Srednje  poklicno izobraževanje: 208 ur
      Srednje  strokovno izobraževanje: 278 ur
      Poklicno-tehniško  izobraževanje: 138
      Gimnazija:  280 ur
Določil Strokovni svet RS za splošno izobraževanje, 2004
1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA 
      2. ÁLTALÁNOS CÉLOK
  3. NYELVI NEVELÉS
  
  3.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK
      3.1.1. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
      3.1.2. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
  4. IRODALMI NEVELÉS
  
  4.1. FUNKCIONÁLIS ÉS OKTATÁSI CÉLOK
4.2. A FUNKCIONÁLIS CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
      4.3. AZ OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA OSZTÁLYONKÉNT
      5. MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
      6. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ
  
A magyar nyelvet fakultatív  tantárgyként a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakta területén kívül  egynyelvű szlovén középiskolákban tanítják, az oktatási különtörvénnyel összhangban.  Oktatása elsősorban a kétnyelvű általános iskolát végzett diákok számára  szerveződik.
    Mivel a tantárgy az oktatási  különtörvény értelmében egyenrangú a kétnyelvű középiskola magyartanításával,  minden esetben legalább a kétnyelvű középiskola második nyelvi szintjének kell  megfelelnie. Tehát a tantárgyra többszörös feladat hárul: egyrészt ápolnia kell  a magyar diákok anyanyelvét, másrészt fenntartani a kétnyelvű területről érkező  nem magyar diákok vonzódását a magyar nyelv, irodalom és kultúra iránt,  harmadrészt felkészíteni a diákokat bizonyos követelmények teljesítésére. 
    A felsoroltakból, valamint abból a tényből kifolyólag, hogy  a nemzetiségileg vegyesen lakott területről érkezők az általános iskolában két  különböző szinten tanulták a magyar nyelvet, a tantárgy kivitelezésében  nagyfokú belső differenciálás, sőt individualizálás szükséges. Indokolja ezt  továbbá az is, hogy a diákok különböző szakiskolai és szakközépiskolai, illetve  gimnáziumi programokban tanulnak. Ha a szervezés lehetővé teszi, törekedni kell  a lehető leghomogénebb csoportok kialakítására. 
    A tantárgy keretében a diákok elsősorban szóbeli és írásbeli  kommunikációs készségüket fejlesztik, továbbá gazdagítják magyar vonatkozású  műveltségüket. 
    Külön  feladata a diákok nemzeti tudatának erősítése a más kultúrák iránti  befogadókészség, a mindenféle mássággal szembeni tolerancia fejlesztésével  párhuzamosan. 
A tantárgy tudatosítja a  magyar nyelv különleges helyzetét, azt, hogy  a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a magyar a szlovén  nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a muravidéki magyaroknak anyanyelve, a  Magyar Köztársaságnak pedig államnyelve.
A tantárgy összóraszáma a szakiskolákban 208 óra, a szakiskolát kiegészítő szakközépiskolai programban 138 óra, a szakközépiskolákban 278 óra, a gimnáziumokban 280 óra. A tantárgy keretében a nyelvi nevelésre az órák 50%-át, irodalmi nevelésre 30%-át, művelődéstörténetre 20%-át szánjuk.
1. A diákok  pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nyelv iránt. Tudatosodik bennük, hogy a magyar nyelv mint anyanyelv  nemcsak gondolkodásuk és önkifejezésük (egyik) elsődleges eszköze, hanem a  korszerű általános műveltség elsajátításához szükséges ismeretszerzési és  tanulási technikáknak, illetve készségeknek, képességeknek is az alapja,  második nyelvként pedig a nemzetiségileg vegyesen lakta  területen a kommunikáció egyik eszköze. 
    Tudatosodik bennük a magyar nyelv különleges helyzete, az,  hogy ez a nyelv egyben nemzeti és nemzetiségi kultúra hordozója.
2. A diákok elsajátítják  a magyar köz- és irodalmi nyelvet, pontosabban a vidék regionális köznyelvét, s különbséget tesznek az irodalmi és  a nem irodalmi nyelv használata között.
    A tájnyelvet és a rétegnyelvek  elemeit csak a beszédhelyzetnek megfelelően használják, többnyire a  (regionális) köznyelv használatára törekednek. 
3. A diákok  elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges  nyelvi és kommunikációs képességeket.
    Megismerik és betartják a kulturált nyelvi magatartás  szabályait. Képesek saját véleményük kifejtésére, mások véleményének  meghallgatására, tiszteletben tartására. 
    Fejlesztik szövegértési, gondolkodási és rendszerező  képességüket, problémamegoldó és együttműködési  készségüket. 
    Fejlesztik szóbeli és írásbeli szövegalkotási készségüket,  megfelelve a műfaji, nyelvhelyességi követelményeknek.
4. A diákok az  irodalmi művek olvasásásával fokozzák az irodalom iránti érdeklődésüket. A klasszikus és szórakoztató irodalmi művek  olvasásakor  gazdagítják és alakítják a  világról és önmagukról való gondolkodásukat, értékrendjüket. 
    Az  irodalmi művek kapcsán kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat,  benyomásaikat, érzelmeiket, toleranciát tanulnak mások véleményalkotásával  szemben. 
5. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és -történeti fogalmakat.
6. A diákok irodalom iránti befogadói képességüket tanításon kívüli tevékenységek által is fejlesztik, illetve megismerik egyes irodalmi művek (színpadi, filmes, rádiós, tévés, videós stb.) interpretációit (kulturális rendezvények megtekintése, irodalmárokkal való találkozások, irodalmi kirándulások, közös színház- és mozilátogatások stb.).
7. A diákok betekintést nyernek a magyar művelődéstörténetbe.
Funkcionális célok:
  
    Oktatási célok: 
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    
  | 
      
 
  | 
      
 
 
  | 
    |
A diákok:
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    
  | 
      
 
  | 
      
  | 
    |
A diákok:
Követelmények:
A diák:
  | 
    
  | 
    
  | 
    
  | 
    
  | 
    
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    
  | 
      
 levél 
  | 
      
 
  | 
    |
A diákok:
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      
  | 
    
  | 
      
 
  | 
      
 
  | 
    |
A diákok:
Követelmények: 
      A diák: 
  | 
    
  | 
    
  | 
    
  | 
    
  | 
    
C. A PRAGMATIKAI, JELENTÉSTANI, NYELVTANI, HELYESEJTÉSI ÉS HELYESÍRÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A diákok a szövegalkotás és szövegfeldolgozás kapcsán:
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    |||
Felderítenek olyan ok-okozati    viszonyokat, amelyek nincsenek beleírva a szövegbe. Velük kapcsolatosan    következtetéseket vonnak le.   | 
    ||||||
Gyakorlással felelevenítik és elmélyítik az általános iskolában szerzett alapvető nyelvtani ismereteiket:  | 
    ||||||
- a hangtan,  | 
      - a szófajtan,  | 
      - a mondattan köréből.  | 
      - a szövegtan,  | 
    |||
Használják az értelmező kéziszótárt, a szinonimaszótárt, a szlovén–magyar és a magyar–szlovén szótárt.  | 
    ||||||
Fejlesztik helyesírási készségüket, használják a helyesírási szótárt.  | 
    ||||||
Gyakorolják a helyesejtés szabályait, mások beszédében és sajátjukban felismerik és kijavítják a helyesejtési hibákat.  | 
    ||||||
1. A diákok a szövegelemzéskor felfogják a tárgyalt szövegtípusok műfaji sajátosságait, s azokat szövegalkotáskor alkalmazzák.
2. A diákok értik és alkalmazzák az alapvető nyelvtani fogalmakat:
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      
  | 
    
beszélő/feladó  | 
      alapszófajok, viszonyszók, mondatszók  | 
      alany, állítmány,    tárgy, határozók és fajtái, jelző és fajtái   | 
      szöveg,    szövegkohézió, bekezdés, tételmondat  | 
    
3. Bövítik helyesejtési és helyesírási ismereteiket.
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    |
- a beszéd dallama, beszédtempó, hangsúly,  hanglejtés, hangerő, beszédszünet  | 
    ||||
- helyesírási alapelvek  | 
      - a szófajokhoz kapcsolódó helyesírási szabályok  | 
      - mondatvégi és mondatközi írásjelek (vessző, kettőspont, kiskötőjel, nagykötőjel)  | 
    ||
4. Megismerik a magyar nyelv helyét és szerepét Szlovéniában, Magyarországon és másutt a világon.
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    
Megismerik a magyar nyelv státusát Szlovéniában és Magyarországon.  | 
      Megismerik és felfogják a többségi nyelv, kisebbségi nyelv, kétnyelvűség, anyanyelv, második nyelv, idegen nyelv fogalmakat.  | 
      Felismerik az anyanyelv jelentőségét és gyakorolják a más nyelvek iránti toleranciát.  | 
    |
Törekszenek a (regionális) köznyelv használatára, saját és mások beszédében kijavítják a tájnyelvi kiejtési és egyéb hibákat.  | 
    |||
FUNKCIONÁLIS CÉLOK
1. A diákok magyar és világirodalmi műveket olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk.
2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket; értelmezik az olvasottakat/látottakat/hallottakat, s ezáltal fejlesztik önismereti készségüket és toleranciát tanulnak.
3. A diákok  irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban szöveget alkotnak:
    (élmény)beszámolót,  tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek; kreatív jellegű szöveget  alkotnak; fogalmazást írnak.
4. A diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.
5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film).
OKTATÁSI CÉLOK
1. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik egy-egy korszak legalapvetőbb jellemzőit.
2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait.
3. A diákok az irodalmi művek kapcsán megismerik azokat a legalapvetőbb irodalomelméleti és irodalomtörténeti fogalmakat, amelyek szükségesek az irodalmi művek értelmezéséhez.
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    |
1. A diákok magyar irodalmi műveket, valamint világirodalmat olvasnak/hallgatnak meg, beszélgetnek róluk. Szövegeket olvasva megismerik az irodalmi és a nem művészi szövegek kifejezésmódja közti különbséget.  | 
    ||||
Gyakorolják az értő olvasást, valamint a folyékony felolvasást.  | 
    ||||
2. A diákok az irodalmi művek kapcsán szóban vagy írásban kifejtik véleményüket, megfogalmazzák gondolataikat, benyomásaikat, érzelmeiket, értelmezik és értékelik a műveket.  | 
    ||||
3. A diákok szóban mutatnak be irodalmi műveket.  | 
    ||||
Tanári irányítással (kérdések alapján) tartalomismertetést, jellemzést készítenek.  | 
      Nagyobbrészt önállóan készítenek (élmény)beszámolót, tartalomismertetést, jellemzést; tanári irányítással értelmeznek.  | 
    |||
A diákok olvasmányélményeik és egyéb élményeik alapján írott szövegeket alkotva bizonyítják íráskészségüket.  | 
    ||||
Fogalmazást, tartalomismertetést, jellemzést, leírást készítenek, kreatív jellegű szöveget (címadás, történet folytatása, előzmények elmondása, hangnem- és nézőpontváltás) alkotnak.  | 
    ||||
4. Memoriter: a diákok szavalnak, prózai vagy drámai szövegrészeket adnak elő.  | 
    ||||
5. A diákok megtekintik irodalmi művek interpretációit (színház, film), ismerkednek a filmmel.  | 
    ||||
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    
1. A diákok az irodalmi művek kapcsán betekintést nyernek a magyar irodalom történetébe.  | 
    |||
2. Egy-egy műalkotás könnyebb befogadása érdekében megismerik a szerző életének és munkásságának jellemzőbb mozzanatait.  | 
    |||
3. A diákok megismerik a legalapvetőbb irodalomelméleti és -történeti fogalmakat; tanári irányítással felismerik őket.  | 
    |||
 
 
  | 
    |||
Követelmények: 
      A diák:  
  | 
    
 
 
  | 
    
  | 
    
  | 
    
A kronologikus irodalomtanítás helyett a tömegkultúrán  nevelkedett tanulók előképzettségét, életproblémáit, szükségleteit figyelembe  vevő, az olvasóvá válást segítő, nagyobbrészt 19. és 20. századi epikus magyar,  illetve fordításirodalmat javasolunk az első két évfolyamon. 
    A 3. és 4. osztályban a magyar irodalom egy-egy  korszakának jeles képviselőjét, annak egy-két művét ismerjék meg a diákok. 
Az 1. és 2. évfolyamra javasolt magyar szerzők: Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Mándy Iván, Rejtő Jenő, Örkény István, Márai Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Esterházy Péter, Szakonyi Károly, Kertész Imre…
A 3. és 4. évfolyamra javasolt szerzők (és művek):
1. A diákok betekintést nyernek a magyar nép történelmébe, ismereteket szereznek Magyarországról és az összmagyarságról.
2. A diákok betekintést nyernek a magyar tudományos életbe.
3. A diákok betekintést nyernek a magyar zene- , képző- és filmművészetbe.
4. A diákok tanulmányi kirándulás keretében ismerkednek a művelődéstörténeti emlékekkel.
I.  | 
      II.  | 
      III.  | 
      IV.  | 
    
1. A diákok felfrissitík és elmélyítik a magyar történelem legalapvetőbb eseményeire vonatkozó ismereteiket (a magyarok eredete, az államalapítás, Mátyás és kora, az 1848-as események, a Monarchia, az első világháború, Trianon, a második világháború).  | 
      2. Megismerik Magyarország természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit.  | 
    ||
  | 
      3. A diákok betekintést nyernek a magyar tudományos élet kimagasló eredményeibe.  | 
    ||
4. A diákok a jeles magyar zeneszerzők (Liszt F.,    Kodály Z., Bartók B.) és képzőművészek (Munkácsy M., Szinnyei Merse P.,    Csontváry K. T.) alkotásai által betekintést nyernek a magyar zene- és    képzőművészetbe.  | 
    |||
5. Tanulmányi kirándulásokon ismerkednek Magyarország földrajzi jellemzőivel, művelődéstörténeti emlékeivel.  | 
    |||
A magyar nyelv fakultatív oktatása keretében a diákok  elsősorban szövegekkel foglalkoznak: készségeiknek, ismereteiknek és  érdeklődési körüknek megfelelő szövegeket hallgatnak, olvasnak, elemeznek,  valamint alkotnak (beszélnek, írnak). Ezzel kommunikációs, megismerő- és  alkotókészségüket is arányosan fejlesztik. A nem művészi szövegekkel való munka  a funkcionalitás érdekében, míg az irodalmi szövegekkel való munka inkább az  érzelmi nevelés céljával jelenik meg a tanításban. 
    A magyarórák – fakultatív jellegük ellenére – semmiképpen se  legyenek kötetlen beszélgetések, társalgások színterei. A diákok motiváltságát  igyekezzünk változatos módszerekkel, tartalmakkal szinten tartani, a  (megtervezett, gondosan előkészített) beszélgetés módszerével persze alkalmat  adva személyes megnyilvánulásaikra is. Amennyiben van rá mód és igény,  különböző, iskolán kívüli tevékenységekkel (közös mozilátogatás a magyar  filmhét alkalmával, közös színházlátogatás, irodalmi est...) is motiváljuk a  diákokat. 
  
A nyelvi nevelés egyik elsődleges célja a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, mind a magyar, mind a nem magyar anyanyelvű diákok esetében. Az éves tervünket, óravázlatainkat igyekezzünk úgy készíteni, hogy mindig az adott tanulócsoport igényeihez és képességeihez igazítsuk a célokat és tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy pl. a tárgyalt szövegtípusokat témájuk és rendeltetésük tekintetében a tanulócsoportnak (vagy egyes diákoknak) megfelelően válogatjuk. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége.
 A diákok a nyelvi órákon mind a négy  kommunikációs készséget – hallgatás, olvasás, beszéd, írás – fejlesztik.  Eközben különböző más képességeik is fejlődnek, pl. a koncentráló képesség, a  különféle olvasási stratégiák képessége, a szövegalkotó képesség, melynek során  tudatosodik bennük, hogy a szöveg nemcsak a valóságról tartalmaz adatokat,  tényeket, hanem a közlőről is, s ezért kritikusan kell viseltetniük maguk és  mások szövegei iránt, illetőleg motiváltaknak kell lenniük azok elemzésére és  különböző szintű javítására. A szövegek felfogásában és megalkotásában  figyelembe veszik az eltérő beszédhelyzeteket (pl. hivatalos – nem hivatalos)  és a különböző címzetteket. Igyekezzünk a  kooperációs és problémamegoldó képességüket is fejleszteni, amelyek a harmadik  évezred munkaerőpiacának alapfeltételei. Ezért úgy tervezzük meg a tanórai  tevékenységet, hogy minden egyes diák tudjon és merjen megnyilvánulni,  együttműködni. Külön gondot fordítsunk erre a nagyon heterogén csoportokban,  ahol megtörténhet, hogy egyes – kevésbé jó képességű – diákok háttérbe  szorulnak, s egész évben ott is maradnak.   Az oktatási formákat (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) a  tevékenység természetétől függően válasszuk meg, s ha lehet, a pár- és  csoportmunkát részesítsük előnyben. 
    
A diákok dialogikus és monologikus köznapi,  közéleti, hivatalos, ismeretterjesztő, szak- és publicisztikai szövegeket  fogadnak be (hallgatnak, olvasnak) és elemeznek, de elsajátítják a párbeszédes  és monologikus nem művészi szövegek   alkotásának készségét is. Először mindig befogadóként találkoznak a  szövegekkel, utána pedig alkotóként is. A fokozatosság elve így mindig  következetesen érvényesül.
A tanterv mind a négy terület (hallgatás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztését egyformán fontosnak tartja. A tárgyalt szövegek közt fontos szerepet kapnak a diákok későbbi szakmai életével összefüggő szakszövegek. Ezek válogatásakor igyekezzünk nem folyamatos szövegeket (táblázatok, grafikonok, ábrák) is gyűjteni.
Külön gondot jelent a hallott nem művészi szövegek feldolgozása, mert nem áll rendelkezésünkre ilyen szövegtár. A tanár elsősorban saját leleményességére számíthat: a szükséges szövegtípusokat rádió- és tévéműsorokból tallózhatja, vagy önmaga, illetve mások segítségével készíthet ilyen felvételeket. A hallott szövegek kapcsán elsősorban a jelentésbeli és pragmatikai elemekre vagyunk kíváncsiak (műfaj, téma, lényeges adatok, körülmények).
A hallott nem művészi szövegek  feldolgozása után következik a beszélt szövegek alkotása. A diákok szabadon  vagy megadott témában monologikus szövegeket alkotnak, részt vesznek kötetlen  vagy adott témájú beszélgetésben. A megadott  témához adatokat gyűjtenek, azokat rendezik, elhelyezik őket a szövegben; a  nyelvi eszközök megválasztásában figyelembe veszik az adekvátság, az érthetőség  és a nyelvi helyesség elveit. A szóbeli kifejezőkészség egyébként a szóbeli  feleletekkel, illetőleg az irodalomról, a magyar nyelv kialakulásáról és  fejlődéséről, a nyelvnek az államban és a társadalomban játszott szerepéről,  művelődéstörténeti témákról folytatott beszélgetések, megbeszélések révén is  fejlődik. 
    
    Mivel a tanulás egyik legfontosabb  eszközrendszere az értő olvasás, diákjainkkal minél többet olvastassunk.  Olvasásértésüket igyekezzünk minél változatosabb feladatokkal mérni. A  feldolgozásnak több módja is van, ezeket mindig a szöveg jellegével összhangban  választjuk meg. 
    A szövegfeldogozást általában az  idevágó ismeretek felfrissítésével kezdjük, a befejező momentuma pedig többnyire  szövegalkotás. Az olvasott szövegek esetében a szövegértésen kívül második  mozzanatként egyszerűbb nyelvi-nyelvtani elemzést is végzünk. 
A diákok írásban elsősorban közéleti és szakszövegeket alkotnak. Az írás során képessé válnak párbeszédes és monologikus szövegek alkotására. Tudatosodik bennük, hogy a szövegalkotás tudatos tevékenység, amelynek sikeressége függ az alkotó témaismeretétől, műfajismereteitől, a nyelvi lehetőségek és törvényszerűségek ismeretétől és a címzettől is. A szövegalkotás során fejlesztik szókincsüket, pragmatikai, nyelvhelyességi és helyesírási képességeiket, továbbá javítják leggyakoribb stílus- és helyesírási hibáikat. Ügyeljünk arra, hogy az írásbeli szövegalkotás értékelésekor a helyesírás, amely könnyen mérhető, ne befolyásolja a kelleténél jobban az osztályozást, hiszen ezekben az esetekben fontosabb a műfaji és tartalmi megfelelőség.
A nem művészi szövegek feldolgozásának lehetséges lépései:
    - a szöveg témájának és műfajának  jelzése/megállapítása, mielőtt a diákok meghallgatják (és megnézik), illetőleg  elolvassák;
    - a szöveg hallgatása (és nézése),  illetve olvasása – a diákok közben vagy utána feljegyzik/kigyűjtik a lényeges  adatokat, tényeket vagy a szövegben aláhúzzák őket;
    - a  hallgatást vagy az olvasást követően szövegfeldolgozást végeznek: irányítottan  vagy önállóan ismertetik a szöveg műfaját, témáját, a szövegalkotás  körülményeit, felidézik a tartalmat, kifejezik a szöveghez fűződő érzelmeiket,  élményeiket, az olvasott szövegben feltárják a nyelvi jellegzetességeket,  pragmatikusan, részben nyelvileg is értékelik őket (felismerik a nyelvtani  fogalmak példáit, megnevezik, kigyűjtik, adott esetben osztályokba,  kategóriákba, rendszerbe sorolják őket);
A diákok a készségfejlesztéssel párhuzamosan fokozatosan megismerik a nyelvi rendszer legjellemzőbb vonásait, használják a legalapvetőbb nyelvészeti fogalmakat és kifejezéseket. A fogalmak definiálása nem követelmény.
A nem művészi szövegekkel való munka keretében a modern média és az internet világának különböző szövegtípusaival is foglalkozzunk.
Irodalmi nevelés
Az  irodalmi nevelés a nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését, valamint az  embernevelést is szolgálja. Célja a művelt olvasóvá nevelés is, ezért egyik  legalapvetőbb tevékenysége az olvasás, amelyet a tanárnak jól elő kell  készítenie. Műismeret nélkül nem kerülhet sor a műalkotás  befogadására.
    A  tanár igyekezzen felismertetni, hogy az irodalom segít az önmagunkról való  gondolkodásban, a minket körülvevő világban való eligazodásban. Az irodalmi  alkotások által segítse hozzá a diákokat egymás személyiségének elfogadásához  és az eltérő vélemények iránti tolerancia kialakításához.