MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

kétnyelvű (szlovén-magyar) szakiskolai programok

(duális és iskolai képzésforma)

VIZSGAKATALÓGUS (KÖVETELMÉNYRENDSZER)  

Določil Strokovni svet Republike Slovenije za splošno izobraževanje na 60. seji, 27.8.2003

TARTALOM

  1. BEVEZETÖ
  2. TANÍTÁSI CÉLOK
  3. A ZÁRÓVIZSGA CÉLJAI
  4. A ZÁRÓVIZSGA SZERKEZETE
  5. ÉRTÉKELÉS
  6. TARTALMAK

1. BEVEZETŐ

jelen vizsgakatalógus (követelményrendszer) a hároméves szakiskolai programokban tanuló diákok számára készült, akik magyarból tesznek anyanyelvi záróvizsgát. Tartalma és céljai összhangban vannak a tantárgy érvényes tantervével. A katalógus tartalmazza a záróvizsga céljait és követelményeit, részletesen ismerteti a vizsga szerkezetét és értékelését. A katalógus szerzői annak elkészítésekor a tanterv mellett figyelembe vették a hozzá illeszkedő tankönyveket, munkafüzeteket is.

2. TANÍTÁSI CÉLOK

A tantárgy általános céljai:

1. A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nyelv iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük (egyik) elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja. Tudatosodik bennük a magyar nyelv különleges helyzete, az, hogy ez a nyelv egyben nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzeti azonosságtudat elengedhetetlen feltétele, a szakmai és általános műveltségnek is az alapja.

2. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között. A tájnyelvet és a rétegnyelvek elemeit csak a beszédhelyzetnek megfelelően használják, a helyzetnek megfelelően a (regionális) köznyelv használatára törekednek.

3. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket. Megismerik és betartják a kulturált nyelvi magatartás szabályait. Képesek saját véleményük kifejtésére, mások véleményének meghallgatására, tiszteletben tartására. Felkészülnek a szakmai élet nyelvi kihívásaira, az ilyen jellegű beszédhelyzetekre. Fejlesztik szövegértési, gondolkodási és rendszerező képességüket, problémamegoldó és együttműködési készségüket. Fejlesztik szóbeli és írásbeli szövegalkotási készségüket, megfelelve a műfaji, nyelvhelyességi követelményeknek.

4. A diákok az irodalomtanítás során érdeklődő és nyitott olvasókká válnak. A klasszikus és szórakoztató irodalmi művek olvasásakor gazdagítják és alakítják a világról és önmagukról való godolkodásukat, értékrendjüket. Az irodalmi művek kapcsán kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, toleranciát tanulnak mások véleményalkotásával szemben.

5. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és -történeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.

6. A diákok irodalom iránti befogadói képességüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik (kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).

7. A diákok megismerik egyes irodalmi művek (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációit.

8. Az irodalmi művek olvasása és értelmezése révén tudatosodik bennük a nemzeti és az egyetemes kultúrához való tartozás.  

3. A ZÁRÓVIZSGA CÉLJAI

3.1. A vizsga általános céljai

Az anyanyelvi záróvizsga elsődleges célja a vizsgázók készségeinek és ezen követelmény-rendszerben leírt ismereteinek megállapítása. További célja a diákok ösztönzése olyan kész-ségek, valamint nyelvi és irodalmi ismeretek elsajátítására, amelyek:

A vizsga célja továbbá a szakiskolai anyanyelvi oktatás minőségének és hatékonyságának növelése is.

3.2. A vizsga konkrét céljai

A vizsga belső méréssel megállapítja az egyes jelöltek tudásának és készségeinek szintjét. A jelölt tudását, képességeit: A. írásbeli vizsgán és B. szóbeli vizsgán

bizonyítja.
A. A jelölt az írásbeli vizsgán: B. A jelölt a szóbeli vizsgán:

3.3. A záróvizsgán mért funkcionális és oktatási célok

A. NYELV

A jelölt:

1. Kulturált nyelvi magatartást tanúsít a szóbeli kommunikációban.

2. Nem művészi szöveget olvas, az olvasottat érti és értelmezi.

3. Írásban megadott műfajú szöveget alkot.

4. Ismeri a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, az anyaországban és más országokban.

B. IRODALOM

A jelölt:

1. Folyékonyan, a helyesejtés követelményeinek megfelelve olvas fel művészi szöveget.

2. Az olvasott szöveg kapcsán kifejti véleményét, megfogalmazza gondolatait, benyomásait, érzelmeit; értelmezi az olvasottakat.

3. Megállapítja a mű témáját, szerkezét és műfaját.  

4. A ZÁRÓVIZSGA SZERKEZETE

A záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgábóll áll. Az írásbeli vizsga az összosztályzat 50 %-át jelenti, megoldási ideje 90 perc. A szóbeli vizsga az összosztályzat 50 %-át jelenti, időtartama max. 20 perc, 15 percnyi felkészülés után.

Írásbeli vizsga

Lehetséges szövegtípusok Megoldási idő Az összosztályzat része %-ban

1. feladatlap
A rész nem művészi (publicisztikai/tudományos-szakmai/ tudományos ismeretterjesztő/hivatalos stílus) szöveghez kapcsolódó, szöveg-értést, nyelvi ismereteket és készségeket mérő feladatsor
B rész rövid szöveg alkotása megadott szempontok szerint (40–50 szó)

• igazolás
• meghívó
• köszöntő
• meghatalmazás
• apróhirdetés
• kérvény

45 perc

25 %

5 %

2. feladatlap hosszabb terjedelmű szöveg alkotása megadott szempontok szerint (150–200 szó)

• magán- és hivatalos levél
• (szakmai) önéletrajz
• munkafolyamat leírása
• készülék vagy termék bemutatása
• (élmény)beszámoló
• elbeszélő vagy leíró fogalmazás

45 perc

  20 %

Szóbeli vizsga

A jelölt: Az összosztályzat része %-ban
  • írásbeli vizsgájához kapcsolódva indokolja válaszait, felismeri és kijavítja esetleges hibáit,
15 %
  • felolvas művészi szöveget (vagy részletet),
5 %
  • elmondja a szöveg (részlet) cselekményét, jellemzi a hősöket, megállapítja a témát, a helyszínt, az időt, valamint a mű alapgondolatát (üzenetét),
20 %
  • kulturáltan, a beszédhelyzetnek megfelelően, (regionális) köznyelven nyilvánul meg.
10 %

5. ÉRTÉKELÉS

A szóbeli és az írásbeli vizsga összpontszáma 100 pont. Ha a jelölt összesen 50 pontot ért el, teljesítményét pozitív osztályzattal értékeljük.

A. Az írásbeli vizsga értékelésének kritériumai

Összpontszám: 50 pont, ebből:

A rövid nem művészi szöveg értékelésének szempontjai:

- műfaji és tartalmi megfelelőség (3 pont),
- nyelvezet és szerkezet (2 pont).

Értékelési skála:

Műfaji és tartalmi megfelelőség

 

Pontszám Szempontok
3 A szöveg mind tartalmi, mind műfaji szempontból teljes egészében vagy szinte teljes egészében megfelel a feladat követelményeinek. Tartalmazza a kért információkat, illetve egyéb megfelelő információkat is felvonultat. A közlés szándékát megvalósítja.
2 A szöveg néhány kisebb műfaji és/vagy tartalmi hiányossága ellenére eleget tesz a feladat követelményeinek. A közlés szándékát megvalósítja.
1 A tartalmi és műfaji követelményektől nagymértékben eltér. A közlés szándékát csak részben valósítja meg.
0 A tartalmi és/vagy műfaji követelményeknek egyáltalán nem tesz eleget. A közlés szándékát nem valósítja meg.

Nyelvezet és szerkezet

Pontszám Szempontok
2 A szöveg jól tagolt, rendezett. Terjedelme megfelelő. A gondolatkifejtés jó, a szöveg koherens. Nyelvezete megfelelő.
1 A szöveg túlnyomórészt jól tagolt, rendezett. A gondolatkifejtés többnyire jó. A szöveg túlnyomórészt koherens. Nyelvezete kevésbé megfelelő.
0 A szöveg nem koherens. Terjedelme jóval az előírt alatt van. A hibák sokasága miatt teljesen érthetetlen, illetve azt a jelölt nem írta meg.

 

A hosszabb nem művészi szöveg értékelésének szempontjai:

- műfaji és tartalmi megfelelőség (10 pont): tartalmazza-e a kért információkat; megfelel-e a tartalom a közlésfolyamat tényezőinek; milyen a szöveg koherenciája;
világos-, érthető-e az üzenet; regiszter; megfelel-e a műfaji követelményeknek;
- nyelvezet (7 pont): a megfelelő nyelvi eszközök kiválasztása, alaktani és mondattani megfelelőség, a helyesírási szabályok alkalmazása;
- szerkezet (3 pont): megfelelő tagoltság (a műfaji követelményeknek és a gondolatkifejtésnek megfelelő bekezdés-elrendezés), gondolatkifejtés (az üzenetek rendezettsége, érthetősége).

Értékelési skála (a tanárok a megadott intervallumokon belül megfelelően pontozzák a diákok teljesítményét):

Műfaji és tartalmi megfelelőség

Pontszám Szempontok
9—10 A szöveg mind tartalmi, mind műfaji szempontból teljes egészében vagy szinte teljes egészében megfelel a feladat követelményeinek. Tartalmazza a kért információkat, illetve egyéb megfelelő információkat is felvonultat. A közlés szándékát megvalósítja.
7—8 A szöveg néhány kisebb műfaji és/vagy tartalmi hiányossága ellenére eleget tesz a feladat követelményeinek. A közlés szándékát megvalósítja.
5—6 A szöveg megfelel a feladat követelményeinek. Az üzenet a tartalmi és/vagy műfaji követelmények hiányos megvalósítása miatt helyenként kevésbé világos és érthető. A közlés szándékát megvalósítja.
3—4 A tartalmi és műfaji követelményektől nagymértékben eltér. A közlés szándékát csak részben valósítja meg.
1—2 A tartalmi és/vagy műfaji követelményeknek csak kismértékben, illetve egyáltalán nem tesz eleget. A közlés szándékát nem valósítja meg.
0 A szöveg nincs összhangban az előírt témával, illetve azt a jelölt nem írta meg.

Nyelvezet

Pontszám

Szempontok

7 A szöveg lexikális, alaktani és mondattani szempontból kifogástalan, illetve majdnem az. Súlyosabb helyesírási hibákat nem tartalmaz.
6 A szövegben néhány kisebb lexikális és/vagy alaktani és/vagy mondattani és/vagy helyesírási hiba van, ezek azonban nem nehezítik az üzenet érthetőségét. Vagy: a szöveg hibátlan, de a jelölt egy bonyolultabb nyelvtani szerkezetet sem használt.
5 A szövegben több lexikális és/vagy alaktani és/vagy mondattani és/vagy helyesírási hiba van, azonban az üzenet szándéka szempontjából lényeges információk világosan vannak kifejezve.
3—4 A lexikális és/vagy alaktani és/vagy mondattani és/vagy helyesírási hibák helyenkét megnehezítik az üzenet érthetőségét, illetve néhány lényeges információ nincs elég világosan kifejezve.
1—2 A szöveg lexikális és/vagy alaktani és/vagy mondattani és/vagy helyesírási hibák sokasága miatt nehezen vagy szinte alig érthető.
0 A szöveg lexikális és/vagy alaktani és/vagy mondattani és/vagy helyesírási hibák sokasága miatt teljesen érthetetlen, illetve azt a jelölt nem írta meg.

Szerkezet

Pontszám Szempontok
3 A szöveg jól tagolt, rendezett. Terjedelme megfelelő. A gondolatkifejtés jó, a szöveg koherens.
2 A szöveg túlnyomórészt jól tagolt, rendezett. A gondolatkifejtés többnyire jó. A szöveg túlnyomórészt koherens.
1 A szöveg tagolása csak részben megfelelő. Több helyen a mondatkapcsolás is logikátlan. Terjedelme valamivel rövidebb az előírtnál.
0 A szöveg nem koherens. Terjedelme jóval az előírt alatt van.

B. A szóbeli vizsga értékelésének kritériumai

Összpontszám: 50 pont, ebből:

Az írásbeli részhez és az olvasott művészi szöveghez kapcsolódó feladatok megoldását a tanár a teljesítménynek megfelelően értékeli, figyelembe véve az ismeretek megfelelő alkalmazását, az érvelés, véleménnyilvánítás, kreativitás készségét. A felolvasást, valamint a beszédkészséget és beszédkultúrát az alábbi értékelési skálák segítségével pontozzuk.

- Felolvasás:

 

Pontszám Szempont
5 A jelölt értelmesen, érthetően és folyékonyan olvas, betartja a helyesejtés normáit, jól tagolja szünetekkel a szöveget, betartja a hanglejtés normáit, a beszédtempó és más mondatfonetikai jelenségek követelményeit.
4 A jelölt elég értelmesen, érthetően és folyékonyan olvas, többnyire betartja a helyesejtés normáit. Tagolása, hanglejtése, beszédtempója nem mindig kifogástalan.
3 A jelölt folyékonyan olvas, a helyesejtés normáit kisebb mértékben tartja be. Tagolása, hanglejtése, beszédtempója nagyobbrészt megfelelő.
2 A jelölt olvasása akadozó, de még érthető. A helyesejtés normáit nem vagy csak kismértékben tartja be.
1 A jelölt olvasása annyira akadozó, hogy nem vagy alig érthető. Több hangot vagy egész szavakat hanyagul ejt vagy kihagy.
0 A jelölt visszautasítja a hangos olvasást.

 

- Beszédkészség és beszédkultúra

(A beszélgetésben a vizsgáztató és a jelölt partnerek, nem kívánatos a jelölt egyoldalú beszéde.)

a. Beszédhelyzetnek való megfelelőség:

Pontszám Szempontok
2 A beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi és nem nyelvi eszközöket választ.
1 A nyelvi illemszabályokat többnyire betartja, néhol azonban nem a beszédhelyzetnek megfelelő hangnemben vagy hangerővel beszél.
0 Nem tartja be a nyelvi illemszabályokat (tegeződik, esetleg sérteget).

b. A beszélgetésben való részvétel

Pontszám Szempontok
2 Eléggé önállóan részt vesz a beszélgetésben.
1 Többnyire csak a beszélgetőpartner ösztönzésére (pótkérdések) beszél.
0 Nem képes beszélgetést folytatni, illetve “fejből” beszél.

c. Beszédkészség

Pontszám Szempontok
4 A mondanivalót érthető, világos mondatokban fogalmazza meg, tiisztán artikulál és tagol, megfelő hangsúlyozással beszél.
3 A mondanivalót többnyire érthetően, világosan fogalmazza meg, néhol azonban rossz a hangsúlya.
2 Mondanivalóját kevésbé érthetően és világosan fogalmazza meg, hiszen rosszul is tagolja, illetve hangsúlyozza.
1 Szinte teljesen érthetetlenül, értelmetlenül beszél.
0 Csak egy-két szóban, szószerkezetben fogalmazza meg gondolatait.

d. Köznyelvi kiejtés, megfelelő nyelvváltozat

Pontszám Szempontok
2 Köznyelvi kiejtéssel, megfelelő szókincset és szóhasználatot alkalmazva beszél.
1 Kiejtése néhol eltér a köznyelvitől, szókincse szegényesebb, szóhasználata nem mindig pontos.
0 Erős nyelvjárásias kiejtéssel beszél, szókincse kimondottan szegény.

6. VIZSGATARTALMAK

6.1. NYELV

TARTALMAK, TEVÉKENSÉGEK, FOGALMAK CÉLOK
1. BESZÉD ÉS BESZÉDÉRTÉS
Tudjon részt venni a beszélgetésben, betartva a megfelelőség, érthetőség és nyelvhelyesség követelményeit, valamint a nyelvi illemszabályokat.
2. ÍROTT SZÖVEGEK ÉRTÉSE ÉS ALKOTÁSA
2.1. Mindennapi, közéleti és hivatalos szövegek
OLVASÁS A jelölt tudja olvasni az alábbi szövegtípusokat:
  • magán- és hivatalos levél
  • meghívó, köszöntő, köszönetnyilvánítás, igazolás
  • pályázat, kérvény, (szakmai) önéletrajz
  • meghatalmazás, nyugta
  • közlemények
    A jelölt a szöveg elolvasása után legyen képes:
  • megnevezni a feladót és a címzettet, a szándékot, a témát és a műfajt,
  • kikeresni kért adatokat,
  • az esetleges hibákat kijavítani, javításait indokolni,
  • megoldani a szöveghez kapcsolódó nyelvi feladatokat (jelentéstani, szófajtani és mondattani).
ÍRÁS   A jelölt legyen képes a következő típusokban szöveget alkotni:
  • magán- és hivatalos levél
  • meghívó, köszöntő, köszönetnyilvánítás, igazolás
  • pályázat, kérvény, (szakmai) önéletrajz
  • meghatalmazás, nyugta
illetve kitölteni:
  • megrendelőlapokat,
  • jelentkezési lapokat,
  • különböző űrlapokat és nyomtatványokat.
A szövegalkotáskor tartsa be a megfelelőség, az érthetőség és a nyelvhelyesség követelményeit.
2.2. Ismeretterjesztő, publicisztikai és szakszövegek
OLVASÁS A jelölt tudja olvasni az alábbi szövegtípusokat:
  • tárgy, hely, munkafolyamat leírása,
  • hír,
  • reklám, apróhirdetés
  • termék vagy szerkezet bemutatása, használati utasítás
  • munkanapló, beszámoló
  A jelölt a szöveg elolvasása után legyen képes:
  • megnevezni a témát és a műfajt,
  • tömöríteni a szöveget,
  • kikeresni kért adatokat,
  • előrelátni a szöveg hatását, felismerni a manipulációt,
  • az esetleges hibákat kijavítani, javításait indokolni,
  • megoldani a szöveghez kapcsolódó nyelvi feladatokat (jelentéstani, szófajtani és mondattani).
ÍRÁS A jelölt legyen képes a következő típusokban szöveget alkotni:
  • tárgy, hely, munkafolyamat leírása,
  • apróhirdetés,
  • termék vagy készülék bemutatása,
  • munkanapló, beszámoló.
A szövegalkotáskor tartsa be a megfelelőség, az érthetőség és a nyelvhelyesség követelményeit.
AZ ALAPVETŐ NYELVTANI KIFEJEZÉSEK

A jelölt a szövegfeldolgozás során megfelelően alkalmazza a következő alapvető nyelvtani kifejezéseket:

  • beszélő/feladó, hallgató/fogadó, nyelvi és nem nyelvi kommunikáció,
  • hang, magánhangzó, mássalhangzó, betű, kezdőbetű,
  • szó, szószerkezet, mondat, szöveg,
  • jelentés, rokon, ellentétes; azonos alakúság; jövevényszó, idegen szó, szólás,
  • alapszófajok, viszonyszók, mondatszók,
  • mondatfajták,
  • többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv.
HELYESEJTÉS ÉS HELYESÍRÁS A jelölt ismerje és megfelelően alkalmazza
  • az alapvető helyesejtési szabályokat
  • a helyesírási alapelveket és az alapvető helyesírási szabályokat:
    • rövid és hosszú magánhangzó és mássalhangzó,
    • kis- és nagy kezdőbetű,
    • elválasztás,
    • egybe- és különírás,
    • számjegyek írása,
    • írásjelek használata.
A MAGYAR NYELV SZEREPE A jelölt ismerje:
  • a Szlovén Köztársaság nyelveinek (szlovén, magyar, olasz) státusát és szerepét,
  • a magyar nyelv státusát Magyarországon és a vele szomszédos országokban, valamint másutt a világon,
  • a köznyelv és a tájnyelv használatának különbségeit.
Tudja használni az értelmező szótárt és a helyesírási szótárt, valamint a magyar–szlovén szótárt.

6. 2 IRODALMI ISMERETEK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK, FOGALMAK CÉLOK
1. OLVASÁS Irodalmi szöveg vagy szövegrészlet olvasása A jelölt folyékonyan, a helyesejtés szabályait betartva olvassa fel a művészi szöveget, ill. szövegrészletet.
2. AZ IRODALMI ALKOTÁS* BEFOGADÁSA, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS
  1. A felolvasott olvasott szöveg kapcsán kifejti véleményét, megfogalmazza gondolatait, benyomásait, érzelmeit; jellemzi a hősöket; értelmezi az olvasottakat.
  2. A megismert irodalmi szövegekről (házi olvasmányok, olvasott rövidebb irodalmi művek) kifejti véleményét, megfogalmazza gondolatait, benyomásait, érzelmeit; jellemzi a hősöket; értelmezi az olvasottakat.
A diák a kulturált párbeszéd követelményeinek megfelelően el tud beszélgetni a vizsgáztatóval az olvasott irodalmi alkotásról.
3. IRODALOMELMÉLETI ALAPFOGALMAK szépirodalom, irodalmi alkotás szerző (író, költő), vers, líra, próza, elbeszélő mese, novella, elbeszélés, regény, napló, dráma, tragédia, komédia a mű szerkezete irodalmi hősök   A jelölt ismeri az irodalomelméleti alapfogalmakat, felismeri őket a művekben.
* IRODALMI MŰVEK/TARTALMAK Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt Móricz Zsigmond: Judith és Eszter Csáth Géza: A kis Emma Kosztolányi Dezső: Édes Anna Örkény István: Tóték Golding: A legyek ura Max Frisch: Az andorrai zsidó Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány   A jelölt elbeszélget a vizsgáztatóval az irodalmi művek egyikéről.


ÉRTÉKELŐLAP A SZÓBELI VIZSGÁHOZ    Dátum: ___________

A vizsgázó neve: _________________A vizsgáztató neve: _________________

Összpontszám 50
1. Az írásbeli részhez kapcsolódó feladatok megoldása (15 pont)
2. Felolvasás (5 pont)
A jelölt értelmesen, érthetően és folyékonyan olvas, betartja a helyesejtés normáit, jól tagolja szünetekkel a szöveget, betartja a hanglejtés normáit, a beszédtempó és más mondatfonetikai jelenségek követelményeit. 5
A jelölt elég értelmesen, érthetően és folyékonyan olvas, többnyire betartja a helyesejtés normáit. Tagolása, hanglejtése, beszédtempója nem mindig kifogástalan. 4
A jelölt folyékonyan olvas, a helyesejtés normáit kisebb mértékben tartja be. Tagolása, hanglejtése, beszédtempója nagyobbrészt megfelelő. 3
A jelölt olvasása akadozó, de még érthető. A helyesejtés normáit nem vagy csak kismértékben tartja be. 2
A jelölt olvasása annyira akadozó, hogy nem vagy alig érthető. Több hangot vagy egész szavakat hanyagul ejt vagy kihagy 1
A jelölt visszautasítja a hangos olvasást. 0
3. A művészi szöveghez kapcsolódó feladat megoldása (20 pont)
4. Beszédkészség és beszédkultúra (10 pont)
a. Beszédhelyzetnek való megfelelőség (2 pont)
A beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi és nem nyelvi eszközöket választ. 2
A nyelvi illemszabályokat többnyire betartja, néhol azonban nem a beszédhelyzetnek megfelelő hangnemben vagy hangerővel beszél. 1
Nem tartja be a nyelvi illemszabályokat (tegeződik, esetleg sérteget). 0
b. A beszélgetésben való részvétel (2 pont)  
Eléggé önállóan részt vesz a beszélgetésben. 2
Többnyire csak a beszélgetőpartner ösztönzésére (pótkérdések) beszél. 1
Nem képes beszélgetést folytatni, illetve “fejből” beszél. 0
c. Beszédkészség (4 pont)
A mondanivalót érthető, világos mondatokban fogalmazza meg, tiisztán artikulál és tagol, megfelő hangsúlyozással beszél. 4
A mondanivalót többnyire érthetően, világosan fogalmazza meg, néhol azonban rossz a hangsúlya. 3
Mondanivalóját kevésbé érthetően és világosan fogalmazza meg, hiszen rosszul is tagolja, illetve hangsúlyozza. 2
Szinte teljesen érthetetlenül, értelmetlenül beszél. 1
Csak egy-két szóban, szószerkezetben fogalmazza meg gondolatait. 0
d. Köznyelvi kiejtés, megfelelő nyelvváltozat (2 pont)
Köznyelvi kiejtéssel, megfelelő szókincset és szóhasználatot alkalmazva beszél. 2
Kiejtése néhol eltér a köznyelvitől, szókincse szegényesebb, szóhasználata nem mindig pontos. 1
Erős nyelvjárásias kiejtéssel beszél, szókincse kimondottan szegény. 0