KATALOG ZNANJA

MAGYAR NYELV

mint fakultatív tantárgy a középiskolákban

Srednje poklicno izobraževanje: 208 ur
Srednje strokovno izobraževanje: 278 ur
Poklicno-tehniško izobraževanje: 138
Gimnazija: 280 ur

Določil Strokovni svet RS za splošno izobraževanje, 2004

KAZALO

1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA
2. ÁLTALÁNOS CÉLOK
3. NYELVI NEVELÉS
3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK
3.1.1. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
3.1.2. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
4. IRODALMI NEVELÉS
4.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

4.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
4.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
5. MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
6. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA

A magyar nyelvet fakultatív tantárgyként a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakta területén kívül egynyelvű szlovén középiskolákban tanítják, az oktatási különtörvénnyel összhangban. Oktatása elsősorban a kétnyelvű általános iskolát végzett diákok számára szerveződik.
Mivel a tantárgy az oktatási különtörvény értelmében egyenrangú a kétnyelvű középiskola magyartanításával, minden esetben legalább a kétnyelvű középiskola második nyelvi szintjének kell megfelelnie. Tehát a tantárgyra többszörös feladat hárul: egyrészt ápolnia kell a magyar diákok anyanyelvét, másrészt fenntartani a kétnyelvű területről érkező nem magyar diákok vonzódását a magyar nyelv, irodalom és kultúra iránt, harmadrészt felkészíteni a diákokat bizonyos követelmények teljesítésére.
A felsoroltakból, valamint abból a tényből kifolyólag, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területről érkezők az általános iskolában két különböző szinten tanulták a magyar nyelvet, a tantárgy kivitelezésében nagyfokú belső differenciálás, sőt individualizálás szükséges. Indokolja ezt továbbá az is, hogy a diákok különböző szakiskolai és szakközépiskolai, illetve gimnáziumi programokban tanulnak. Ha a szervezés lehetővé teszi, törekedni kell a lehető leghomogénebb csoportok kialakítására.
A tantárgy keretében a diákok elsősorban szóbeli és írásbeli kommunikációs készségüket fejlesztik, továbbá gazdagítják magyar vonatkozású műveltségüket.
Külön feladata a diákok nemzeti tudatának erősítése a más kultúrák iránti befogadókészség, a mindenféle mássággal szembeni tolerancia fejlesztésével párhuzamosan.
A tantárgy tudatosítja a  magyar nyelv különleges helyzetét, azt, hogy a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a magyar a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a muravidéki magyaroknak anyanyelve, a Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve.

A tantárgy összóraszáma a szakiskolákban 208 óra, a szakiskolát kiegészítő szakközépiskolai programban 138 óra, a szakközépiskolákban 278 óra, a gimnáziumokban 280 óra.   A tantárgy keretében a nyelvi nevelésre az órák 50%-át, irodalmi nevelésre 30%-át, művelődéstörténetre 20%-át szánjuk.

2. ÁLTALÁNOS CÉLOK

1. A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nyelv iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv mint anyanyelv nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük (egyik) elsődleges eszköze, hanem a korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja, második nyelvként pedig a nemzetiségileg vegyesen lakta  területen a kommunikáció egyik eszköze.
Tudatosodik bennük a magyar nyelv különleges helyzete, az, hogy ez a nyelv egyben nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója.

2. A diákok elsajátítják a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és a nem irodalmi nyelv használata között.
A tájnyelvet és a rétegnyelvek elemeit csak a beszédhelyzetnek megfelelően használják, többnyire a (regionális) köznyelv használatára törekednek.

3. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket.
Megismerik és betartják a kulturált nyelvi magatartás szabályait. Képesek saját véleményük kifejtésére, mások véleményének meghallgatására, tiszteletben tartására.
Fejlesztik szövegértési, gondolkodási és rendszerező képességüket, problémamegoldó és együttműködési készségüket.
Fejlesztik szóbeli és írásbeli szövegalkotási készségüket, megfelelve a műfaji, nyelvhelyességi követelményeknek.

4. A diákok az irodalmi művek olvasásásával fokozzák az irodalom iránti érdeklődésüket. A klasszikus és szórakoztató irodalmi művek olvasásakor  gazdagítják és alakítják a világról és önmagukról való gondolkodásukat, értékrendjüket.
Az irodalmi művek kapcsán kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, toleranciát tanulnak mások véleményalkotásával szemben.

 5. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és  -történeti fogalmakat.

6.  A diákok irodalom iránti befogadói képességüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik, illetve megismerik egyes irodalmi művek (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációit (kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).

7. A diákok betekintést nyernek a magyar művelődéstörténetbe.

3. nyelvI NEVELÉS

3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

Funkcionális célok:

 
Oktatási célok:

3.1.1. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

A. BESZÉLT SZÖVEGEK ÉRTÉSE ÉS ALKOTÁSA

I.

II.

III.

IV.

  • bemutatkozás
  • bemutatás
  • köszönés
  • megszólítás
  • köszöntés
  • telefonálás
  • megbeszélés
  • hozzászólás

 

  • állásinterjú
  • hivatalos ügyintézés
  • tájékoztató

 

 

A diákok:

I.

II.

III.

IV.

  • leírás (tárgy, hely, munkafolyamat)
  • reklám
  • hír
  • termék vagy szerkezet bemutatása
  • tudósítás

 

  • interjú
  • riport
  • ismeretterjesztő kiselőadás

 

A diákok:

Követelmények:

A diák:

  • megérti a hallott szövegek lényegét, megkeresi bennük a fontosabb adatokat,
  • megoldja a hallott szöveggel kapcsolatos szóbeli és írásbeli feladatokat (információkeresés, összefoglalás, lényeg meglátása, a beszédhelyzet körülményeinek megállapítása, ismeretlen szavak jelentésének megkeresése szótár segítségével),
  • többnyire világosan kifejezi kommunikációs szándékait,
  • eredményesen részt vesz mindennapi, elvontabb témájú és szakmai jellegű beszélgetésben,
  • mindennapi és szakmai beszédhelyzetben információkat, segítséget, útbaigazítást kér, illetve közvetít;
  • elbeszél cselekményt, leír helyet, tárgyat, terméket, munkafolyamatot,  
  • megfelelő előkészítés után kiselőadást tart megadott (szakmai) témakörben.

B. ÍROTT SZÖVEGEK ÉRTÉSE ÉS ALKOTÁSA

I.

II.

III.

IV.

  • meghívó
  • köszöntő
  • jelentkezési lap
  • (magán és hivatalos)

      levél

  • igazolás
  • köszönetnyilvánítás
  • meghatalmazás
  • nyugta
  • pályázat
  • (szakmai) önéletrajz
  • kérvény

 

A diákok:

I.

II.

III.

 

  • leírás (tárgy, hely, munkafolyamat)
  • hír
  • reklám
  • apróhirdetés
  • termék vagy szerkezet bemutatása
  • használati utasítás

 

  • munkanapló
  • beszámoló
  • munkafolyamat leírása
  • tudományos-ismeretterjesztő szöveg

 

A diákok:

Követelmények:
A diák:

  • tud az olvasott szövegben tájékozódni, a szöveg lényeges információit megérti és kikeresi;
  • megérti a mindennapi élet gyakoribb szövegtípusait;
  • megérti a szakmai életével kapcsolatos igényesebb szövegeket is (használati utasítás, álláshirdetés, pályázat);
  • megoldja az olvasott szöveggel kapcsolatos szóbeli és írásbeli feladatokat (információkeresés, összefoglalás, lényeg meglátása, kép és szöveg összekapcsolása, a beszédhelyzet körülményeinek megállapítása, ismeretlen szavak jelentésének megkeresése szótár segítségével);
  • képeslapot, magán- és hivatalos levelet ír;
  • rövidebb mindennapi szövegeket (elbeszélés, leírás) ír;
  • szakszövegeket ír (munkafolyamat leírása, termék bemutatása);
  • közéleti és hivatalos szövegeket (pályázat, kérvény, (szakmai) önéletrajz, meghatalmazás, igazolás, meghívó) ír;
  • írásban megold szövegértési, helyesírási és nyelvi feladatokat.

C. A PRAGMATIKAI, JELENTÉSTANI, NYELVTANI, HELYESEJTÉSI ÉS HELYESÍRÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

A diákok a szövegalkotás és szövegfeldolgozás kapcsán:

I.

II.

III.

IV.

Felderítenek olyan ok-okozati viszonyokat, amelyek nincsenek beleírva a szövegbe. Velük kapcsolatosan következtetéseket vonnak le.
Kiderítik az író/a feladó célját, szándékát.

Gyakorlással felelevenítik és elmélyítik az általános iskolában szerzett alapvető nyelvtani ismereteiket:

- a hangtan,
- a jelentéstan,
- a szóalaktan (szóalkotás) köréből.

- a szófajtan,
- a szókészlettan (szókincs, állandósult szókapcsolatok) köréből.

- a mondattan köréből.

- a szövegtan,
- a nyelvtörténet köréből.

Használják az értelmező kéziszótárt, a szinonimaszótárt, a szlovén–magyar és a magyar–szlovén szótárt.

Fejlesztik helyesírási készségüket, használják a helyesírási szótárt.

Gyakorolják a helyesejtés szabályait, mások beszédében és sajátjukban felismerik és kijavítják a helyesejtési hibákat.

3.1.2. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

1. A diákok a szövegelemzéskor felfogják a tárgyalt szövegtípusok műfaji sajátosságait, s azokat szövegalkotáskor alkalmazzák.

2. A diákok értik és alkalmazzák az alapvető nyelvtani fogalmakat:

I.

II.

III.

 

beszélő/feladó
hallgató/fogadó
nyelvi és nem nyelvi kommunikáció
hang, magánhangzó, mássalhangzó
betű, kezdőbetű
jelentés, rokon és ellentétes értelműség
azonos alakúság
szóelem, szótő, képző, jel, rag,  toldalék
képzett szó
összetett szó

alapszófajok, viszonyszók, mondatszók
aktív és passzív szókincs
jövevényszó, idegen szó, szólás
többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv

alany, állítmány, tárgy, határozók és fajtái, jelző és fajtái
egyszerű mondat
összetett mondat
alárendelő, mellérendelő összetett mondat, többszörösen összetett mondat

szöveg, szövegkohézió, bekezdés, tételmondat
stílus, szépirodalmi stílus, társalgási stílus, tudományos-szakmai stílus,    tudományos-ismeretterjesztő stílus, publicisztikai stílus, közéleti stílus
nyelvrokonság, nyelvcsalád, őskor, alapnyelv, nyelvemlék

3. Bövítik helyesejtési és helyesírási ismereteiket.

I.

II.

III.

IV.

- a beszéd dallama, beszédtempó, hangsúly,  hanglejtés, hangerő, beszédszünet
- a kifejező beszéd és felolvasás, a kiejtési hibák kiküszöbölése

- helyesírási alapelvek
- alapvető helyesírási
szabályok (betűrend, elválasztás, egybe- és különírás, keltezés)

- a szófajokhoz kapcsolódó helyesírási szabályok

- mondatvégi és mondatközi írásjelek (vessző, kettőspont, kiskötőjel, nagykötőjel)

4. Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, Magyarországon és másutt a világon.

I.

II.

III.

IV.

Megismerik a magyar nyelv státusát Szlovéniában és Magyarországon.

Megismerik és felfogják a többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv fogalmakat.

Felismerik az anyanyelv jelentőségét és gyakorolják a más nyelvek iránti toleranciát.

Törekszenek a (regionális) köznyelv használatára, saját és mások beszédében kijavítják a tájnyelvi kiejtési és egyéb hibákat.

4. IRODALMI NEVELÉS

4.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK

FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1. A diákok magyar és világirodalmi műveket olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk.

2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket; értelmezik az olvasottakat/látottakat/hallottakat, s ezáltal fejlesztik önismereti készségüket és toleranciát tanulnak.

3. A diákok irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban szöveget alkotnak:
(élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek; kreatív jellegű szöveget alkotnak; fogalmazást írnak.

4. A diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.

5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film).

OKTATÁSI CÉLOK

1. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik egy-egy korszak legalapvetőbb jellemzőit.

2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait.

3. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik azokat a legalapvetőbb irodalomelméleti  és irodalomtörténeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.

4.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT

I.

II.

III.

IV.

1. A diákok magyar irodalmi műveket, valamint világirodalmat olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk.

Szövegeket olvasva megismerik az irodalmi és a nem művészi szövegek kifejezésmódja közti különbséget.

Gyakorolják az értő olvasást, valamint a folyékony felolvasást.

2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, értelmezik és értékelik a műveket.

3. A diákok szóban mutatnak be irodalmi műveket.

Tanári irányítással (kérdések alapján) tartalomismertetést, jellemzést készítenek.

Nagyobbrészt önállóan készítenek (élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést; tanári irányítással értelmeznek.

A diákok olvasmányélményeik és egyéb élményeik alapján írott szövegeket alkotva bizonyítják íráskészségüket.

Fogalmazást, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek, kreatív jellegű szöveget (címadás, történet folytatása, előzmények elmondása, hangnem- és nézőpontváltás) alkotnak.                                                                                                                       

4. Memoriter: a diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.

5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film), ismerkednek a filmmel.

4.3. OKTATÁSI CÉLOK

I.

II.

III.

IV.

1. A diákok az irodalmi művek kapcsán betekintést nyernek a magyar irodalom történetébe.

2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jellemzőbb mozzanatait.

3. A diákok megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti  és -történeti fogalmakat; tanári irányítással felismerik őket.

  • szépirodalom
  • vers (líra), próza  (epika)
  • mese, novella, regény; cselekmény, helyszín, szereplő
  • dráma, tragédia, komédia; monológ, dialógus; konfliktus
  • költői jelző, metafora, hasonlat, megszemélyesítés; a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás)
  • dal, óda, himnusz, elégia, ballada, elbeszélő költemény

Követelmények:
A diák:

  • megérti a hallott, illetve látott művészi szövegek (vers, színházi előadás, film, regény- és elbeszélésrészlet) lényegét, üzenetét;
  • megérti az olvasott művészi szövegek (vers, regényrészlet, elbeszélés) lényegét, üzenetét,
  • megállapítja a témát, helyet és az időt,
  • elmeséli az olvasott művek tartalmát,
  • jellemzi a szereplőket;
  • kifejti véleményét a szövegről,
  • tanári vagy más bemutatás meghallgatása, illetve felkészülés után a szöveget érthetően, megfelelő hangsúllyal és intonációval felolvassa;
  • ismeri és alkalmazza a fogalmazás különböző műfajait, a szerkesztés szabályait.

4.4.  TARTALMAK

A kronologikus irodalomtanítás helyett a tömegkultúrán nevelkedett tanulók előképzettségét, életproblémáit, szükségleteit figyelembe vevő, az olvasóvá válást segítő, nagyobbrészt 19. és 20. századi epikus magyar, illetve fordításirodalmat javasolunk az első két évfolyamon.
A 3. és 4. osztályban a magyar irodalom egy-egy korszakának jeles képviselőjét, annak egy-két művét ismerjék meg a diákok.

Az 1. és 2. évfolyamra javasolt magyar szerzők: Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Mándy Iván, Rejtő Jenő, Örkény István, Márai Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Esterházy Péter, Szakonyi Károly, Kertész Imre…

A 3. és 4. évfolyamra javasolt szerzők (és művek):

5. MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

5.1. FUNKCIONÁLIS CÉLOK

1.  A diákok betekintést nyernek a magyar nép történelmébe, ismereteket szereznek Magyarországról és az összmagyarságról.

2. A diákok betekintést nyernek a magyar tudományos életbe.

3. A diákok betekintést nyernek a magyar zene- , képző- és filmművészetbe.

4. A diákok tanulmányi kirándulás keretében ismerkednek a művelődéstörténeti emlékekkel.

5.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA

I.

II.

III.

IV.

1. A diákok felfrissitík és elmélyítik a magyar történelem legalapvetőbb eseményeire vonatkozó ismereteiket (a magyarok eredete, az államalapítás, Mátyás és kora, az 1848-as események, a Monarchia, az első világháború, Trianon, a második világháború).

2. Megismerik Magyarország természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit.

 

3. A diákok betekintést nyernek a magyar tudományos élet kimagasló eredményeibe.

4. A diákok a jeles magyar zeneszerzők (Liszt F., Kodály Z., Bartók B.) és képzőművészek (Munkácsy M., Szinnyei Merse P., Csontváry K. T.) alkotásai által betekintést nyernek a magyar zene- és képzőművészetbe.
A diákok ismerkednek a jelen és közelmúlt magyar könnyűzenéjének és filmalkotásainak  jelesebb képviselőivel, darabjaival.

5. Tanulmányi kirándulásokon ismerkednek Magyarország földrajzi jellemzőivel, művelődéstörténeti emlékeivel.

6. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A magyar nyelv fakultatív oktatása keretében a diákok elsősorban szövegekkel foglalkoznak: készségeiknek, ismereteiknek és érdeklődési körüknek megfelelő szövegeket hallgatnak, olvasnak, elemeznek, valamint alkotnak (beszélnek, írnak). Ezzel kommunikációs, megismerő- és alkotókészségüket is arányosan fejlesztik. A nem művészi szövegekkel való munka a funkcionalitás érdekében, míg az irodalmi szövegekkel való munka inkább az érzelmi nevelés céljával jelenik meg a tanításban.
A magyarórák – fakultatív jellegük ellenére – semmiképpen se legyenek kötetlen beszélgetések, társalgások színterei. A diákok motiváltságát igyekezzünk változatos módszerekkel, tartalmakkal szinten tartani, a (megtervezett, gondosan előkészített) beszélgetés módszerével persze alkalmat adva személyes megnyilvánulásaikra is. Amennyiben van rá mód és igény, különböző, iskolán kívüli tevékenységekkel (közös mozilátogatás a magyar filmhét alkalmával, közös színházlátogatás, irodalmi est...) is motiváljuk a diákokat.

Nyelvi nevelés         

A nyelvi nevelés egyik elsődleges célja a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, mind a magyar, mind a nem magyar anyanyelvű diákok esetében. Az éves tervünket, óravázlatainkat igyekezzünk úgy készíteni, hogy mindig az adott tanulócsoport igényeihez és képességeihez igazítsuk a célokat és tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy pl. a tárgyalt szövegtípusokat témájuk és rendeltetésük tekintetében a tanulócsoportnak  (vagy egyes diákoknak) megfelelően válogatjuk. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége.

A diákok a nyelvi órákon mind a négy kommunikációs készséget – hallgatás, olvasás, beszéd, írás – fejlesztik. Eközben különböző más képességeik is fejlődnek, pl. a koncentráló képesség, a különféle olvasási stratégiák képessége, a szövegalkotó képesség, melynek során tudatosodik bennük, hogy a szöveg nemcsak a valóságról tartalmaz adatokat, tényeket, hanem a közlőről is, s ezért kritikusan kell viseltetniük maguk és mások szövegei iránt, illetőleg motiváltaknak kell lenniük azok elemzésére és különböző szintű javítására. A szövegek felfogásában és megalkotásában figyelembe veszik az eltérő beszédhelyzeteket (pl. hivatalos – nem hivatalos) és a különböző címzetteket. Igyekezzünk a kooperációs és problémamegoldó képességüket is fejleszteni, amelyek a harmadik évezred munkaerőpiacának alapfeltételei. Ezért úgy tervezzük meg a tanórai tevékenységet, hogy minden egyes diák tudjon és merjen megnyilvánulni, együttműködni. Külön gondot fordítsunk erre a nagyon heterogén csoportokban, ahol megtörténhet, hogy egyes – kevésbé jó képességű – diákok háttérbe szorulnak, s egész évben ott is maradnak.  Az oktatási formákat (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) a tevékenység természetétől függően válasszuk meg, s ha lehet, a pár- és csoportmunkát részesítsük előnyben.

A diákok dialogikus és monologikus köznapi, közéleti, hivatalos, ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegeket fogadnak be (hallgatnak, olvasnak) és elemeznek, de elsajátítják a párbeszédes és monologikus nem művészi szövegek  alkotásának készségét is. Először mindig befogadóként találkoznak a szövegekkel, utána pedig alkotóként is. A fokozatosság elve így mindig következetesen érvényesül.

A tanterv mind a négy terület (hallgatás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztését egyformán fontosnak tartja. A tárgyalt szövegek közt fontos szerepet kapnak a diákok későbbi szakmai életével összefüggő szakszövegek. Ezek válogatásakor igyekezzünk nem folyamatos szövegeket (táblázatok, grafikonok, ábrák) is gyűjteni.

Külön gondot jelent a hallott nem művészi szövegek feldolgozása, mert nem áll rendelkezésünkre ilyen szövegtár. A tanár elsősorban saját leleményességére számíthat: a szükséges szövegtípusokat rádió- és tévéműsorokból tallózhatja, vagy önmaga, illetve mások segítségével készíthet ilyen felvételeket. A hallott szövegek kapcsán elsősorban a jelentésbeli és pragmatikai elemekre vagyunk kíváncsiak (műfaj, téma, lényeges adatok, körülmények).

A hallott nem művészi szövegek feldolgozása után következik a beszélt szövegek alkotása. A diákok szabadon vagy megadott témában monologikus szövegeket alkotnak, részt vesznek kötetlen vagy adott témájú beszélgetésben. A megadott témához adatokat gyűjtenek, azokat rendezik, elhelyezik őket a szövegben; a nyelvi eszközök megválasztásában figyelembe veszik az adekvátság, az érthetőség és a nyelvi helyesség elveit. A szóbeli kifejezőkészség egyébként a szóbeli feleletekkel, illetőleg az irodalomról, a magyar nyelv kialakulásáról és fejlődéséről, a nyelvnek az államban és a társadalomban játszott szerepéről, művelődéstörténeti témákról folytatott beszélgetések, megbeszélések révén is fejlődik.

Mivel a tanulás egyik legfontosabb eszközrendszere az értő olvasás, diákjainkkal minél többet olvastassunk. Olvasásértésüket igyekezzünk minél változatosabb feladatokkal mérni. A feldolgozásnak több módja is van, ezeket mindig a szöveg jellegével összhangban választjuk meg.
A szövegfeldogozást általában az idevágó ismeretek felfrissítésével kezdjük, a befejező momentuma pedig többnyire szövegalkotás. Az olvasott szövegek esetében a szövegértésen kívül második mozzanatként egyszerűbb nyelvi-nyelvtani elemzést is végzünk.

A diákok írásban elsősorban közéleti és szakszövegeket alkotnak. Az írás során képessé válnak párbeszédes és monologikus szövegek alkotására. Tudatosodik bennük, hogy a szövegalkotás tudatos tevékenység, amelynek sikeressége függ az alkotó témaismeretétől, műfajismereteitől, a nyelvi lehetőségek és törvényszerűségek ismeretétől és a címzettől is. A szövegalkotás során fejlesztik szókincsüket, pragmatikai, nyelvhelyességi és helyesírási  képességeiket, továbbá javítják leggyakoribb stílus- és helyesírási hibáikat. Ügyeljünk arra, hogy az írásbeli szövegalkotás értékelésekor a helyesírás, amely könnyen mérhető, ne befolyásolja a kelleténél jobban az osztályozást, hiszen ezekben az esetekben fontosabb a műfaji és tartalmi megfelelőség.

A nem művészi szövegek feldolgozásának lehetséges lépései:
- a szöveg témájának és műfajának jelzése/megállapítása, mielőtt a diákok meghallgatják (és megnézik), illetőleg elolvassák;
- a szöveg hallgatása (és nézése), illetve olvasása – a diákok közben vagy utána feljegyzik/kigyűjtik a lényeges adatokat, tényeket vagy a szövegben aláhúzzák őket;
- a hallgatást vagy az olvasást követően szövegfeldolgozást végeznek: irányítottan vagy önállóan ismertetik a szöveg műfaját, témáját, a szövegalkotás körülményeit, felidézik a tartalmat, kifejezik a szöveghez fűződő érzelmeiket, élményeiket, az olvasott szövegben feltárják a nyelvi jellegzetességeket, pragmatikusan, részben nyelvileg is értékelik őket (felismerik a nyelvtani fogalmak példáit, megnevezik, kigyűjtik, adott esetben osztályokba, kategóriákba, rendszerbe sorolják őket);

A diákok a készségfejlesztéssel párhuzamosan fokozatosan megismerik a nyelvi rendszer legjellemzőbb vonásait, használják a legalapvetőbb nyelvészeti fogalmakat és kifejezéseket. A fogalmak definiálása nem követelmény.

A nem művészi szövegekkel való munka keretében a modern média és az internet világának különböző szövegtípusaival is foglalkozzunk. 

Irodalmi nevelés

Az irodalmi nevelés a nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését, valamint az embernevelést is szolgálja. Célja a művelt olvasóvá nevelés is, ezért egyik legalapvetőbb tevékenysége az olvasás, amelyet a tanárnak jól elő kell készítenie. Műismeret nélkül nem kerülhet sor a műalkotás  befogadására.
A tanár igyekezzen felismertetni, hogy az irodalom segít az önmagunkról való gondolkodásban, a minket körülvevő világban való eligazodásban. Az irodalmi alkotások által segítse hozzá a diákokat egymás személyiségének elfogadásához és az eltérő vélemények iránti tolerancia kialakításához.

A tantárgy keretében annak jellegéből kifolyólag a diákok művelődéstörténeti ismereteit is gazdagítjuk. Mivel itt elsősorban ismeretszerzésről és nem képességfejlesztésről van szó, igyekezzünk olyan módszereket válogatni, amelyek lekötik a diákok figyelmét, ilyen pl. a projektmunka. A diákok művelődéstörténeti ismereteit tanulmányi kirándulásokon is bővítjük, tehát vegyük figyelembe azok programját az éves terv készítésekor.