése, s ez ösztönzőleg hathat későbbi munkájára is. Kiselőadásaikban számoljanak be az olvasott művek (elbeszélések, novellák) tartalmáról, ismertessék benyomásaikat, saját meglátásaikat, értékeljek a hősök tetteit, és (saját vagy egyéb élmények alapján) aktualizálják az adott kérdést.

A szövegalkotási készség fejlesztése rendkívül fontos, ezért a tanár próbáljon minél több hosszabb-rövidebb, a témakör tartalmának megfelelő szöveget (az iskolában és otthon is) íratni a tanulókkal. Törekedjünk arra, hogy minden témakör kapcsán alkottassunk szöveget (elbeszélés, élménybeszámoló, leírás, jellemzés, véleménykifejtés, értékelés). A tanár mindig alaposan ismertesse (írásban) a szövegalkotás szempontjait. Fejlődés természetesen csak abban az esetben várható, ha a tanár következetesen ki is javítja a tanulók írásait – ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden szöveget osztályozunk is –, s a közös javítás, megbeszélés mellett az egyes tanulók fejlődését is folyamatosan kíséri, és megpróbálja felzárkóztatni a hiányosságokkal küszködő tanulókat.

A szóbeli és az írásbeli, valamint a közös és az önálló feladatok arányát a tanár határozza meg az osztály állapotából kiindulva.

A memoriter szövegeit a tanuló választhatja meg, nem szükséges, hogy az osztály minden tanulója ugyanazt a szöveget adja elő. A tanár meghatározza a szöveg terjedelmét (soha ne legyen hosszú!), s a kijelölt terjedelmen belül választhatóságot biztosít. A tanár csak akkor értékelje (osztályozza) a tanulók teljesítményét, ha a memoriter felmondását a tanév során gyakorlásképpen is biztosította.  A memoriter értékelésének pozitívan motiváló szerepet tulajdonítunk (a gyengébb képességűek is teljesíthetnek jól).

Házi olvasmányra három teljes mű olvasását ajánljuk (W. Golding: A legyek ura, Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Örkény István: Tóték). A tanár a tanulócsoport érdeklődési körét ismerve, más műveket is választhat. A házi olvasmány olvasására is készítse fel, próbálja meg ráhangolni a tanulókat (pl. érdekes részleteket olvasson fel a műből), ne csak a művet jelölje ki. A házi olvasmány kapcsán a tanulók kérdésekre válaszolnak, jellemeznek, kifejtik benyomásaikat és véleményüket az olvasottakról. Az olvasott művekről részletesen beszélgessenek el az órán. Értékelhetjük is a tanulók teljesítményét (szem előtt tartva a pozitív ösztönzést).

A harmadik osztályban az Örökségünk című témakör javasolt alkotásai közül törekedjünk minél több alkotás megismertetésére, hiszen ez a fejezet tulajdonképpen az egyedüli, amely kronologikus sorrendben tárgyalja nemzeti irodalmunk legjelentősebb alkotásait, s ennek keretében végezhető el az előző osztályokban megismert legalapvetőbb irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek alkalmazása, ismétlése és összegzése is. Szem előtt kell tartanunk, hogy a programot látogató tanuló esetleg folytatja tanulmányait, ill. szakmai érettségi vizsgát szándékozik tenni.

Az órán a pozitív ösztönzés módszerét alkalmazzuk (dícsérjük és jutalmazzuk meg a tanulót), hiszen célunk az anyanyelvhez és az irodalomhoz való pozitív viszonyulás kialakítása.

6.  KÖVETELMÉNYEK

Az egyes osztályok követelményei a célokban fogalmazódnak meg. A továbbhaladás követelményeit (ún. minimális követelmények)  dőlt betűs írással jelöltük.

A záróvizsga követelményeit a vizsgakatalógus tartalmazza.

7. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az ellenőrzés és az értékelést célszerű az éves tervben gondosan megtervezni. Fontos, hogy a kettő közt különbséget tegyünk, s ne használjuk fel az ellenőrzést arra, hogy osztályzathoz jussunk. Ha az ellenőrzés eleget tesz rendeltetésének, az írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésénél nincs szükség ismétlésre.

Az ellenőrzéskor a tanár a diákok tudásának és képességeinek szintjét állapítja meg. Attól függően, hogy mikor történik, az ellenőrzésnek három funkciója van:

A diákokkal a tanév elején közölni kell, mit és hogyan értékelünk, és ismertetni kell velük az egyes osztályzatok kritériumait.

A tanév során a következő szóbeli tevékenységet értékeljük:

A tanév során a következő írásbeli tevékenységet értékeljük: